
Maros megye is csatlakozik a Marosvásárhely Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz és támogatja a várost a cím elnyerésében – jelentette be csütörtöki közös sajtótájékoztatóján Ciprian Dobre megyei tanácselnök és Dorin Florea polgármester.
2015. július 16., 18:312015. július 16., 18:31
Marosvásárhely a 14. romániai város, amely 2021-ben az Európa Kulturális Fővárosa címmel szeretne büszkélkedni. Ciprian Dobre megyei tanácselnök elmondta, bízik abban, hogy a városban és a megyében létező „interkulturalitás és multikulturalitás” nyerő lesz.
„A várost segíteni fogja Segesvár és Szováta is, előbbi az épített kulturális örökségével, utóbbi természeti adottságaival fogja vonzóbbá tenni Marosvásárhelyt. Hiszek abban, hogy a román, magyar, szász és cigány kultúra bemutatása, az együttélés hangsúlyozása segítségünkre lesz abban, hogy sikeresek legyünk a idei október 10-én tartott előválogatáson, majd a döntés jövő szeptemberi meghozatakor” – mondta Dobre. Bár a tanácselnök többször is hangsúlyozta, hogy Segesvárnak és Szovátának is szerepe lesz a nagy lélegzetű tervben, elmulasztotta asztalához hívni a két település polgármesterét, akik a Kultúrpalota tükörtermének „kispadján” üldögélve figyeltek és mosolyogtak.
Dorin Florea örvendetesnek nevezte, hogy a megyei tanács is társult a város pályázatához, amelyről már 2014-ben döntés született az önkormányzatban, s amit eddig Peti András alpolgármester felügyelt. Elmondta, azért lehet Vásárhely nyertes, mert jó példája annak, hogy a románok, magyarok, szászok és cigányok együtt tudnak élni, dolgozni, együtt ápolják a hagyományokat.
„Eredeti pályázatot készítünk, és azt is hangsúlyozzuk, hogy hosszú távon milyen jótékony hatásai lesznek ennek. Fontos, hogy nyerjünk, de az is, amit ennek a pályázatnak a részeként tervezünk és megvalósítunk. Idén jelentős összeget hagytunk jóvá a költségvetésben a pályázat elkészítésére, a továbbiakban a testvérvárosi kapcsolatainkat is felhasználjuk, hogy népszerűsítsük tervünket” – mondta a polgármester.
Florea megemlítette azt is, hogy pár évvel ezelőtt arról volt szó, hogy Marosvásárhely Sepsiszentgyörggyel közösen pályázik és a Székelyföldet népszerűsíti, de, mint fogalmazott, lemondtak erről, ugyanis elmondása szerint a kulturális főváros címre csak város pályázhat, régió nem.
Soós Zoltánt, a Maros megyei múzeum igazgatóját arról kérdeztük, hogy kulturális intézmény vezetőjeként lát-e esélyt arra, hogy Marosvásárhely 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa legyen. „Marosvásárhelynek ezzel a pályázattal esélye van arra, hogy kitörjön a jelenlegi áldatlan állapotból, és bemutassa értékeit. Erre azonban csak akkor lesz valós esélye, ha a román és magyar kultúrát egyenlő módon népszerűsíti, mutatja be. A pályázat egyik sarokköve a szecesszió, amely jellemző a városra. Ennek kapcsán össze lehet kötni Péccsel, amely szintén a szecessziós örökség része, és már volt Európa Kulturális Fővárosa. Az épített örökség hangsúlyozása mellett a másik fontos része a pályázatnak a Só útja és Marosszék értékei lesznek. Így kapcsolódik a pályázathoz Szováta, a maga egyedi természeti adottságaival. Rövid az idő, de bízom abban, hogy azok után, hogy a megyei tanács is bekapcsolódott és egy tapasztalt csapatot fognak megbízni a pályázat összeállításával, sikerülni fog” – mondta Soós.
A Maros megyei önkormányzat csütörtöki ülésén az képviselők a kulturális fővárosi cím megpályázásáról szóló projekt támogatásáról is szavaztak, egyhangúlag elfogadva azt. Romániából többek között Brassó, Kolozsvár, Temesvár, Sepsiszentgyörgy és Jászvásár jelezte, hogy indul a versenyen. Nagyszeben 2007-ben nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, amely nagyot lendített népszerűségén és a város kulturális életén.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!