Még csak papíron létezik a gyulakutai új hőerőmű

A küküllőmenti község elöljárója, Varga József (képünkön) is elismerte, hogy bár a helyieket nagyon érdekelné a környék fellendülését is szolgáló beruházás, egyelőre semmi újdonságról nem tud beszámolni. A szerződés aláírásakor Constantin Niţă, az energetikai minisztérium ügyvivő tárcavezetője még azt remélte, hogy 2013 végéig a két fél megegyezik az együttműködés feltételeiről és aláírják a végleges megállapodást. A

150 millió eurós beruházást a régi, részlegesen már lebontott hőerőmű tízhektáros területén eszközölnék. Ennek érdekében a két energetikai vállalat közös céget hozna létre. „Egyelőre még nem alakult meg a román–japán közös cég, melyben úgy tudom, a külföldi fél főrészvényes szeretne lenni. Az idei évet a szerződés megkötésére és az építkezési engedélyek kiváltására szánták. Mindez folyamatban van. Maga az építkezés, jövőre marad” – mondta el a Krónikának Varga József.

Az erőmű beindítására a Bukarestben megkötött egyezség értelmében legtöbb három éven belül kerül sor. Az önkormányzat már kibocsátotta az eddig igényelt engedélyeket és a polgármester szerint a továbbiakban is készségesen támogatja a beruházást. A régi hőerőmű bezárása óta gazdaságilag hanyatló község lakói leginkább a munkahelyek teremtésében reménykednek, hisz az új létesítmény megépítéséhez és működtetéséhez szükség van a szakemberekre. Az ígéretek alapján a román–japán vegyes vállalat mintegy százötven-kétszáz munkahelyet készül teremteni. Ugyanakkor az építkezésben is legalább száz helyit foglalkoztatna.

A befektetők – akik már a tavaly ősszel egy terepszemlét tartottak Gyulakután – egyelőre nem kezdték el a munkaerő-toborzást és 2014 tavasza előtt nem is áll szándékukban. A polgármester korábban már jelezte az erőmű létesítőinek, hogy szakképzett munkaerőt nem kell az ország másik felében keresniük, hiszen a gyulakutai régi, mintegy tizenöt éve bezárt hőerőmű alkalmazottjainak egy része most is a szakmában dolgozik. A munkásokat, mesterembereket és mérnököket naponta nagybusz szállítja a megye másik sarkába, a radnóti hőerőműhöz.

A községben és a környékén egyébként több mint fél évszázada nagy hagyománya van az erőmű működtetésének. Az 1952-ben, Romániában elsőként átadott gázalapú hőerőművet, melyben az első években mindössze négy darab 25 megawattos, szovjet turbina működött, most egy 250 megawattos szerkezet váltaná. Dan Ştefan Cetacli, a fővárosi energetikai vállalat igazgatója azért is tartja rendkívül fontosnak a gyulakutai beruházást, mert egy gyorsindítású gázturbinás hőerőmű bekapcsolásától számítva akár 7–10 perc alatt is képes áramot termelni, és gond esetén hamar tudja pótolni az országos szükségletet.