Az európai diákszövetségek ernyőszervezete is a romániai diákok követelései mellé állt
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom: több uniós diákszövetség közösen elítélte a bukaresti kormány intézkedéseit, amelyek tovább növelhetik a már most is kiemelkedően magas iskolaelhagyási arányt. A brüsszeli kongresszuson elfogadott nyilatkozat jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, kolozsvári diák, a Magyar Középiskolások Országos Szövetségének (MAKOSZ) külügyi referense nyilatkozott a Krónikának.
2025. július 08., 19:202025. július 08., 19:20
2025. július 08., 19:212025. július 08., 19:21
Európai diákszervezetek is a romániai ösztöndíjrendszer átalakítása ellen fellépő mozgalmak mellé álltak, határozottan elítélve az Ilie Bolojan vezette kormány azon szándékát, hogy a pénzügyi fenntarthatóságra hivatkozva csökkentse vagy átalakítsa a tanulói ösztöndíjak költségvetését. Támogatásukról közlemény is született, amelyben hangsúlyozták:
A június végén Brüsszelben tartott diákkongresszuson elfogadott állásfoglalásról, az európai támogatás jelentőségéről, valamint a nyugat- és észak-európai országok ösztöndíjrendszereiről és egyéb tanulást ösztönző támogatásairól Kassay Ákos, a Magyar Középiskolások Országos Szövetségének (MAKOSZ) külügyi referense nyilatkozott a Krónikának. A tizedikes kolozsvári diák elmondta, hogy az Európai Unió székhelyén szervezett rendezvényen – amelyen ő maga is részt vett – a MAKOSZ és a Román Országos Diáktanács (CNE) közösen terjesztett elő állásfoglalást, amelyben az Európai Országos Diáktanácsok Ernyőszervezetét (OBESSU) alkotó diáktanácsok szolidaritásukat fejezik ki a romániai diákokkal.
Forráshiány miatt racionális módon át kell szabni a romániai ösztöndíjrendszert, amely a legbőkezűbb az Európai Unióban – jelentette ki szombaton Daniel David oktatási miniszter.
„Aggodalmunkat fejeztük ki az új változtatásokkal kapcsolatban, és részletesen kifejtettük, miért tartjuk ezeket problémásnak. Hangsúlyoztuk, hogy
sokak számára valódi segítséget jelentett a továbbtanulásban, és hozzájárult az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Azt is megfogalmaztuk, úgy érezzük, hogy a kormány nem kezeli kellő prioritásként az oktatás ügyét, az új tervezet összességében egy átgondolatlan irányt tükröz” – fejtette ki a romániai magyar diákszervezet külügyi referense. Hozzátette, a Brüsszelben elfogadott dokumentumot igyekeznek minden sajtóorgánumhoz eljuttatni, ezenkívül a román diáktanács a minisztériumnak is továbbítja követeléseiket.
Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Arra a kérdésünkre, miért tartják fontosnak, hogy európai uniós szinten hallassák hangjukat, Kassay Ákos elmondta, számukra sokat jelent más diákszervezetek szolidaritása, és bíznak abban, hogy a több tagból álló nemzetközi ernyőszervezet támogatása nagyobb súlyt ad a követeléseiknek, erősíti a lobbierejüket, és nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozókra. Mint mondta,
Képviselőiknek közvetlen belépésük van az Európai Unió munkacsoportjaiba, ahol lehetőségük nyílik arra, hogy ismertessék a diákok szempontjait és javaslatait. Fő tevékenységük így elsősorban a lobbizás, amelyet részben közösségi médiás kampányokon, részben az uniós döntéshozatali fórumokon keresztül valósítanak meg, emellett támogatást nyújtanak a tagszervezetek munkájához.
A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) bejelentette, hogy az egyetemisták folytatják az ösztöndíjcsökkentés elleni tiltakozó akcióikat, és a következő tüntetést vasárnap tartják.
Kassay Ákos elmondta, bizakodásra ad okot, hogy a diákmegmozdulások más országokban, például Francia- vagy Németországban is értek már el rendszerszintű változásokat.
Emellett ezekben az országokban a diákérdekképviseletek kommunikációja jóval fejlettebb: közvetlen kapcsolatban állnak a minisztériumokkal, és valódi konzultáció zajlik a diákok véleményéről a fontos döntések előtt” – fejtette ki. Úgy látja, ez a fajta együttműködés Romániában egyelőre hiányzik, ezért sokkal nehezebb elérni, hogy a diákok álláspontját komolyan vegyék. Megjegyezte, egyelőre sem a szülői, sem a pedagógusszervezetek nem csatlakoztak hivatalosan a mozgalmukhoz, csak egyéni szinten jelezték támogatásukat.
Romániai diákok Brüsszelben is kérték a ösztöndíjrendszer elleni tiltakozásuk támogatását
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Európa számos országában működik fejlett ösztöndíjrendszer, amely nem csupán anyagi támogatást nyújt, hanem aktívan hozzájárul a tanulók lemorzsolódásának csökkentéséhez és az esélyegyenlőség előmozdításához. „A nyugati és északi országokban a támogatások hasonló feltételekhez kötöttek, például tanulmányi és szociális ösztöndíjak egyaránt léteznek. A különbség inkább az összegek nagyságában van: ezek az ösztöndíjak Nyugat-Európában jóval magasabbak. A szociális támogatások is jelentősebbek, sok esetben a családi jövedelemhez igazodnak, de minden esetben magasabb összegről beszélünk, mint itthon” – fejtette ki a MAKOSZ külügyi referense. Rámutatott, az ösztöndíjakon kívül az északi országokban például a diákok ingyenes étkezést kapnak, az iskola biztosítja a laptopot, a tanuláshoz szükséges digitális eszközöket, valamint
A Magyar Középiskolások Országos Szervezete képviseletében vett részt a kolozsvári diák a brüsszeli kongresszuson
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Nyugaton kiemelt figyelmet fordítanak a vidéken élő diákokra is, sok helyen nemcsak a helyi, hanem a távolsági járatokon is ingyenesen utazhatnak a diákok. Ezenkívül Német- vagy Franciaországban a diákhitel is fontos eleme a rendszernek, amit már középiskolás diákok is igényelhetnek, és ami úgy működik, hogy amíg a diák iskolába jár, rendszeresen kap támogatást, és csak akkor kell törleszteni, amikor munkába áll. A diákhitel lehetősége egyébként Romániában is létezik, de nagyon kevesen élnek vele.
Ezek mind csökkentik az iskolaelhagyások arányát, és növelik a diákok továbbtanulási esélyeit” – hangsúlyozta Kassay Ákos. Hozzátette, a támogatások elérhetősége terén jól érzékelhető a szakadék Kelet- és Nyugat-Európa között. Míg a kelet-európai országokban sokkal nagyobb szükség lenne az oktatás erőteljes támogatására az iskolaelhagyás megelőzéséhez, éppen itt kap kevesebb figyelmet ez a probléma, szemben a fejlettebb államokkal.
Kassay Ákos arról is beszélt, az EU-s állampolgárság sok országban lehetővé teszi, hogy a romániai diákok hozzáférjenek a helyi ösztöndíjrendszerekhez, de gyakran feltétel például a helyi lakcím, a szülők ottani munkavállalása vagy adófizetése. „Ha valaki a családjával együtt költözik ki, és teljes jogú lakosként él egy másik EU-tagállamban, akkor általában ugyanazokra a támogatásokra jogosult, mint a helyi diákok” – jegyezte meg a MAKOSZ külügyi referense.
A finn iskola épülete, ahol a kolozsvári diák is tanult egy ideig
Fotó: Kassay Ákos archívuma
Arra a kérdésünkre, hogy véleménye szerint melyik országban legjobb diáknak lenni, Kassay Ákos elmondta, a tanulás motiválására kitűnő példát látott a finn iskolarendszerben, amelyet személyesen is megismerhetett egy ösztöndíjprogram révén Tamperében, Finnország második legnagyobb városában. Mint fogalmazott,
a diákok már tanév elején eldönthetik, milyen tantárgyakat szeretnének felvenni az érdeklődésük szerint, minden kurzushoz kreditszám tartozik, és egyénileg állíthatják össze az órarendjüket. „Nagyon előremutató megoldásnak tűnt az is, hogy a jelenlét nem volt kötelező, akár online is be lehetett kapcsolódni az órákba. Az oktatás módszerei is egészen mások, mint nálunk: például egy angolórán nem hagyományos padsorokban ültek a diákok, hanem körben, ami teljesen újfajta légkört teremtett. Kiscsoportos feladatokat végeztünk, a tananyagot digitális platformon követtük” – idézte fel tapasztalatait a kincses városi diák.
Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
szóljon hozzá!