A MAKOSZ szerint a diákok továbbtanulási esélyeit is csökkentené a kormány új tervezete (archív felvétel)
Fotó: Facebook/MAKOSZ
Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. Somodi Henrietta-Kitti és Hatos Attila, a magyar középiskolásokat és egyetemi hallgatókat tömörítő diákszövetségek vezetői a Krónikának kifejtették, sürgős párbeszédre van szükség a diákszervezetek képviselői és a döntéshozók között, mert a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, egyenlő esélyeket biztosító, európai szintű oktatás felé vezető úton.
2025. július 03., 08:022025. július 03., 08:02
Az ösztöndíjrendszer átalakítására készül a kormány, miután az utóbbi években jelentősen megnőttek az erre fordított állami kiadások. A kormány tervei szerint a diákösztöndíjak keretösszegét a korábbi, 2023-as a szintre csökkentenék, arra hivatkozva, hogy az ország költségvetése nem bírja el a jelenlegi támogatási szintet. További változás, hogy az ösztöndíjak összegét ezentúl a nettó minimálbérhez, nem pedig a bruttó minimálbérhez kötnék, ami szintén csökkentené a támogatások mértékét.
Az ösztöndíjrendszer átalakítása a diákszervezetek tiltakozását váltotta ki, az elmúlt héten több ízben is utcai tüntetéseket szerveztek Bukarestben és több más városban.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a kormány új ösztöndíjrendszer bevezetésére készül, miután az utóbbi években jelentősen megnőttek az erre fordított állami kiadások. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlanná vált a kormányfő szerint.
Az ösztöndíjak tervezett csökkentése ellen foglal állást a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) is, amelynek elnöke, Somodi Henrietta-Kitti a Krónika megkeresésére elmondta, úgy vélik, a támogatások 2023-as szintre történő visszavágása visszalépést jelentene az egyenlő esélyeket biztosító, korszerű oktatás felé vezető úton. „Az előző években történt keretbővítés jó irányt mutatott a romániai oktatásban: hozzájárult az oktatáshoz való egyenlő mértékű hozzáféréshez, illetve valódi ösztönzési eszközként működött annak érdekében, hogy a diákok eredményesebben tanuljanak.
– hívta fel a figyelmet a romániai magyar középiskolás diákokat tömörítő szervezet elnöke.
Párbeszédet sürgetnek a diákszervezetek a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító tervezete kapcsán
Fotó: Facebook/ANOSR
A MAKOSZ elnöke rámutatott, a 2024–2025-ös statisztikák szerint mintegy 1,7 millió diák részesül valamilyen ösztöndíjban. A 2025–2028-ra tervezett új szabályozás alapján tanulmányi ösztöndíjat legfeljebb a diákok 15%-a kaphatna: kizárólag azok, akiknek éves tanulmányi átlaga meghaladja a 9-es szintet, de esetenként azok közül sem mindenki. A szociális ösztöndíjakat ugyan továbbra is megőriznék a rászoruló diákok számára, de a jogosultsági feltételek szigorodhatnak, főleg amiatt, hogy a jövedelemhatárokat a nettó minimálbérhez kötnék.
– elsősorban azok, akik közepes tanulmányi eredmény vagy egyéb kategóriák alapján jutottak támogatáshoz –, ami közvetlenül ugyanennyi család havi jövedelemcsökkenését is eredményezné. „A csökkentés következtében sok közepes vagy átlagos helyzetű diák ösztöndíj nélkül marad, és elveszítheti a tanulás iránti motivációját. Emiatt az iskolaelhagyások száma is növekedhet, mivel sok családnak az ösztöndíj konkrét anyagi támogatás, ami segíti a gyerek iskoláztatását. Ezenkívül azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy a szigorúbb feltételek mellett a tanárokra is nagyobb nyomás nehezedik a jegyadás miatt, ami negatívan kihathat a munkájukra is” – adott hangot aggodalmának a középiskolát idén befejező diáklány.
Elmondta, céljaik eléréséhez együttműködnek az országos diáktanáccsal (CNE), és kisebb támogatást kapnak szülői szervezetektől és tanároktól is, valamint mozgalmuk a hétvégén Brüsszelben megrendezett ifjúsági konferencián elnyerte az európai országos diáktanácsokat tömörítő OBESSU szolidaritását is.
A diákok több ízben is utcára vonultak a kormány tervezete ellen
Fotó: edupedu.ro
Somodi Henrietta-Kitti arról is beszélt, hogy korábban is kezdeményeztek szakmai párbeszédet a döntéshozókkal a diákstatútum és a kerettantervek kapcsán, de tapasztalataik szerint ritkán valósulnak meg a diákok javaslatai. Mint fogalmazott, bár az utóbbi időben enyhén nőtt a nyitottság ezek részleges figyelembevételére, sokszor azt érzik, hogy a szakmai egyeztetéseknek nincs érdemi eredménye. Úgy vélik, a diákoknak – mint az oktatás közvetlen érintettjeinek – jóval nagyobb beleszólást kellene kapniuk a döntéshozatalban.
A kormány ösztöndíjcsökkentési javaslata az egyetemi hallgatókat is érinti. A tervezet ellen az egyetemisták több alkalommal tiltakoztak, mivel véleményük szerint
Úgy vélik, az ösztöndíjak nem terhet, hanem a jövőbe való befektetést jelentenek.
Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) is határozottan elítéli a román kormány 2025-ös költségvetési intézkedéseit tartalmazó rendelettervezet diákokat érintő előírásait. Hatos Attila, az OMDSZ elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: amennyiben a tervezetet változtatás nélkül fogadják el, az hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja majd az oktatás színvonalát és a felsőoktatás elérhetőségét.
Diáknegyed Kolozsváron. Az egyetemi hallgatók megélhetését, lakhatását is negatívan érintené a kormány intézkedése
Fotó: Oláh-Badi Levente
„A döntés egyértelműen gyengíti az oktatás minőségét és szűkíti a társadalmi mobilitás lehetőségét. Kevesebb ösztöndíj kevesebb motivációt, nagyobb anyagi terhet, magasabb lemorzsolódást és szűkülő lehetőségeket eredményez, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok számára. Ez veszélyes irány, amely tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket” – fejtette ki a több városban aktív diákszervezeteket tömörítő szövetség vezetője. Hozzátette, továbbá azért is tartják aggályosnak a kormány terveit, mert az infláció, a megélhetési költségek emelkedése, valamint a diákok jelenlegi pénzügyi helyzete miatt
„Az ösztöndíjak csökkentése több ezer magyar egyetemi hallgatót érintene közvetlenül, sokuk számára a tanulmányi, szociális vagy érdemösztöndíj kulcsfontosságú a megélhetéshez az egyetemi évek alatt” – mutatott rá az OMDSZ elnöke. Mint fogalmazott, elfogadhatónak tartják a rendszer átláthatóbbá tételét, az ösztöndíjak szociális és érdemalapú elosztásának felülvizsgálatát, de kizárólag olyan módon, amely nem csökkenti a hallgatók támogatását, hanem az inflációhoz igazítja.
Arról is beszélt, hogy Románia ösztöndíjrendszere jelenleg elmarad a nyugat-európai országokétól, mind az összegek, mind a lefedettség és kiszámíthatóság tekintetében.
– jegyezte meg a diákszövetség vezetője.
Más hallgatói érdekképviseletekhez hasonlóan az OMDSZ is nehezményezi, hogy az ösztöndíjrendszer módosítása előtt nem történt érdemi, átlátható egyeztetés a kormány és a diákképviseletek között, az intézkedés nyilvánosságra kerülése meglepetésszerűen érte a hallgatói közösségeket és szervezeteiket is.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tapasztalnak, mennyire veszi figyelembe a politikum a diákszervezetek javaslatait, Hatos Attila elmondta, az eddig történtek azt mutatják, hogy a diákok hangja legtöbbször háttérbe szorul, és nem kap kellő súlyt a döntéshozatal során. „Bár vannak formális konzultációs keretek, ezek gyakran csak jelképesek, a tényleges hatásunk a kormányzati döntésekre minimális” – mutatott rá az OMDSZ elnöke.
A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) bejelentette, hogy az egyetemisták folytatják az ösztöndíjcsökkentés elleni tiltakozó akcióikat, és a következő tüntetést vasárnap tartják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!