
Május 8-a óta tart a vészhelyzet Parajdon
Fotó: Csató Andrea
Újabb 30 napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet a székelyföldi Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – közölte a Hargita megyei prefektúra.
2026. január 09., 15:342026. január 09., 15:34
2026. január 09., 16:142026. január 09., 16:14
A parajdi sóbányában tavaly májusban történt katasztrófa nyomán elrendelt rendkívüli helyzet az újabb döntés szerint február 7-éig érvényes.
A hatóságok felügyelik a térséget és szükség esetén tájékoztatják a lakosságot, illetve segítséget nyújtanak a lakosoknak – áll a tájékoztatásban.
Eszerint a helyi vészhelyzeti bizottság mozgósította az érintetteket, hogy mielőbb végezzék el a szükséges munkálatokat a térség biztonságossá tétele érdekében. Parajdon a sóbányát üzemeltető Országos Sóipari Társaság (Salrom) hónapok óta nem vette át a kivitelezőtől azt a csőrendszert, mely az elárasztott sóbánya fölött hivatott felfogni a Korond-patak vizét, és a patak új medrének kialakítása sem kezdődött el.

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Amint arról beszámoltunk, a parajdi vészhelyzeti bizottság május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amelyet azóta havonta meghosszabbítottak. Az érintett hatóságok folyamatosan felügyelik a veszélyeztetett térséget, és rendszeres méréseket végeznek a Korond-patakon és a környékbeli folyóvízen.
„Legyen bizodalmunk, hogy a 2026-os év lehet egy kissé jobb és reményt sugalló, hiszen, ha el tudnak indulni azok a folyamatok, amik eléggé stagnáltak és stagnálnak jelenlegi helyzetben is, reményt tudnak adni a közösség számára” – fogalmazott az MTI szerint. Emlékeztetett, hogy a bányakatasztrófa közvetlenül vagy közvetve a sóvidéki nagyközség valamennyi lakóját érintette, és a jelenlegi egy újrakezdési időszak mindenki számára.
Elsősorban a turizmusban dolgozóknak kell új utakat keresni, ennek érdekében turisztikai desztináció menedzsment (TDM) alakul, mely új turisztikai csomagot állít össze a székelyföldi kistérségnek.
A polgármester szerint a katasztrófa utáni helyzetben felértékelődtek a közösségi események, az egymásra való odafigyelés. Aláhúzta, hogy a következőkben olyan rendezvényekre van szükség, melyek a települést és az egész régiót népszerűsítik.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni, de nem hiába hívják a Parajdot is magába foglaló kisrégiót Sóvidéknek: újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!