
Fotó: Pixabay.com
Bár pár éve Románia az internetsebességi ranglisták élén állt, ma már világszinten az első tíz ország között sem szerepel. A dobogóra egyetlen európai ország sem léphetett fel, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Kuwait mindenkit leköröz. És hogy hol szerepel a listán Románia, ahol a friss adatok szerint a lakosság 92 százaléka fér hozzá az internethez? Tizenöt év alatt jelentősen lecsúszott a ranglistán.
2024. április 11., 19:462024. április 11., 19:46
Románia jelenleg csak a 44. helyen „botorkál” világszinten a mobilinternet gyorsaságának tekintetében a Ziarulromânesc.ro portál által ismertetett ranglistán. Ez a tény nem csak azért fontos, mert az országban minden tíz emberből kilenc megtapasztalhatja a hátrányait, hanem mert a szakértők szerint az internet sebessége azontúl, hogy mindennapjainkat keserítheti meg, a gazdaságra is hatással lehet. A Kissmetrics tanulmánya alapján ugyanis a internethasználók közel fele csak 2–3 másodpercet vár az internetes vásárlás, keresgélés során, hogy egy adott oldal betöltődjön, ha ez nem sikerült ennyi alatt, tovább navigál, nem veszi meg az adott terméket.
Az Economica.net friss cikke a BusinessComparison kutatása alapján tárgyalja a weboldalak betöltési ideje közötti különbségeket – mind országok, mind a használt eszközök tekintetében (azaz hogy mobiltelefonról vagy asztali számítógépről, esetleg laptopról nyitottak meg egy oldalt – együttesen desktopon).
majd Finnország követi (3,84), az első olyan ország a világon, ahol 2010-ben törvény írta elő, hogy mindenkinek biztosítani kell az internethez való hozzáférést. A harmadik helyen Dánia és Lettország áll, mindkettő átlagosan 4 másodperces betöltési idővel.
Mobileszközökön való betöltési sebesség tekintetében szintén Svédország vezet, átlagosan 7,48 másodperccel, Dánia követi (7,65), majd Finnország (7,8), Lettország (7,93) és Hollandia (7,99) következik.
Vagyis Románia hátulról a harmadik a listán az utóbbi adattal. A lista végén kullog még Törökország (10,22), Bulgária (9,38), Ciprus (7,18) és Lengyelország (6,09) is – az asztali számítógépekről, illetve laptopokról való csatlakozás, továbbá mobileszközök tekintetében is hasonlóan alakul a sereghajtók listája.
Az Economica.net cikke arra is kitér, hogy miért töltődnek be a weboldalak lassabban minden országban a mobileszközökön, mint az asztali gépeken, laptopokon – európai szinten átlagosan 3,6 másodperccel hosszabb a várakozási idő. Az eltérés egyik oka, hogy míg a számítógépek, laptopok böngészői könnyűszerrel képesek kezelni a média- és képfájlokat, ezek gyakran nehézségeket okoznak a mobilos böngészőknek a nagyobb fájlméret miatt.
Ezenkívül a mobileszközök hardvere általában kevésbé erős, mint a „hagyományos” számítógépeké. A képernyő kisebb mérete és felbontása azt jelenti, hogy a weboldalaknak más vagy több elemet kell betölteniük, mint desktopon, ami szintén hozzájárul a hosszabb betöltési időhöz. Továbbá a mobileszközökön található, használt böngészők gyakran kevésbé optimalizáltak, mint a „desktop böngészők”, ami szintén befolyásolhatja a weboldalak betöltésének sebességét és az adatok feldolgozását, a jelentés szerint.
A hivatalos adatok szerint Romániában jelenleg több mint 18 millió polgár fér hozzá az internethez, és az országlakosságának közel 68 százaléka a közösségi médiában/közösségi hálókon is jelen van (10 évvel ezelőtt az akkori népesség 58,7 százalékának volt internet-hozzáférése), tehát sok embert érint az internet sebességének kérdése.
2024-ben Románia világszinten a 13. helyen áll vezetékes internet tekintetében, ám napjainkban a nagy csata a mobilinternet terén zajlik, és ennek tekintetében Románia csak a 44. helyen áll 60,74 Mbps sebességgel. Ahhoz, hogy bekerüljön a legjobb 10 közé minimum meg kellene dupláznia ezt a számot.
Az ország lemaradása a mobilinternet sebessége tekintetében nem újkeletű, ugyanis például 2020-ban, amikor még az EU-ban listavezető volt a vezetékes internetre vonatkozó adatokkal, mobilinternet tekintetében csak a 45. helyen állt világszinten (ekkor Szingapúr, Hongkong és Thaiföld voltak az éllovasok).

Románia kiesett a leggyorsabb vezetékes internettel rendelkező 15 ország közül, és elvesztette vezető helyét a régióban – derül ki a legfrissebb adatokból.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
szóljon hozzá!