A magyarországi fürdőket előszeretettel keresik fel a romániaiak, a Gyulai Várfürdő Aquapalotájában januárban 22 százalékkal nőtt az eladott jegyek száma. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Kétirányú forgalomnövekedést jelentett Románia idei csatlakozása az Európai Unió belső határőrizet nélküli, schengeni övezetéhez: Magyarországon a fürdő-, Romániában a bevásárlóturizmus nőtt januárban. A schengeni egyezmény bővítésének hatásai már eddig is szemmel láthatók voltak, de Magyarországon immár statisztikai adatok is alátámasztják az idegenforgalom ebből fakadó év eleji fellendülését.
2025. március 06., 08:012025. március 06., 08:01
2025. március 08., 21:072025. március 08., 21:07
Egy hónappal Románia schengeni csatlakozása után, január 31-én tartották a Békés vármegyei Battonyán annak az Európai Területi Társulásnak (ETT, angol betűszóval: EGTC) az alakuló ülését, amelynek öt-öt magyarországi és romániai határ menti település a kezdeményezője. A tanácskozáson jelen volt többek között Görgényi Ernő, Gyula polgármestere is, akitől a rendezvény végén azt is megkérdeztük: érezték-e a fürdővárosban – amelyet a romániaiak a schengeni belépés előtt is előszeretettel kerestek fel –, hogy az állandó határellenőrzés megszűnésével megemelkedett a külföldi turisták jelenléte.
Azóta megjelentek a hivatalos magyarországi statisztikai adatok is, amelyeket a Békés Vármegyei Hírportál, a beol.hu szemlézett:
A belföldi (magyarországi) vendégek száma ugyancsak Gyulán és térségében gyarapodott leginkább, 16 százalékkal. De nemcsak a külföldi és belföldi látogatók száma és aránya, hanem a külföldi vendégéjszakák száma is az előző év azonos hónapjához viszonyítva a legerőteljesebben, 45 százalékkal Gyulán és térségében emelkedett.
Ma már nem nagy kunszt átpillantani Magyarországról Románia felé
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője az eredmények okairól így nyilatkozott a beol.hu-nak: „Gyula és térsége négy évszakos úti cél, minden évszakban számos minőségi programlehetőség várja a vendégeket, a turistákat. (…) A programkínálattal összhangban a szálláshelyeken is minőségi szolgáltatásokat vehetnek igénybe a szállóvendégek. Olyan programokat és gasztronómiai élményeket biztosítanak a vendégeknek, amelyek vonzóvá teszik télen is a pihenést és a kikapcsolódást.
A legfontosabb küldőterületünkről, Romániából most már sokkal gyorsabban és egyszerűbben át lehet jutni a határon, ami lerövidíti az utazás időtartamát és csökkenti az utazással járó »feszültséget«.”
Mint arról korábban beszámoltunk, kétszeresen is megkönnyítette a román–magyar határ mentén élők dolgát Románia schengeni csatlakozása: a rendszeres ellenőrzés megszűnése nemcsak gyorsabb határátkelést jelent, hanem a határkeresztező mellékutak, az addig csak alkalmi átkelőhelyek mindennapos használata alternatív útvonalakat is kínál, így a menetidő mellett a távolság is lerövidül. A Békés vármegyei Dombegyház és az Arad megyei Kisvarjas között is szabadon használható az út idén január elseje óta, és így a távolság 19 kilométerre csökkent Dombegyház és Arad között (addig közel 40 km-t kellett megtenni a Battonya–Tornya határátkelőhelyen át).
A schengeni csatlakozás előtt is – amikor csak szombatonként volt nyitva a kisvarjasi határátkelő – találkozni lehetett a határ mentén élő tősgyökeres magyarországiakkal, akik rendszeresen jártak bevásárolni Aradra. A dombegyházi illetőségű Krista Lajos egy korábbi riportunkban elmondta, hogy általában kéthetente végzik el a nagybevásárlást, mert az alapélelmiszerek általában olcsóbban beszerezhetők a romániai szupermarketekben, és vannak más termékek is, amelyek az alacsonyabb áfa miatt kerülnek kevesebbe, mint Magyarországon.
Kétszeresen is megkönnyítette a román–magyar határ mentén élők dolgát Románia schengeni csatlakozása: nemcsak gyorsabb határátkelést jelent, hanem a határkeresztező mellékutak mindennapos használata alternatív útvonalakat is kínál.
Az Arad megyei Feketegyarmat és a Békés vármegyei Dénesmajor közötti út szabad használatára is 2012 óta vártak a kistérség lakói. Idén január elsejétől szemmel látható a kihasználtsága. „Még éjszaka is van rajta forgalom” – mondta a Krónikának Téglás Róbert, Nagyzerénd község alpolgármestere (Feketegyarmat közigazgatásilag oda tartozik). Mint fogalmazott, a környéken élők dolgát nagyon megkönnyítette a határellenőrzés megszűnése.
Az Arad megyei Pécska egyik szupermarketjének parkolójában a múlt szombaton az Agerpres tudósítója úgy számolta, hogy a 40 gépkocsi közül 11 magyar rendszámú, azaz a vásárlók egynegyede a határon túlról érkezett. Főleg Battonyáról jönnek át Pécskára bevásárolni a lakosok (köztük a tősgyökeresek is, nem csak azok, akik az elmúlt másfél évtizedben az alacsony ingatlanárak miatt költöztek át Arad megyéből).
Egy nyugdíjas magyarországi házaspár többek között:
töltötte meg a bevásárlókocsit.
„Sok román szomszédunk van Battonyán, akikkel jóban vagyunk, és ők tanácsolták, hogy jöjjünk át bevásárolni. Valóban, 20-30 százalékkal olcsóbb sok minden, a kutyakonzerveket például féláron találtam, mint otthont. Húsz kilométer az út, úgyhogy megéri” – mondták.
Az alapélelmiszereket keresik főképpen a magyarországi vásárlók
Fotó: Rostás Szabolcs
„Kerti szerszámokat vettünk a piacon féláron, az üzletben pedig 40 százalékkal olcsóbban találtunk lisztet, de például az étolaj, a hús, a tojás és a tej is kevesebb kerül, mint nálunk. Ha jól számolom, átlagban legalább húsz százalékkal olcsóbban jövünk ki, ha itt vásárolunk” – mondta a fiatalember.
Schengen következménye, hogy márciustól buszokkal hozzák a magyarországiakat Romániába vásárolni, céget alapítanak a bevásárlóturizmusra. A romániai vásárlás iránt a jelek szerint sokan érdeklődnek.
Nyelvi problémák nincsenek, mert Pécskán sok magyar él, így a kereskedelemben is dolgoznak magyarok, ráadásul a magyarországi vevők egy része is elboldogul alapszinten a román nyelvvel. Antal Péter polgármester szerint a magyarországiak a schengeni csatlakozás előtt is elég nagy számban jártak át vásárolni, de január elseje után érezhetően megnőtt a számuk.
Piacnap a pécskai főtéren
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A román–magyar határ menti Nagypél (Pilu) polgármestere, Casian Toma is arról számolt be, hogy a határátkelőjéről ismert közeli Gyulavarsánd (Vărșand) is a magyarországi bevásárlók egyik célállomása lett. „A minap az önkéntes tűzoltócsapattal voltunk bevetésen Varsándon, és hazafelé jövet megálltunk az egyik szupermarketnél, és az üzlet tele volt magyarországi vásárlókkal. Sokan csak azért jönnek át Gyuláról vagy Elek környékéről, hogy megtankolják az autót” – nyilatkozta az elöljáró.
Irány Románia!
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mint arról beszámoltunk, Pécska és Battonya testvérvárosok közösen keresnek pályázati forrásokat a két település közötti történelmi út helyreállítására, ami 12 kilométerre csökkentené a távolságot, és egy menetrend szerinti autóbuszjárat beindítását is tervezik a két város között.
A schengeni csatlakozással új lendületet kapott a Pécska és Battonya közötti történelmi út újjáépítési terve. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a két város között. Battonyának mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!