A Kossuth- és Herder-díjas Sütő András (1927. június 17., Pusztakamarás – 2006. szeptember 30., Budapest) az erdélyi magyar irodalom és közélet meghatározó alakja
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere csütörtökön a közösségi oldalán hivatalosan bejelentette, hogy ki készíti el a városhoz kötődő jeles magyar és román személyiségeknek emléket állító köztéri szobrokat.
2026. január 22., 13:212026. január 22., 13:21
Sütő András szobrát idén, az író halálának 20. évfordulóján állítanák fel Marosvásárhelyen. Amint Soós Zoltán polgármester közleményében szerepel, „Marosvásárhely újabb fontos lépést tett közös történelmének és értékeinek megőrzése felé. Eredményt hirdettünk a Sütő András és Constantin Romanu-Vivu köztéri szobrainak pályázatán, egy nyílt, átlátható eljárás során és független szakmai zsűri döntése alapján”.
Fotó: Haáz Vince
A polgármester emlékeztet,
Sütő az 1990-es fekete március véres eseményeinek legismertebb áldozata: fél szemét elveszítette a magyarok és románok közötti összecsapások során.
Constantin Romanu-Vivu az 1848-as forradalom román mártírhőse, az igazságért és szabadságért folytatott küzdelem jelképe Erdély történetében.
Makkai István szobrászművész, a Sütő András-szobor alkotója
Fotó: Haáz Vince
„A következő időszakban kerül sor az alkotások elhelyezésére,
a közös jövőt a párbeszédre és a minőségi köztéri kultúrára építi” – szerepel a közleményben.
Amint arról a Székelyhon beszámolt, az eredményhirdetés felemásra sikeredett, mert a pályázatban az állt, hogy hivatalos kiállításon mondják majd el, melyik alkotás nyert és ki a szerzője. Ezzel ellentétben az alkotásokat szó nélkül kiállították a városháza nagyterme előtti folyosóra,
Ebben azt írta, hogy „megvan a Színház téri Sütő András-szobor ötletpályázatának győztese! Egy újabb fontos és kézzelfogható lépés a marosvásárhelyieknek tett ígéretünk felé. Ez nemcsak kulturális örökségünk gazdagítása, hanem közösségünk megbecsülésének is jelképe.”, de nem nevezte meg az alkotót.
Végül Soós Zoltán jelentette be hivatalosan a szobrász kilétét.
Amint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) honlapján szerepel, Makkai István 1983-ban született Marosvásárhelyen. 2002-ben a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban érettségizett, majd a Kolozsvári Művészeti és Formatervezői Egyetem szobrászat szakán tanult, alapfokon 2002–2006 és mesterképzőn 2006–2008 között.
valamint 2023-tól a MAMŰ Társaságnak is. További információk a szobrászművészről itt találhatóak.
Nem volt zökkenőmentes a Sütő-szobor terve
Az önkormányzati testület által több mint 15 éve megszavazott emlékmű a város központjában, a Színház téren kapna helyet – közölte november 20-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete.
Sütő András szobrát Makkai István marosvásárhelyi születésű szobrász alkotja
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi magyarságnak régi vágya, hogy
A marosvásárhelyi helyi tanács először 2009-ben fogadott el határozatot arról, hogy szobrot állít a magyar írónak. A Sütő-szobor felállítását attól tették függővé, hogy vele „párban” egy román személyiségnek is emlékművet állítanak. A testület Ștefan Gușă tábornoknak kívánt emlékjelet állítani, aki az ügyészség szerint az 1989-es forradalom idején Temesváron a tömegbe lövetett. Az önkormányzati határozatot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az egykori temesvári események legmeghatározóbb személyisége megtámadta a bíróságon, mely jogerős ítéletével érvénytelenítette az önkormányzati döntést.
Sütő az 1990-es fekete március véres eseményeinek legismertebb áldozata: fél szemét elveszítette a magyarok és románok közötti összecsapások során
Fotó: Soós Zoltán/Facebook
Sütő Andrásnak eddig Székelyudvarhelyen és Sopronban állítottak köztéri szobrot.
Nyolc hónap alatt kell elkészülnie annak a Sütő András-szobornak, amelyet a beküldött alkotások közül nyertesként kiválasztottak a marosvásárhelyi városháza által megbízott szakemberek. Egész alakos lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!