
Az európai diákszövetségek ernyőszervezete is a romániai diákok követelései mellé állt
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom: több uniós diákszövetség közösen elítélte a bukaresti kormány intézkedéseit, amelyek tovább növelhetik a már most is kiemelkedően magas iskolaelhagyási arányt. A brüsszeli kongresszuson elfogadott nyilatkozat jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, kolozsvári diák, a Magyar Középiskolások Országos Szövetségének (MAKOSZ) külügyi referense nyilatkozott a Krónikának.
2025. július 08., 19:202025. július 08., 19:20
2025. július 08., 19:212025. július 08., 19:21
Európai diákszervezetek is a romániai ösztöndíjrendszer átalakítása ellen fellépő mozgalmak mellé álltak, határozottan elítélve az Ilie Bolojan vezette kormány azon szándékát, hogy a pénzügyi fenntarthatóságra hivatkozva csökkentse vagy átalakítsa a tanulói ösztöndíjak költségvetését. Támogatásukról közlemény is született, amelyben hangsúlyozták:
A június végén Brüsszelben tartott diákkongresszuson elfogadott állásfoglalásról, az európai támogatás jelentőségéről, valamint a nyugat- és észak-európai országok ösztöndíjrendszereiről és egyéb tanulást ösztönző támogatásairól Kassay Ákos, a Magyar Középiskolások Országos Szövetségének (MAKOSZ) külügyi referense nyilatkozott a Krónikának. A tizedikes kolozsvári diák elmondta, hogy az Európai Unió székhelyén szervezett rendezvényen – amelyen ő maga is részt vett – a MAKOSZ és a Román Országos Diáktanács (CNE) közösen terjesztett elő állásfoglalást, amelyben az Európai Országos Diáktanácsok Ernyőszervezetét (OBESSU) alkotó diáktanácsok szolidaritásukat fejezik ki a romániai diákokkal.

Forráshiány miatt racionális módon át kell szabni a romániai ösztöndíjrendszert, amely a legbőkezűbb az Európai Unióban – jelentette ki szombaton Daniel David oktatási miniszter.
„Aggodalmunkat fejeztük ki az új változtatásokkal kapcsolatban, és részletesen kifejtettük, miért tartjuk ezeket problémásnak. Hangsúlyoztuk, hogy
sokak számára valódi segítséget jelentett a továbbtanulásban, és hozzájárult az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Azt is megfogalmaztuk, úgy érezzük, hogy a kormány nem kezeli kellő prioritásként az oktatás ügyét, az új tervezet összességében egy átgondolatlan irányt tükröz” – fejtette ki a romániai magyar diákszervezet külügyi referense. Hozzátette, a Brüsszelben elfogadott dokumentumot igyekeznek minden sajtóorgánumhoz eljuttatni, ezenkívül a román diáktanács a minisztériumnak is továbbítja követeléseiket.
Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Arra a kérdésünkre, miért tartják fontosnak, hogy európai uniós szinten hallassák hangjukat, Kassay Ákos elmondta, számukra sokat jelent más diákszervezetek szolidaritása, és bíznak abban, hogy a több tagból álló nemzetközi ernyőszervezet támogatása nagyobb súlyt ad a követeléseiknek, erősíti a lobbierejüket, és nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozókra. Mint mondta,
Képviselőiknek közvetlen belépésük van az Európai Unió munkacsoportjaiba, ahol lehetőségük nyílik arra, hogy ismertessék a diákok szempontjait és javaslatait. Fő tevékenységük így elsősorban a lobbizás, amelyet részben közösségi médiás kampányokon, részben az uniós döntéshozatali fórumokon keresztül valósítanak meg, emellett támogatást nyújtanak a tagszervezetek munkájához.

A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) bejelentette, hogy az egyetemisták folytatják az ösztöndíjcsökkentés elleni tiltakozó akcióikat, és a következő tüntetést vasárnap tartják.
Kassay Ákos elmondta, bizakodásra ad okot, hogy a diákmegmozdulások más országokban, például Francia- vagy Németországban is értek már el rendszerszintű változásokat.
Emellett ezekben az országokban a diákérdekképviseletek kommunikációja jóval fejlettebb: közvetlen kapcsolatban állnak a minisztériumokkal, és valódi konzultáció zajlik a diákok véleményéről a fontos döntések előtt” – fejtette ki. Úgy látja, ez a fajta együttműködés Romániában egyelőre hiányzik, ezért sokkal nehezebb elérni, hogy a diákok álláspontját komolyan vegyék. Megjegyezte, egyelőre sem a szülői, sem a pedagógusszervezetek nem csatlakoztak hivatalosan a mozgalmukhoz, csak egyéni szinten jelezték támogatásukat.
Romániai diákok Brüsszelben is kérték a ösztöndíjrendszer elleni tiltakozásuk támogatását
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Európa számos országában működik fejlett ösztöndíjrendszer, amely nem csupán anyagi támogatást nyújt, hanem aktívan hozzájárul a tanulók lemorzsolódásának csökkentéséhez és az esélyegyenlőség előmozdításához. „A nyugati és északi országokban a támogatások hasonló feltételekhez kötöttek, például tanulmányi és szociális ösztöndíjak egyaránt léteznek. A különbség inkább az összegek nagyságában van: ezek az ösztöndíjak Nyugat-Európában jóval magasabbak. A szociális támogatások is jelentősebbek, sok esetben a családi jövedelemhez igazodnak, de minden esetben magasabb összegről beszélünk, mint itthon” – fejtette ki a MAKOSZ külügyi referense. Rámutatott, az ösztöndíjakon kívül az északi országokban például a diákok ingyenes étkezést kapnak, az iskola biztosítja a laptopot, a tanuláshoz szükséges digitális eszközöket, valamint
A Magyar Középiskolások Országos Szervezete képviseletében vett részt a kolozsvári diák a brüsszeli kongresszuson
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Nyugaton kiemelt figyelmet fordítanak a vidéken élő diákokra is, sok helyen nemcsak a helyi, hanem a távolsági járatokon is ingyenesen utazhatnak a diákok. Ezenkívül Német- vagy Franciaországban a diákhitel is fontos eleme a rendszernek, amit már középiskolás diákok is igényelhetnek, és ami úgy működik, hogy amíg a diák iskolába jár, rendszeresen kap támogatást, és csak akkor kell törleszteni, amikor munkába áll. A diákhitel lehetősége egyébként Romániában is létezik, de nagyon kevesen élnek vele.
Ezek mind csökkentik az iskolaelhagyások arányát, és növelik a diákok továbbtanulási esélyeit” – hangsúlyozta Kassay Ákos. Hozzátette, a támogatások elérhetősége terén jól érzékelhető a szakadék Kelet- és Nyugat-Európa között. Míg a kelet-európai országokban sokkal nagyobb szükség lenne az oktatás erőteljes támogatására az iskolaelhagyás megelőzéséhez, éppen itt kap kevesebb figyelmet ez a probléma, szemben a fejlettebb államokkal.
Kassay Ákos arról is beszélt, az EU-s állampolgárság sok országban lehetővé teszi, hogy a romániai diákok hozzáférjenek a helyi ösztöndíjrendszerekhez, de gyakran feltétel például a helyi lakcím, a szülők ottani munkavállalása vagy adófizetése. „Ha valaki a családjával együtt költözik ki, és teljes jogú lakosként él egy másik EU-tagállamban, akkor általában ugyanazokra a támogatásokra jogosult, mint a helyi diákok” – jegyezte meg a MAKOSZ külügyi referense.
A finn iskola épülete, ahol a kolozsvári diák is tanult egy ideig
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Arra a kérdésünkre, hogy véleménye szerint melyik országban legjobb diáknak lenni, Kassay Ákos elmondta, a tanulás motiválására kitűnő példát látott a finn iskolarendszerben, amelyet személyesen is megismerhetett egy ösztöndíjprogram révén Tamperében, Finnország második legnagyobb városában. Mint fogalmazott,
a diákok már tanév elején eldönthetik, milyen tantárgyakat szeretnének felvenni az érdeklődésük szerint, minden kurzushoz kreditszám tartozik, és egyénileg állíthatják össze az órarendjüket. „Nagyon előremutató megoldásnak tűnt az is, hogy a jelenlét nem volt kötelező, akár online is be lehetett kapcsolódni az órákba. Az oktatás módszerei is egészen mások, mint nálunk: például egy angolórán nem hagyományos padsorokban ültek a diákok, hanem körben, ami teljesen újfajta légkört teremtett. Kiscsoportos feladatokat végeztünk, a tananyagot digitális platformon követtük” – idézte fel tapasztalatait a kincses városi diák.

Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
szóljon hozzá!