
Már látszik valami. Az egyik sínpárt felszedték Kolozsvár és Egeres között
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Elkészítette első drónfelvételeit a felújítás-villamosítás alatt álló Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal első szakaszán a romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet. Amely szerint a kincses várostól Egeresig húzódó részen nem sokat változtattak a még az Osztrák–Magyar Monarchia idején megtervezett kanyargós nyomvonalon.
2024. június 17., 19:472024. június 17., 19:47
2024. június 17., 19:572024. június 17., 19:57
Mint ismeretes, a Kolozsvár és Várad, illetve a magyar határ közötti, 166 kilométer hosszú vasútvonalat négy szakaszra osztották: külön dolgoznak Kolozsvár és Egeres (30 kilométer), Egeres és Kissebes (36 km), Kissebes és Élesd (52 km), illetve Élesd és Nagyvárad–magyar határ között (46 km). Az óriásberuházás összesen (áfa nélkül) 7,6 milliárd lejt emészt fel.
Hétfőn a Pro Infrastruktúra Egyesület közösségi oldalán megosztották a linkjét az első drónfelvételnek, amelyet múlt héten készítettek az első, Kolozsvár–Egeres-szakasz teljes nyomvonalán. A szakembereket tömörítő szervezet emlékeztet:
Csupán két kanyart gondoltak újra Magyargorbó térségében. A fejlődés itt nem a jelentős mértékű sebességnövelésben (más szakaszon 160km/h-t is elérhetnek a vonatok), hanem a villamosításban, illetve a vonatok közlekedésének felügyeletét ellátó, a vasúti forgalom biztonságát szavatoló úgynevezett ETCS-rendszer (európai vonatbefolyásoló rendszer) kiépítésében lesz leginkább tetten érhető. Egy olyan szakaszon, amely még Kolozsvár vonzáskörzete, és ahol a jövőben helyiérdekű vasutat is működtetnének.
A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben megjegyzik:
Eddig felszedték az egyik sínpárt, megszervezték az építőtelepet és rendezték a Nádas folyó medrét ott, ahol szükséges volt. Egyébként a régi vonalon még közlekednek Egeresig.
A Pro Infrastruktúra emlékeztet, hogy a „merész célok” szerint az áfa nélkül 1,6 milliárd lejből korszerűsítendő Kolozsvár–Egeres-szakasznak 2026 végéig el kell készülnie, hogy megkapja az uniós finanszírozású országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül érkező pénzt. A szerződést 2022 végén írták alá, hat hónapos tervezési és 36 hónapos kivitelezési időszakkal.
– írják a civilek.
Akik már májusban megkongatták a vészharangot a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán, bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta.

Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.
Mint ismeretes, az intézkedés rendkívül kellemetlenül érinti az utasokat, hiszen a kerülő útvonalakon több órával megnőtt a vasúti menetidő Belső-Erdély és Nyugat-Románia között, illetve a Székelyföldet is érintő, Budapest felé tartó nemzetközi járatok esetében is. Bár a lezárt vonalon a CFR vonatpótló buszokat indított, ezek hihetetlen kínnak teszik ki a Várad és Kolozsvár között ingázó utasokat. Hiszen olyan is gyakran előfordul, hogy a közúton megszokott két és fél órás utat hat óra alatt teszik meg, ugyanis a járműveknek minden településen be kell vergődniük a vasútállomásig.
Eközben a menetrend szerint közlekedő kisbuszok, illetve a személygépkocsik sofőrjei-utasai is azt tapasztalják, hogy jelentősen megnőtt a közúti forgalom Kolozsvár és Várad között: az eredetileg két és fél órás út bőven három órán túl nyúlhat.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!