Már látszik valami. Az egyik sínpárt felszedték Kolozsvár és Egeres között
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Elkészítette első drónfelvételeit a felújítás-villamosítás alatt álló Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal első szakaszán a romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet. Amely szerint a kincses várostól Egeresig húzódó részen nem sokat változtattak a még az Osztrák–Magyar Monarchia idején megtervezett kanyargós nyomvonalon.
2024. június 17., 19:472024. június 17., 19:47
2024. június 17., 19:572024. június 17., 19:57
Mint ismeretes, a Kolozsvár és Várad, illetve a magyar határ közötti, 166 kilométer hosszú vasútvonalat négy szakaszra osztották: külön dolgoznak Kolozsvár és Egeres (30 kilométer), Egeres és Kissebes (36 km), Kissebes és Élesd (52 km), illetve Élesd és Nagyvárad–magyar határ között (46 km). Az óriásberuházás összesen (áfa nélkül) 7,6 milliárd lejt emészt fel.
Hétfőn a Pro Infrastruktúra Egyesület közösségi oldalán megosztották a linkjét az első drónfelvételnek, amelyet múlt héten készítettek az első, Kolozsvár–Egeres-szakasz teljes nyomvonalán. A szakembereket tömörítő szervezet emlékeztet:
Csupán két kanyart gondoltak újra Magyargorbó térségében. A fejlődés itt nem a jelentős mértékű sebességnövelésben (más szakaszon 160km/h-t is elérhetnek a vonatok), hanem a villamosításban, illetve a vonatok közlekedésének felügyeletét ellátó, a vasúti forgalom biztonságát szavatoló úgynevezett ETCS-rendszer (európai vonatbefolyásoló rendszer) kiépítésében lesz leginkább tetten érhető. Egy olyan szakaszon, amely még Kolozsvár vonzáskörzete, és ahol a jövőben helyiérdekű vasutat is működtetnének.
A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben megjegyzik:
Eddig felszedték az egyik sínpárt, megszervezték az építőtelepet és rendezték a Nádas folyó medrét ott, ahol szükséges volt. Egyébként a régi vonalon még közlekednek Egeresig.
A Pro Infrastruktúra emlékeztet, hogy a „merész célok” szerint az áfa nélkül 1,6 milliárd lejből korszerűsítendő Kolozsvár–Egeres-szakasznak 2026 végéig el kell készülnie, hogy megkapja az uniós finanszírozású országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül érkező pénzt. A szerződést 2022 végén írták alá, hat hónapos tervezési és 36 hónapos kivitelezési időszakkal.
– írják a civilek.
Akik már májusban megkongatták a vészharangot a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán, bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta.
Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.
Mint ismeretes, az intézkedés rendkívül kellemetlenül érinti az utasokat, hiszen a kerülő útvonalakon több órával megnőtt a vasúti menetidő Belső-Erdély és Nyugat-Románia között, illetve a Székelyföldet is érintő, Budapest felé tartó nemzetközi járatok esetében is. Bár a lezárt vonalon a CFR vonatpótló buszokat indított, ezek hihetetlen kínnak teszik ki a Várad és Kolozsvár között ingázó utasokat. Hiszen olyan is gyakran előfordul, hogy a közúton megszokott két és fél órás utat hat óra alatt teszik meg, ugyanis a járműveknek minden településen be kell vergődniük a vasútállomásig.
Eközben a menetrend szerint közlekedő kisbuszok, illetve a személygépkocsik sofőrjei-utasai is azt tapasztalják, hogy jelentősen megnőtt a közúti forgalom Kolozsvár és Várad között: az eredetileg két és fél órás út bőven három órán túl nyúlhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Bár az előző évekhez képest mintegy 35–40 százalékkal kisebb költségvetésből gazdálkodnak a szervezők, idén is megrendezik a Vásárhelyi Forgatagot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!