Fotó: Larisa Birta
Nagyvárad fejlődésének mozgatórúgójaként használná a helyi adókat és illetékeket a helyi önkormányzat, amely ennek érdekében januártól számos változtatást vezet be adópolitikájába.
2017. október 22., 10:502017. október 22., 10:50
A módosításokról Eduard Florea, a városháza gazdasági igazgatója számolt be, mint elmondta: a város fejlődését szolgáló tevékenységek adókedvezményben részesülnének, míg az azt akadályozókat többletadóval sújtanák. Az Ebihoreanul.ro portál beszámolója szerint így például
melynek bővítését az elmúlt években jelentős összegekből valósította meg az önkormányzat. Az igazgató szerint azonban a beruházás néhol hiábavalónak bizonyult, ugyanis egyesek megtagadják, hogy szerződésre lépjenek a közművekkel, ami Florea szerint már csak azért sem tolerálható, mert ez közegészségügyi kérdés is.
Azok az ingatlan-, illetve területtulajdonosok sem járnának jól 2018-tól, akik nem hasznosítják tulajdonukat,
Az adók és illetékek csökkentésével stimulálná ellenben a városvezetés a turizmust, ennek érdekében a jelenlegi két százalékról háromra emelné a szállásadók által befizetett turisztikai illetéket.
Az Ilie Bolojan vezette polgármesteri hivatal azt tervezi, hogy az így nyert mintegy 400 ezer lejes többletösszeget a várost és a térséget népszerűsíteni hivatott turisztikai egyesület használja fel. Eduard Florea szerint a szállásadók különböző kedvezményes anyagokat kapnak majd, melyekből a főbb látnivalókról és szórakozási lehetőségekről informálódhatnak a turisták.
Az éves díjszabás 150 lej lenne négyzetméterenként, míg a teraszt csak a nyári szezonra igénylőknek napi 0,9 lejt kell fizetni egy négyzetméter közterület után.
A városvezetés az éttermekben, kocsmákban a rendezvények szervezését is ösztönözné, így azok a lokáltulajdonosok, akik bizonyítani tudják, hogy az előző évben legkevesebb 50 élő koncertet, stand up comedyt vagy más hasonló jellegű eseményt szerveztek, mentesülnének az eddigi, a hely méretének függvényében 450 és 2000 lej közötti illeték fizetése alól.
A héten közvitára bocsátott tervezethez november 24-éig lehet javaslatokat megfogalmazni, a végleges változat a tervek szerint a november végi ülésen kerül a helyi tanács asztalára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem a burger, nem a pizza, és még csak nem is a shaorma vezeti a kiszállítási toplistákat Romániában. 2025-ben egy klasszikus hódított: a miccs.
Az illegálisan működtetett nagycsanádi idősotthonban talált 74 idős személy közül tizenegyet rühösséggel ápolnak a temesvári Victor Babeș járványkórházban és a városi kórház bőrgyógyászati osztályán.
A mesterséges intelligencia és a robotika már nem a jövő ígérete, hanem a jelen része. Erdély nagyvárosaiban is egyre több helyszínen jelennek meg, ahol az automatizált megoldások láthatatlanul, mégis meghatározó módon formálják a mindennapi működést.
Letette csütörtökön a hűségesküt és román állampolgár lett Dominic Fritz temesvári polgármester, a kormányzó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei és a pedagógusok Nemes Ildikó aligazgatónő elbocsátása miatt.
Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Nagyborosnyó címere – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, támogató jóváhagyásával az RMDSZ parlamenti csoportja iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet „Márton Áron püspök évévé” nyilvánítaná – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Több mint egy év eltelt azóta, hogy a szenátus megszavazta azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a történelmi személyiségek síremlékei jogállását szabályozná, és védett státust biztosítana számukra anélkül, hogy műemlékké nyilvánítanák azokat.
A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának egyetemi könyvtárát. A magánadományokból és gyűjtésből álló Hagyományok Háza-könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.
Természeti károkra hivatkozva törvénytelenül igényelt kártérítések miatt nyomoz a rendőrség Bihar megyében; egy önkormányzat két vezető beosztású alkalmazottja mintegy 1,3 millió lejes kárt okozott az államkasszának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!