Magyarországon a fürdő-, Romániában a bevásárlóturizmus nőtt a schengeni csatlakozással

Azóta megjelentek a hivatalos magyarországi statisztikai adatok is, amelyeket a Békés Vármegyei Hírportál, a beol.hu szemlézett:

A belföldi (magyarországi) vendégek száma ugyancsak Gyulán és térségében gyarapodott leginkább, 16 százalékkal. De nemcsak a külföldi és belföldi látogatók száma és aránya, hanem a külföldi vendégéjszakák száma is az előző év azonos hónapjához viszonyítva a legerőteljesebben, 45 százalékkal Gyulán és térségében emelkedett.

A legfontosabb küldőterületünkről, Romániából most már sokkal gyorsabban és egyszerűbben át lehet jutni a határon, ami lerövidíti az utazás időtartamát és csökkenti az utazással járó »feszültséget«.”

Könnyebb az élet a határ nélkül

Mint arról korábban beszámoltunk, kétszeresen is megkönnyítette a román–magyar határ mentén élők dolgát Románia schengeni csatlakozása: a rendszeres ellenőrzés megszűnése nemcsak gyorsabb határátkelést jelent, hanem a határkeresztező mellékutak, az addig csak alkalmi átkelőhelyek mindennapos használata alternatív útvonalakat is kínál, így a menetidő mellett a távolság is lerövidül. A Békés vármegyei Dombegyház és az Arad megyei Kisvarjas között is szabadon használható az út idén január elseje óta, és így a távolság 19 kilométerre csökkent Dombegyház és Arad között (addig közel 40 km-t kellett megtenni a Battonya–Tornya határátkelőhelyen át).

A schengeni csatlakozás előtt is – amikor csak szombatonként volt nyitva a kisvarjasi határátkelő – találkozni lehetett a határ mentén élő tősgyökeres magyarországiakkal, akik rendszeresen jártak bevásárolni Aradra. A dombegyházi illetőségű Krista Lajos egy korábbi riportunkban elmondta, hogy általában kéthetente végzik el a nagybevásárlást, mert az alapélelmiszerek általában olcsóbban beszerezhetők a romániai szupermarketekben, és vannak más termékek is, amelyek az alacsonyabb áfa miatt kerülnek kevesebbe, mint Magyarországon.

korábban írtuk

Megkönnyítette a schengeni csatlakozás a határ mentén élők helyzetét, de kiskorúak esetében kell még a szülői nyilatkozat

Kétszeresen is megkönnyítette a román–magyar határ mentén élők dolgát Románia schengeni csatlakozása: nemcsak gyorsabb határátkelést jelent, hanem a határkeresztező mellékutak mindennapos használata alternatív útvonalakat is kínál.

Az Arad megyei Feketegyarmat és a Békés vármegyei Dénesmajor közötti út szabad használatára is 2012 óta vártak a kistérség lakói. Idén január elsejétől szemmel látható a kihasználtsága. „Még éjszaka is van rajta forgalom” – mondta a Krónikának Téglás Róbert, Nagyzerénd község alpolgármestere (Feketegyarmat közigazgatásilag oda tartozik). Mint fogalmazott, a környéken élők dolgát nagyon megkönnyítette a határellenőrzés megszűnése.

Magyarországról főként a bevásárlóturisták jönnek Romániába

Az Arad megyei Pécska egyik szupermarketjének parkolójában a múlt szombaton az Agerpres tudósítója úgy számolta, hogy a 40 gépkocsi közül 11 magyar rendszámú, azaz a vásárlók egynegyede a határon túlról érkezett. Főleg Battonyáról jönnek át Pécskára bevásárolni a lakosok (köztük a tősgyökeresek is, nem csak azok, akik az elmúlt másfél évtizedben az alacsony ingatlanárak miatt költöztek át Arad megyéből).

Egy nyugdíjas magyarországi házaspár többek között:

• étolajjal,
• csirke- és disznóhússal,
• tésztafélékkel,
• kutyaeledelekkel
• és konyhai papírtörlőkkel

töltötte meg a bevásárlókocsit.

„Sok román szomszédunk van Battonyán, akikkel jóban vagyunk, és ők tanácsolták, hogy jöjjünk át bevásárolni. Valóban, 20-30 százalékkal olcsóbb sok minden, a kutyakonzerveket például féláron találtam, mint otthont. Húsz kilométer az út, úgyhogy megéri” – mondták.

„Kerti szerszámokat vettünk a piacon féláron, az üzletben pedig 40 százalékkal olcsóbban találtunk lisztet, de például az étolaj, a hús, a tojás és a tej is kevesebb kerül, mint nálunk. Ha jól számolom, átlagban legalább húsz százalékkal olcsóbban jövünk ki, ha itt vásárolunk” – mondta a fiatalember.

korábban írtuk

Buszjáratokat indítanak, hogy a magyarországiak Romániában vásárolhassanak

Schengen következménye, hogy márciustól buszokkal hozzák a magyarországiakat Romániába vásárolni, céget alapítanak a bevásárlóturizmusra. A romániai vásárlás iránt a jelek szerint sokan érdeklődnek.

Nyelvi problémák nincsenek, mert Pécskán sok magyar él, így a kereskedelemben is dolgoznak magyarok, ráadásul a magyarországi vevők egy része is elboldogul alapszinten a román nyelvvel. Antal Péter polgármester szerint a magyarországiak a schengeni csatlakozás előtt is elég nagy számban jártak át vásárolni, de január elseje után érezhetően megnőtt a számuk.

A román–magyar határ menti Nagypél (Pilu) polgármestere, Casian Toma is arról számolt be, hogy a határátkelőjéről ismert közeli Gyulavarsánd (Vărșand) is a magyarországi bevásárlók egyik célállomása lett. „A minap az önkéntes tűzoltócsapattal voltunk bevetésen Varsándon, és hazafelé jövet megálltunk az egyik szupermarketnél, és az üzlet tele volt magyarországi vásárlókkal. Sokan csak azért jönnek át Gyuláról vagy Elek környékéről, hogy megtankolják az autót” – nyilatkozta az elöljáró.