Már látszik valami. Az egyik sínpárt felszedték Kolozsvár és Egeres között
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Elkészítette első drónfelvételeit a felújítás-villamosítás alatt álló Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal első szakaszán a romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet. Amely szerint a kincses várostól Egeresig húzódó részen nem sokat változtattak a még az Osztrák–Magyar Monarchia idején megtervezett kanyargós nyomvonalon.
2024. június 17., 19:472024. június 17., 19:47
2024. június 17., 19:572024. június 17., 19:57
Mint ismeretes, a Kolozsvár és Várad, illetve a magyar határ közötti, 166 kilométer hosszú vasútvonalat négy szakaszra osztották: külön dolgoznak Kolozsvár és Egeres (30 kilométer), Egeres és Kissebes (36 km), Kissebes és Élesd (52 km), illetve Élesd és Nagyvárad–magyar határ között (46 km). Az óriásberuházás összesen (áfa nélkül) 7,6 milliárd lejt emészt fel.
Hétfőn a Pro Infrastruktúra Egyesület közösségi oldalán megosztották a linkjét az első drónfelvételnek, amelyet múlt héten készítettek az első, Kolozsvár–Egeres-szakasz teljes nyomvonalán. A szakembereket tömörítő szervezet emlékeztet:
Csupán két kanyart gondoltak újra Magyargorbó térségében. A fejlődés itt nem a jelentős mértékű sebességnövelésben (más szakaszon 160km/h-t is elérhetnek a vonatok), hanem a villamosításban, illetve a vonatok közlekedésének felügyeletét ellátó, a vasúti forgalom biztonságát szavatoló úgynevezett ETCS-rendszer (európai vonatbefolyásoló rendszer) kiépítésében lesz leginkább tetten érhető. Egy olyan szakaszon, amely még Kolozsvár vonzáskörzete, és ahol a jövőben helyiérdekű vasutat is működtetnének.
A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben megjegyzik:
Eddig felszedték az egyik sínpárt, megszervezték az építőtelepet és rendezték a Nádas folyó medrét ott, ahol szükséges volt. Egyébként a régi vonalon még közlekednek Egeresig.
A Pro Infrastruktúra emlékeztet, hogy a „merész célok” szerint az áfa nélkül 1,6 milliárd lejből korszerűsítendő Kolozsvár–Egeres-szakasznak 2026 végéig el kell készülnie, hogy megkapja az uniós finanszírozású országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül érkező pénzt. A szerződést 2022 végén írták alá, hat hónapos tervezési és 36 hónapos kivitelezési időszakkal.
– írják a civilek.
Akik már májusban megkongatták a vészharangot a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán, bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta.
Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.
Mint ismeretes, az intézkedés rendkívül kellemetlenül érinti az utasokat, hiszen a kerülő útvonalakon több órával megnőtt a vasúti menetidő Belső-Erdély és Nyugat-Románia között, illetve a Székelyföldet is érintő, Budapest felé tartó nemzetközi járatok esetében is. Bár a lezárt vonalon a CFR vonatpótló buszokat indított, ezek hihetetlen kínnak teszik ki a Várad és Kolozsvár között ingázó utasokat. Hiszen olyan is gyakran előfordul, hogy a közúton megszokott két és fél órás utat hat óra alatt teszik meg, ugyanis a járműveknek minden településen be kell vergődniük a vasútállomásig.
Eközben a menetrend szerint közlekedő kisbuszok, illetve a személygépkocsik sofőrjei-utasai is azt tapasztalják, hogy jelentősen megnőtt a közúti forgalom Kolozsvár és Várad között: az eredetileg két és fél órás út bőven három órán túl nyúlhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!