Kevés a pénz, nagy a nyomás: nincs elég vizsgáztató az érettségin

Az illetékesek szerint a tanárok nemcsak az alacsony bérezés miatt ódzkodnak a vizsgáztatástól, a nagy felelősség, a szigorú feltételek és a bukások miatti pszichológiai nyomás is visszariasztja őket az érettségi lebonyolításában való részvételtől.

Kovászna megyében például az érettségi vizsga kezdetéig csupán mintegy 60 pedagógus jelentkezett, hogy felügyelő vagy javító tanárként részt vesz a végzősök záróvizsgájának lebonyolításban, holott legalább 300-ra lenne szükség.

„Egy idő óta minden évben így van, a határidőig nagyon kevesen jelentkeznek, aztán utolsó percben mégis összeverődnek, és meglesz a szükséges létszám. Egyeztetünk még a tanárokkal, de erőltetni nem lehet őket. Bízom benne, hogy az írásbeli próbák kezdetéig idén is meglesz a szükséges létszám” – nyilatkozta Farkas Csaba.

Az idei érettségi lebonyolításával megbízott tanfelügyelő emlékeztetett, hogy amikor jól fizették a felügyeletet, túljelentkezés volt, sorshúzással kellett eldönteni, hogy ki vehet részt a vizsgák lebonyolításában. Ha idén mégsem jelentkeznek kellő számban a tanárok, akkor a tanfelügyelőség kénytelen lesz áthidaló megoldást keresni, például nagyobb termekbe összevonni a vizsgát.

Nagy a pszichikai nyomás

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint hatalmas nyomás nehezedik az érettségiztető tanárokra, ezért is nem vállalják szívesen a felügyeletet és a javítást. A pedagógusok távolmaradása nemcsak a pénzen múlik, hívta fel a figyelmet az illetékes, aki szerint ez a szigorú feltételekkel, az érettségiztetőkre nehezedő pszichikai nyomással is magyarázható.

A sikertelen érettségi esetén ugyanis a fiatalok, a szülők a tanárt hibáztatják, így a pedagógus egyéves munkája eredményeképpen elismerés helyett elmarasztalásban részesül – mutatott rá. Keresztély Irma szerint ideje lenne, hogy a diákok és szüleik elfogadják a minősítést, amit a valós tudásukért kapnak. Kovászna megyében egyébként a tavalyi érettségin 43,56 százalékos volt a sikeresen érettségizők aránya, közel tíz százalékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Még várni kell az emelésre

A főtanfelügyelő arról is beszámolt, hogy még nem jelent meg a pénzügyminisztériumi rendelet, ami szerint megemelik a vizsgáztatásért és a felügyeletért járó juttatást, azonban bíznak benne, hogy az írásbeli vizsgák kezdetéig ez megtörténik. Idén a szakszervezet is időben lépett, és a tanfelügyelőség is jelezte a minisztériumnak, hogy nagyon kevés tanár jelentkezett az érettségi lebonyolítására, mutatott rá.

Mint arról beszámoltunk, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) múlt szerdán nyílt levélben figyelmeztette a kormányt a tanárok távolmaradására és az érettségiztetésért járó juttatás alacsony voltára. Erre reagálva jelentette ki a kormányfő, hogy emelik az öszszeget.

A tanárok érettségi iránt tanúsított érdektelensége ugyanis nemcsak háromszéki sajátosság, más megyékre, így Kolozs megyére is jellemző – tudtuk meg Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettestől. „Reménykedünk benne, hogy végül lesz elég jelentkező” – mondta az illetékes. Péter Tünde azzal magyarázta az érdeklődés hiányát, hogy a pedagógusoknak idén rengeteg tevékenységen kellett részt venniük, ráadásul anyagilag sem éri meg nekik a pluszmunka bevállalása.

„Nagy a felelősség, sok a munka, aprópénzt fizetnek, és azt is késve. Egyszerűbb, ha nem veszek részt a hercehurcában” – jelentette ki lapunknak egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi tanár. Kolléganője hozzátette, bár a kormányfő megígérte, hogy növelik az órabért, várhatóan ez néhány százalékos, nem egészen egylejes emelést jelent, holott az elmúlt években közel felére csökkentették a juttatást. Abban mind a két pedagógus egyetértett, hogy ha a vizsga lebonyolítása veszélybe kerül, hagyják magukat meggyőzni, és részt vesznek az érettségi lebonyolításában.

A diákokért bevállalják

Az említett megyékkel ellentétben a Bihar megyei vizsgaközpontokban nincs pedagógushiány, és problémamentesen zajlik a végzősök felmérése – közölte lapunkkal Nicolae-Ioan Avram főtanfelügyelő. Úgy tűnik, a bihari tanárok a diákok érdekeit helyezve előtérbe a kevés pénz ellenére is elvállalják az érettségiztetést.

Egy nagyváradi pedagógus lapunknak elmondta, nincs olyan kollégája, aki tiltakozásként az alacsony juttatás miatt visszautasította volna a dolgozatok javítását. „Ez régi probléma, máshol ennyiért nem végeznék el, de nálunk mindig belementek, hogy ne a tanulók lássák a kárát” – magyarázta az oktató. Rámutatott, a helyzet hátulütőjére, hogy amennyiben a pedagógusok más időszakban próbálnak meg kiharcolni valamit, akkor nem járnak eredménnyel, hiszen a tanévközi sztrájkokra nem figyel fel a közvélemény, egyedül a vizsgák bojkottálásával lenne esélyük problémáik orvoslására.

Emlékeztetett a kormány korábbi üres ígérgetéseire, jelezve, hogy bár pár éve még 50 százalékos béremelésről beszéltek, abból végül majd 20 százalékos fizetéscsökkentés lett. A pedagógus szerint központilag kellene rendezni a helyzetet, de erős szakszervezet és összetartó tanári közösség hiányában várhatóan az idei érettségibojkott is már csírájában elhal.

„Nem veszélyes” a szóbeli

Az idei érettségi kedden a román nyelvű szóbelivel vette kezdetét. Az első próbákat, azaz a kommunikációs képességet, valamint a számítógépes ismereteket felmérő szóbeliket az egyes iskolák szintjén szervezik meg, míg az írásbelikre – az előző évekhez hasonlóan – a vizsgaközpontokban kerül sor.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium és Református Kollégium épületében már a fehér-feketébe öltözött, Bocskai-nyakkendős fiatalokról is lehetett következtetni, hogy zajlik a vizsga. Dán-Marton Norbert, a Református Kollégium végzős diákja úgy vélekedett, „nem veszélyes” a román szóbeli.

„Kaptam egy szöveget, amit értelmezni kellett, a nyugat-európai kultúráról szólt, arról kellett beszélni, érvelni, hogy miért jó, miért nem. Az írásbeli majd jóval nehezebb lesz, arra már rég készülünk, a szóbelire azonban nincs nagyon, ahogyan készülni, ugyanis kapunk egy szöveget, és első látásra azt kell értelmezni” – magyarázza a fiatalember.

„Nem izgulok, a szóbeli jóval könnyebb, az írásbeli vizsgák lesznek nehezek, s azok közül is a romántól félek jobban” – mondta a szintén szóbeliző Szabó Tímea Katalin.

A román szóbeli szerdán délelőtt is folytatódik, míg délután már elkezdődik a magyar nyelvi és kommunikációs képességek felmérése. Az oktatási minisztérium kedden közölt adatai szerint az érettségi szóbeli próbáira országszerte 161 705 diák jelentkezett, közülük 129 841-an idén fejezték be a középiskolát, míg 31 864 jelentkező még a korábbi évfolyamokról származik.