
Fotó: Boda L. Gergely
Decebal dák vezér mintegy 8 méteres szobrával „gazdagodhat” Marosvásárhely, ha az önkormányzati képviselők egyszerű többsége elfogadja egy dévai civil szervezet adományát.
2013. december 17., 14:582013. december 17., 14:58
2013. december 17., 15:382013. december 17., 15:38
A kisebbségbe szorult RMDSZ-frakció egymagában nem tudja megakadályozni a gigantikus méretű, kétes művészi értékű alkotás köztérre való helyezését, legfeljebb annyit érhet el, hogy cserében egy magyar személyiség szobrának a felállítását követeli. A szövetségnek egyelőre annyit sikerült elérnie, hogy Dorin Florea polgármester nem tűzte a szerdai rendkívüli tanácsülés napirendjére az emlékműállítás kérdését.
Még senki nem látta a dévai Maris Dava Kulturális Egyesület adományát, a pontos méreteit sem ismerik, de a román tanácsosokat máris hazafi lelkesedés töltötte el. Egyesek hét, mások nyolc méter magas alkotásról beszélnek, de az is elhangzott, hogy akár kilenc is lehet, ami körülbelül egy háromszintes épületnek felelne meg. A város főépítésze, Daniela Miheţ ki is jelölte a majdani szobor helyét, ami a Dózsa György és a Bodoni utca sarkán lévő kis parkocskában, a járványkórház mellett lenne. A dévai hagyományőrző egyesület eredetileg a Somostetőre vagy valamelyik nagyobb állami egyetem udvarára szerette volna felállíttatni a szobrot.
A polgármester pártja még vacillál
Ahhoz képest, hogy az önkormányzati testületnek még novemberben döntenie kellett volna a szobor sorsáról, és csak az RMDSZ kérésére halasztották el a kérdés megvitatását, Dorin Florea polgármesterben és az általa irányított Demokrata-Liberális Párt tagjaiban még nem kristályosodott ki teljesen, mit is kezdjenek a felajánlott adománnyal.
Ioana Roman PDL-s tanácsos, aki lapunktól tudta meg, hogy egy ajándékba kapott szoborról van szó, belátta, hogy a pártban még nem egyeztettek az alkotás sorsáról. Kérdésünkre, hogy ő egyáltalán megszavazná-e vagy sem, annyit mondott, hogy majdani döntését városrendészeti szempontokhoz igazítja. „Attól függ, hová helyeznénk és egyáltalán beillik-e a környezetbe vagy sem. Ha jól mutatna, akkor viszont miért ne” – válaszolta.
PNL: Decebal és senki más!
Ennél sokkal markánsabb véleményt fogalmazott meg Ionela Ciotlăuş alpolgármester, aki szerint pártja, a nemzeti liberális alakulat, valamint a szociáldemokrata frakció tagjai egytől egyig igennel szavaznának. „Mi a tanácsi határozat halasztását sem támogattuk, mert nem látjuk értelmét az RMDSZ kérésének, miszerint a szobrokról paritásos alapon kellene dönteni. A dák vezér egy olyan történelmi személyiség a románság számára, aki nem képezheti semmiféle politikai alku tárgyát” – jelentette ki lapunknak a magyar érdekvédelmi szövetséggel koalíciót alkotó PNL tisztségviselője, Ionela Ciotlăuş.
Szerinte véget kell vetni annak a több éve bevett szokásnak, hogy „akkor szavazunk meg egy román szobrot, utca- vagy iskolanevet, ha egy magyart is elfogadunk, és fordítva”. Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy amikor ő és liberális társai megszavazták a 2-es iskola Bernády Györgyről való elkeresztelését, nem kértek semmit cserébe. Ciotlăuş most elvárja az RMDSZ-es kollégáitól, hogy ők se álljanak elő semmiféle követelésekkel.
Az RMDSZ senkinek nem állítana szobrot
Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke szerint a legjobb az lenne, ha a román fél sem ragaszkodna Decebal szobrához, és a magyarok sem rukkolnának elő valami hasonló igénnyel. A szövetség vezetője elfogadhatatlannak tartja, hogy a legelemibb művészeti koncepció mellőzésével Marosvásárhelyen elindult egy „szoborpotyogtatási láz”.
Csak az aldunai dombormű tenne túl a vásárhelyi Decebal-szobron
A marosvásárhelyi Decebal-szobor méreteiben a Kis-Kazán-szorosnál sziklába faragott dák uralkodó képmásával vetekedne. Azt nyolc éven keresztül, 1994 és 2002 között tizenkét alpinista szobrász faragta a vasgárdista múltú, hírhedt milliárdos, Josif Constantin Drăgan rendelésére. A Mrakonia-öböl partján álló dombormű a maga mintegy félszáz méter magasságával és huszonöt méter szélességével Európa legnagyobb kőszobrának számít.
„Ha abból indulunk ki, mi köze Decebalnak Marosvásárhelyhez, egyértelmű, hogy a nemzetiségi önigazolás szándéka áll e szoborállítás mögött. Éppen ezért fennáll annak a veszélye, hogy a többségi tanácsosok ebből is etnikai ügyet kreálnak, és még csak azért is megszavazzák. Persze azt sem tartom egészségesnek, hogy megszavazzuk Decebalt, a román tanácsosok pedig rábólintanak egy hasonló zsánerű magyar személyiség szobrára” – fejtette ki a Krónikának Brassai.
Szerinte ezt semmiként nem lehet valós multikulturalizmusnak nevezni, legfeljebb egy elvtelen hatalmi versenynek. Az elnök elmondta, attól a pillanattól kezdve, amikor Dorin Florea is beáll a szobortámogatók sorába, ő már nem tudja komolyan venni a polgármester által az Európa kulturális fővárosa címért indított küzdelmet. Brassai Zsombor véleménye szerint az efféle megalomániás alkotásokkal giccsvárossá züllesztik Marosvásárhelyt, ahelyett, hogy egy szakemberekből álló vegyes bizottságra bíznák a szoborállítások ügyét.
Csegzi: az RMDSZ nem szavazhatja meg
Kérdésünkre, hogy ha a többségben lévő román fél mégsem mond le a szoborállítás ötletéről, az RMDSZ-nek ki lesz az „ellenjelöltje”, Brassai annyit mondott, hogy még gondolkodnak rajta. A legvalószínűbbnek a kerek négyszáz évvel ezelőtt erdélyi fejedelemmé választott Bethlen Gábor tűnik.
A szövetség marosvásárhelyi vezetője, Peti András alpolgármester biztatónak tartja, hogy a döntést immár harmadik alkalommal sikerül elnapolni. Mint mondta, az RMDSZ tárgyalásokat folytatott valamennyi román párttal, és jelen pillanatban úgy tűnik, a Florea által irányított PDL az, amely nemigen támogatja Decebal marosvásárhelyi „honosítását”. Peti belátta, hogy a román tanácsosok akármit megszavazhatnak az RMDSZ támogatása nélkül, mégis fontosnak tartja, hogy bármilyen majdani szoborállítási kísérlet előtt szaktanulmány készüljön arról, hogy a város parkocskái és terei egyáltalán megbírnak-e még újabb alkotásokat.
Bár a Decebal-kérdés nem került fel a szerdai önkormányzati ülés napirendi pontjai közé, Peti András elődje, Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a szövetség sem most, sem később nem szavaz meg egy ilyen kezdeményezést. „Decebal szobra az Avram Iancu és az anyafarkas kategóriájú alkotások közé kerülne. Biztos vagyok abban, hogy az RMDSZ ezt nem fogadhatja el, így számomra nem is kérdés, hogy a frakció miként szavaz” – osztotta meg véleményét lapunkkal Dorin Florea tanácsosa.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
szóljon hozzá!