Kőrössi P. József és Markó Béla több mint negyven éve tartó barátsága eredményeként született meg A magyar kártya című kiadvány, melyet csütörtökön mutattak be Nagyváradon.
2013. június 17., 11:162013. június 17., 11:16
A két főszereplőt Szűcs László, a Várad folyóirat és az Erdélyi Riport című hetilap főszerkesztője faggatta a Bábszínház Árkádia-termében. Kőrössi szerint a kiadvány egy őszinte beszélgetés nyomtatott változata, melynek keretében Markó nem csupán politikai tapasztalatairól nyilatkozik, hanem irodalmi munkásságáról is beszél. A volt RMDSZ-elnök a rendezvényen bejelentette: utolsó szenátori mandátumát tölti, a későbbiekben pedig saját maga írna könyvet a munkássága során szerzett tapasztalatokról.
A versekkel „színesített\" könyvben az etnikum helyzetét, a haza problematikáját, a román–magyar–székely kapcsolatokat is boncolgatják. Kőrössi szerint fontos, hogy „amikor nacionalizmusról beszélünk, senkinek a zsebében ne nyíljon ki a bicska\". Mint mondta, nagyváradi születésű budapesti lakosként ottani szemmel próbálta keretbe önteni és átadni a kézdivásárhelyi származású Markó szavait.
A magyar kártya azonban nem kifejezetten „magyarországiaknak készült\". A legnagyobb hiba, ha valaki az ottani berendezkedésben próbál analógiát találni a romániai magyarság politikai helyzetére – állítja az egykori RMDSZ-elnök, aki úgy érzi, a határon túli jobboldalnak nem vagyunk elég nacionalisták, a baloldal pedig épp ellenkezőleg, túl nacionalistának tartja a helyi etnikum politikai álláspontját. Úgy gondolja, hogy az erdélyiek méltányosságra törekszenek és „nem kellene sok a román politika részéről ahhoz, hogy a magyarság lojálisan viszonyuljon a saját államához\" – fogalmazott Markó.
Kőrössi szerint a könyv egyik legszemélyesebb momentuma az, amikor arról faggatta a politikust, hogy „lehet-e haza, ami nem ország\", s arra azt a választ kapta, hogy „igen, az álmainkban\". Markó úgy tapasztalta, hogy a haza megnevezését általában kerülni szokták. Magyarországot nem érzi annak, hiszen nem ott született, Romániát bár egyszer már majdnem annak hívta, de még sok kell ahhoz, hogy valóban annak érezze.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
szóljon hozzá!