Meddig húzódhat a patthelyzet?

„Várhatóan a hét végéig, de legkésőbb hétfőn valamennyi székelyudvarhelyi közintézmény megkapja az alkalmazottak februári fizetési keretét” – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Szász Jenő polgármester. A hír azért nem hétköznapi Székelyudvarhelyen, mert a városi tanácsnak a mai napig nem sikerült elfogadnia a 2006-os költségvetést, ennek hiányában pedig fizetésképtelenné vált a városháza. A pedagógusok napok óta sztrájkőrséggel tiltakoztak a fizetések elmaradása miatt, de nemcsak ők a kárvallottjai a tanács mulasztásának. A költségvetés hiánya a művelődési ház, a múzeum, a könyvtár, a színház, a táncműhely és a városháza alkalmazottait, valamint a fogyatékos gyerekek gondozóit egyaránt sújtotta.

Tiltó-megengedő kormányhatározat
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal saját bevételeiből csak a gáz, villany és a hőenergia árát egyenlíthette ki, jóllehet a 2003/45-ös kormányhatározat értelmében ebből egyéb fenntartási költségek, bérek is kifizethetők lennének. A város azonban a saját pénzéhez sem fért hozzá, az átutalásokhoz ugyanis a megyei kincstárnak kellett volna hitelkeretet nyitnia; ezt pedig a Hargita megyei hivatal tegnapig a költségvetés elfogadásához kötötte. A válságossá váló pénzügyi helyzet miatt a város eddig is többször próbált a saját bevételeihez hozzáférni, de a február 7-i, március 2-i, 7-i és 14-i kérésükre is ugyanazt az elutasító választ kapták: a költségvetés elfogadása feltétele a hitelkeret megnyitásának. A megyei kincstár álláspontja bukaresti közbenjárásra módosult tegnap, a pénzügyminisztérium felszólítására hitelkeretet nyitott a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalnak. A keret immár lehetővé teszi, hogy a városháza a saját bevételei terhére fizessen. Az engedélyezésnek és a tiltásnak furcsa módon ugyanaz a hivatkozási alapja: a 2003/45-ös kormányhatározat.
„A mintegy kétezer alkalmazott februári fizetése nyolcmilliárd régi lejt tesz ki, és az adóbefizetés első negyedévi határidejének lejárta, március 15. miatt van most ennyi pénz a város kasszájában. Nem valószínű azonban, hogy a jövő hónapban is meg tudjuk hitelezni a központi költségvetést, ezért vagy meg kell szavazni a város költségvetését, vagy fel kell oszlatni a tanácsot” – mondta Szász Jenő polgármester.
A bukaresti közbenjárásra született áthidaló megoldás feloldotta ugyan a pillanatnyi feszültségeket, azonban két hét múlva már újra szembesül a város azzal, hogy nem tud fizetni a közalkalmazottaknak.

Bénító erőegyensúly
A 2004-es választási eredmények alapján az RMDSZ tíz és a polgári frakció kilenc tanácsosából álló székelyudvarhelyi tanács utoljára 2005. november 30-án tartott érvényes ülést. Ekkor születtek az utolsó érvényes határozataik is. Az ülésen azonban lemondott Péter Pál, az RMDSZ képviselője, aki a megyei környezetvédelmi hivatalnál vállalt tanácsosi mandátumával összeférhetetlen állást. A két frakció átmenetileg vált azonos létszámúvá, ez az átmeneti állapot azonban azóta is tart. A tanácsot az erőegyensúly tette működésképtelenné. A polgári frakció ugyanis nem volt hajlandó napirendre tűzni az RMDSZ-frakció tizedik tanácsosának, a listán következő Szabó Gyulának a mandátumigazolását. Kijelentették, hogy egyenlő félként akarnak a költségvetésről dönteni, és nem fogadják el a számbeli fölényben lévő RMDSZ-frakció diktátumát.
Az RMDSZ azzal tiltakozott a helyzet ellen, hogy amikor az új tanácsos beiktatása nem szerepelt a rendes havi ülések napirendjén, vagy nem sikerült az üléseken ezt napirendre tűzniük, nem jelentek meg az ülésen (december 20. és március 9.), vagy határozathozatal nélkül kivonultak az ülésteremből (január 31. és február 7.). Az RMDSZ időközben a közigazgatási bírósághoz is folyamodott a mandátumigazolásért, és öt rendkívüli tanácsülést is megpróbált öszszehívni (2005. december 27., 2006. január 11., március 6., 13. és 17.). A rendkívüli üléseken a költségvetés elfogadása mellett az általa igényelt tizedik tanácsos beiktatása is szerepelt volna a kért napirenden. Ezeken az üléseken viszont a polgári frakció tanácsosai nem jelentek meg, így ezek sem voltak érvényes ülések.
A négy, egymást követő rendes havi tanácsülés eredménytelensége miatt felmerült a tanács feloszlatása és az időközi választások kiírásának a gondolata is. A közigazgatási törvény szerint a tanácsot feloszlottnak kell tekinteni, ha három, egymást követő rendes havi ülést nem tart meg, vagy három ugyanilyen ülésen nem fogad el határozatot. A prefektúra álláspontja szerint azonban nem vonható össze a két kritérium, és ha megfelelő sorrendben váltogatják egymást a meg nem tartott, vagy határozat nélkül zárult tanácsülések, elvben akár a végtelenségig eltarthat a patthelyzet. Constantin Strujan prefektus kijelentette: nem tekinti feloszlottnak a székelyudvarhelyi tanácsot, ezért tegnap a polgári frakció újabb beadvánnyal kérte ezt tőle. Ha nem sikerül a patthelyzetet feloldani, és valóban előrehozott választásokra kerül sor, úgy kérdéses, hogy melyik párt színeiben indulnának a polgárinak nevezett oldal képviselői. A Magyar Polgári Párt bejegyzése ugyanis igencsak vontatottan halad, tehát aligha jöhet számításba. Székelyudvarhelyen sokan tudni vélik, hogy Szász Jenő a Demokrata Pártra (PD) alapoz. Ezt a feltételezést erősítheti az államelnök múlt heti, protokolláris, de jelzésértékű székelyudvarhelyi látogatása is.

A keresztbetevés hagyománya
A székelyudvarhelyi tanács már a 2000–2004-es ciklusban is a figyelem középpontjába került a belső viták miatt. Ekkor történt meg ugyanis először, hogy az RMDSZ-szel szemben alternatív magyar szervezet jelent meg a politikai porondon. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) a 2000. júniusi helyhatósági választásokon nyolc képviselőt juttatott be az udvarhelyi tanácsba, ahol 13 RMDSZ-es tanácsos mellett kellett volna dolgozniuk. A július 4-i alakuló ülésen azonban az RMDSZ tanácsosai nem igazolták az UPE négy tanácsosának a mandátumát. Döntésükkel a listás helyről bejutó visszaosztott helyek jogosultságát kérdőjelezték meg. A döntés már csak azért is meglehetősen vitatható volt, mert az RMDSZ hét visszaosztott helyet kapott. A többször összehívott alakuló ülést végül november 9-én sikerült megtartani, amikor mind a 21 tanácsos mandátumát érvényesítették. A sértett ellenfél, az UPE, eltanulva az RMDSZ-taktikát, akkor vágott vissza, amikor a megyei tanácsba is bejutó Sófalvi László és Bunta Levente lemondott a helyi mandátumról. Ekkor Szász Jenő csapata nem szavazta meg az új RMDSZ-es tanácsosok mandátumát. A 21 tagú tanács végül teljes létszámban november 30-ára állt össze. A történetnek korántsem lett vége. Az RMDSZ az UPE törvényszéki bejegyzésének procedurális rendellenességére hivatkozva megkérdőjelezte az egyesület választási részvételének jogosultságát. A procedurális hibát az jelentette, hogy a bíróság az egyesület bejegyzésekor elfogadta az Eckstein-Kovács Péter vezette kisebbségi minisztérium beleegyező írásos véleményezését, és nem kérte, hogy a minisztérium képviselője személyesen is megjelenjen a bíróságon. A minisztérium utólag megtámadta az ítéletet, és elérte, hogy megsemmisítsék az UPE bejegyzését. Ennek alapján 2001. szeptember 29-én a nyolc UPE-tanácsos mandátumát is megsemmisítették, és 2004 júniusáig 13, RMDSZ-színekben bejutott képviselő alkotta Udvarhely „csonka” tanácsát.

Szász jenő elmenne az RMDSZ-székházba
Szász Jenő nyílt, őszinte párbeszédet, személyes találkozót szorgalmaz Markó Bélának arra a kijelentésére reagálva, amely szerint az RMDSZ elnöke hajlandó volna tárgyalni az udvarhelyi polgármesterrel. „Szívesen látom és hívom Udvarhelyre az elnök urat, de ha programja nem engedi, természetesen elmegyek Bukarestbe is, akár a Victoria-palotába, akár az RMDSZ-székházba” – mondta Szász Jenő.