
Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke
Fotó: Haáz Vince
Etnikai feszültségekhez vezetne, ha az RMDSZ-t eltávolítanák a kormányból Orbán Viktor tusványosi beszéde miatt – nyilatkozta Markó Béla. A szövetség volt elnöke hozzátette: maga is elégedetlen Kelemen Hunor magyarázatával.
2022. július 29., 19:392022. július 29., 19:39
Az RMDSZ korábbi elnöke a téma kapcsán a G4Mediának adott interjúban elmondta: fokozódnának az etnikai feszültségek, ha a szövetséget eltávolítanák a kormányból. Ugyanakkor úgy vélte az érdekvédelmi képviselet vezetőinek vissza kellene utasítani Orbán Viktor magyar kormányfő Tusnádfürdőn hangoztatott „veszélyes és elfogadhatatlan” nézeteit.
– mondta a bukaresti hírportálnak az RMDSZ volt elnöke. Hozzátette, a magyar kormányfő nyilatkozata „annak a veszélyes populizmusnak” a része, mely Amerikában és több uniós országban is jelen van.
A hírportál kérdésére kifejtette: miközben Orbán Viktor a minél erősebb európai nemzetállamok mellett kardoskodik, szerinte az erdélyi magyaroknak inkább az egyesült Európa az érdeke, ahol szabadon, határok nélkül lehet utazni. Rámutatott: a 20. század arra tanított, hogy elfogadhatatlan az elszigetelődés és az intolerancia, a tolerancia hirdetésére van szükség.
– fogalmazott az interjúban az RMDSZ volt elnöke. Arra a kérdésre, hogy Kelemen Hunornak a pénteki nyilatkozata után – miszerint nem fog magyarázkodni az Orbán-beszéd miatt – le kell-e mondania a kormányfő-helyettesi tisztségről, Markó úgy vélte, az RMDSZ jelenlegi elnöke a tolerancia jegyében dolgozik évek óta és véleménye szerint nagyon jól megértette a különböző kultúrák, látásmódok együttélésének fontosságát.
Markó szerint a mostani nézeteltéréseket is meg kell beszélni a kormánykoalícióban, az álláspontokat nyíltan kell tisztázni, „de a megoldás nem az RMDSZ-t eltávolítása a kormányból, mert az még nagyobb ellentétekhez és az etnikai feszültségek erősödéséhez vezetne”.
– jelentette ki Markó Béla. Egy másik kérdésre válaszolva kijelentette: nem hiszi, hogy az erdélyi magyarokat Oroszország-pártisággal lehetne vádolni, de úgy vélte, több közvitát kellene szervezni a témában, hogy az erdélyi magyaroknak legyen saját víziójuk az ukrajnai háborúról és ne Magyarországról vagy máshonnan vegyenek át nézeteket.
Arra a kérdésre, hogy szerinte Orbán Viktor revizionista politikát folytat-e, kifejtette: ezt nem hiszi, és bár nem ért egyet a Tusnádfürdőn elhangzottakkal, nem hallotta a magyar kormányfőt revizionista nyilatkozatokat tenni.
„Kritizálom a Nyugat-ellenes retorikája, az EU elleni támadásai, az uniós döntések állandó megkérdőjelezése, populizmusa miatt, de nem láttam, hogy revizionista nyilatkozatokat tett volna vagy a revizionizmus jeleit mutatta volna” – fogalmazott a magyar miniszterelnökre utalva a G4Mediának Markó Béla.

Nincs ok koalíciós válságra, az RMDSZ ugyanis eleget tett partnereivel szemben vállalt kötelezettségeinek, Orbán Viktor pedig nem Romániáról és nem a bukaresti hatóságokról beszélt a Tusványoson – jelentette ki pénteken Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Az RMDSZ-nek nyilvánosan tisztáznia kell az Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatos álláspontját – jelentette ki pénteken Klaus Iohannis.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
1 hozzászólás