Medvejárás a Székelyföldön – Sepsiszentgyörgy utcáin kóborolt a nagyvad

Betévedt Sepsiszentgyörgy utcáira egy medve, kedden hajnalban a rendőrjárőr kíséretében bejárta a várost, majd eltűnt a kukoricásban. Iulia Grigoraş, a Kovászna megyei rendőrség szóvivője tegnap közölte, a vad a város egyik legforgalmasabb sugárútján egy tömbház mögül bukkant fel, a meglepett járőrök azonnal riasztották a központot, a vadászokat, majd a medve nyomába eredtek, hogy közbeléphessenek, ha valakit megtámad.

A medve járőrkísérettel a város több utcáját bejárta, néhány járókelővel is találkozott, akiket sokkolt a vad látványa, de senkinek nem esett bántódása. A szemtanúk elmondása szerint a medve legalább kétszáz kilogrammos volt, s amikor két lábra emelkedett, a két méter magasságot is meghaladta. Végül a vad Sepsiszentgyörgy illyefalvi kijáratánál tűnt el a kukoricásban, a járőrök pedig hiába próbálták meg felhajtani, nem jártak sikerrel.

Mihai Pop, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakembere, a barnamedvéket tanulmányozó Life+ EU-s projekt háromszéki koordinátora a Krónika megkeresésére elmondta, szerinte elszigetelt esetről van szó, Sepsiszentgyörgyön nem áll fenn a veszély, hogy megjelennek a kukázó medvék, mint a közeli Brassóban.

„A beszámolók szerint a medve szokatlanul viselkedett, nem tartom kizártnak, hogy egy fogságban tartott állat szabadult ki, ám nincsenek bizonyítékaink” – fejtette ki a medveszakértő, aki szerint a másik lehetséges változat, hogy a vad a város melletti gyümölcsösben vagy kukoricásban volt, amikor megtámadták a kóbor vagy a juhászkutyák.

Az űzött vad pedig ezt követően bemenekült a városba, a szakember szerint ugyanis különben nem merészkedett volna be a számára teljesen idegen környezetbe. Mihai Pop eközben felhívta a figyelmet, hogy a medvéket úgy lehet távol tartani a településektől, ha megfelelően tárolják a hulladékot, és az erdők közelében levő gyümölcsfákról időben leszedik a termést.

A szakember egyúttal arról is beszámolt, hogy a Life+ hárommegyés – Hargita, Kovászna, Vrancea –, 2,1 millió lej értékű projekt terepmunkálatai véget értek, a következő egy évben az adatok feldolgozására és bemutatására kerül sor. Kósa András, a Kovászna Megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, változatlanul kevés a kilövési keret, egy-egy vadászcsoport évi 7-8 medve kilövésére kap engedélyt, ez összesítve megyei szinten nem haladja meg a negyvenet. „Ha a medve beszokik a városba, elindíthatják a procedúrát a kilövés engedélyeztetésére” – tudtuk meg továbbá a szakembertől.

Eközben Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakembere is arról számolt be, hogy idén jóval több, vadállat által okozott kárt jegyeztek, mint az előző években. A megyén belül Udvarhelyszéken a legtöbb a medvék által okozott veszteség. Homoródalmáson például több ízben is garázdálkodott a nagyvad, az itt élő gazdák hétfőn le is tették kéréseiket a kártalanításra.

Amellett, hogy abban reménykednek, hogy a veszteségeiket anyagilag kárpótolják, inkább azt szeretnék, ha mihamarabb eltávolítanák a környékükön garázdálkodó medvét, amely az állataikat tizedeli, hiszen már sötétedés után sokan nem mernek kimenni a házból. Kosza Péter vadőr elmondta, az egyik fő oka a vadállatok egyre sűrűbb látogatásának a falvak területén, hogy nincs mit enniük a mezőn a szárazság miatt.

Azt viszont a vadásztársulat munkatársa sem érti, miért nem adnak engedélyt a medve kilövésére. Máthé Károly, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség tanácsosa – mely hivatal továbbítja a kilövési kéréseket a minisztériumhoz – azzal magyarázza ezt, hogy Románia csatlakozott egy európai uniós egyezményhez,  amely fokozottan védi a medvéket. Ezzel szemben viszont az a véleménye, hogy bővíteni kell a kilövési engedélyek számát, mert a környéken elszaporodtak a kártékony nagyvadak.