Magyarországi iszapkatasztrófa

Romániában is könnyen bekövetkezhet a Magyarországon hétfőn történt iszapkatasztrófához hasonló baleset, az évekkel ezelőtt bezárt nagyváradi timföldgyár vörösiszapot tartalmazó tározóját ugyanis a mai napig nem helyezték biztonságba, ugyanakkor folyamatosan szennyezi a Duna-deltát egy Tulcea megyei tározó is. A bihari megyeszékhelyen negyvenöt évvel ezelőtt beindult Alumina (neve később Cemtradé-re változott) timföldgyár több tározót is működtetett a környéken: a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben, illetve a városból a borsi román–magyar határátkelő felé vezető út mentén.

A veszélyes anyagokat tartalmazó létesítmények közül már évek óta egyik sincs használatban. A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, az 1989-es rendszerváltást követő időszakban egy ideig állt a termelés, majd 2000-ben egy orosz befektető, a Ruskii Alumini vásárolta meg az üzemet, és 2004-ben újraindította a tevékenységet. 2006-ban azonban a felhalmozott tetemes veszteségek miatt végleg bezárt az üzem, és a gyárat minden hozzá tartozó épülettel és létesítménnyel együtt áruba bocsátották, vevőt azonban a mai napig nem találtak rá. Mintegy 800 dolgozó utcára került, az összesen 42 hektárnyi területen fekvő vörösiszap-tározókat pedig azóta sem használta senki. Ioan Buzle, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrség felügyelője tegnap a Krónikának úgy nyilatkozott: közel sem jelentenek akkora veszélyt a környezetre a Nagyvárad melletti vörösiszap-tározók, mint a magyarországiak, azt viszont elismerte, hogy a megyeszékhely környéki létesítményeket még mindig nem zárták be.

A szakember annak a csoportnak a vezetője, amely a már nem működő timföldgyár elhagyott tározóit legutóbb is ellenőrizte. Buzle lapunknak elmondta, a környezetvédelmi őrség és a Cemtrade cég rendszeresen ellenőrzi a vörösiszap méreganyag-tartalmát, a tározók falainak stabilitását, illetve szondákon keresztül a talajvíz szintjét is. A szakember szerint a Várad melletti tározók abban különböznek azoktól, amelyek a Veszprém megyei környezeti katasztrófát okozták, hogy itt az iszap legnagyobb része a talajszint alatt van, így baleset esetén nem ömölhet ki akkora mennyiségű anyag, mint Magyarországon.

„Másfelől ha a cég nem is, a természet megtette a dolgát: a biharpüspöki tározót 90 százalékban, a Borsi útit pedig 70 százalékban benőtte a növényzet” – mondja a szakember, aki azonban elismeri, hogy a tározók lezárása mindmáig nem történt meg. Holott a megyei környezetvédelmi ügynökség úgy tudja, legkevesebb két évvel ezelőtt kiadták az erre vonatkozó felszólítást, és Buzle is megerősítette lapunknak, hogy a lezáráshoz minden dokumentum és engedély megvan. Szerinte ott főképp a telek bonyolult tulajdonjogi helyzete késlelteti a munkát.

Buzlénak a váradi tározók biztonságosságára vonatkozó kijelentésének némileg ellentmond Ovidiu Dăescunak, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának nemrégi nyilatkozata. Dăescu az ebihoreanul.ro helyi román hírportálnak adott interjúban kifejtette, a Cemtrade Borsi úti tározója egyike Bihar megye négy potenciális környezetszennyező forrásának, amelyet már csak azért sem helyeztek biztonságba az orosz tulajdonosok, mert nem is kötelezte őket erre a román állammal megkötött szerződés. A környezetvédelmi ügynökség vezetője elmondta, szélsőséges időjárási viszonyok közepette, nagy erejű viharok esetén a szél a városba fújja a tározóból a porszemcséket, ugyanakkor földrajzi elhelyezkedése miatt a létesítmény határon átnyúló szennyezést is okozhat. A Cemtrade tározójánál különben 2006-ban bekövetkezett egy kisebb méretű gátszakadás, emiatt a környezetvédelmi ügynökség akkori igazgatója felszólította a céget a környezetvédelmi előírások tiszteletben tartására, a figyelmeztetésnek azonban nem volt foganatja.

Veszélyhelyzet három magyarországi megyében

A magyar hatóságok eközben ökológiai katasztrófának minősítették a Veszprém megyében hétfőn történt vörösiszap-áradást, amely már több település növényzetét kipusztította, veszélybe került több ezer ember, és a Marcal folyóba ömlött szennyezőanyag a Rábát és a Dunát is veszélyezteti. A magyar kormány tegnap veszélyhelyzet kihirdetését rendelte el Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területére a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. ajkai vörösiszap-tárolójának gátszakadása miatt, amelynek következtében négyen meghaltak. Az iszonyú gyorsasággal bekövetkezett iszapömlés során egy 35 éves férfi megfulladt, mikor a terepjáróját felborította az iszaplavina, egy idős embert az otthonában ért a halál, mikor a házára zúdult az áradat, meghalt továbbá egy hároméves gyermek és egyéves kishúga, ugyanakkor öt embert eltűntnek nyilvánítottak.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a katasztrófa által leginkább sújtott Kolontáron közölte: egymillió köbméter iszap folyt ki az ajkai timföldgyár 9-es és 10-es zagytározójának gátszakadása nyomán, és már nemcsak Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely többezres lakossága és élővilága, hanem egy 40 négyzetkilométeres terület került veszélybe. Illés Zoltán olyan ökológiai katasztrófának minősítette a helyzetet, amilyen még sehol a világon nem történt. Az érintett településeken különben az árkokban hömpölyög a vörös színű sár, az utcákon katonai teherautók, ivóvizes tartálykocsik sorakoznak, ugyanakkor a mélyebben fekvő szántóföldeken és utcákon méteres magasságban áll az iszap, a tűzoltók szivattyúzással próbálják átemelni a vöröses sártengert.

A Marcal folyót több tonna gipsszel védik a katasztrófavédelmi alakulatok, így próbálva megakadályozni a nagyobb természeti katasztrófa kialakulását. A nagy mennyiségű gipsz ugyanis leköti a veszélyes vörösiszapot és a víz lúgtartalmát csökkenti, így kerülhető el a súlyos környezetszennyezés. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség vezetője úgy nyilatkozott, sugárzásveszély csak akkor következne be, ha gyorsan száradna ki az enyhén radioaktív szennyeződésű iszap, mert a por már radioaktív.

Felfüggesztették a szennyező cég tevékenységét

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár különben tegnap azonnali hatállyal felfüggesztette a MAL Zrt. termelői tevékenységét, egyúttal utasította a céget az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. Az államtitkár közölte: a hétfő délutáni baleset óta a cég továbbra is folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű. Eközben az ipari vállalat nem tartja magát hibásnak az ajkai térségben kialakult helyzetért. Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök Kolontáron a védelmi bizottság ülését követően újságíróknak azt mondta: minden szabályt betartva működnek, ezért nem értik az okát, miért függesztették fel a tevékenységüket.

A cégvezető szerint a vörösiszaptól „nem kell félni”, nem okoz sérülést, mert az enyhe savas hatás vízzel érintkezve elmúlik, így ha valakinek a bőrére kerül, „lemosás után veszélytelen”. Újságírók többszöri kérdésére, hogy akkor miért került több mint száz ember égési sérülésekkel kórházba, és miért vannak többen életveszélyes állapotban, úgy válaszolt: elképzelhető, hogy nagyon nagy mennyiségben, nagyon sokáig érintkeztek a szerinte nem radioaktív anyaggal, majd ismét kijelentette: „semmilyen tekintetben nem veszélyes és nem ártalmas anyagról van szó, nem okoz maradandó károsodást.”

Bakonyi szerint a vörös szín az iszapban egyszerű festék, amelyet a téglagyártás során is használnak, a házfalakról mosással könnyen eltávolítható. (Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság elnöke ezzel szemben korábban azt mondta: talajcserére van szükség az érintett településeken, a házfalakról pedig le kell mosni, illetve le kell verni a szennyezett vakolatot, hogy az ne okozzon egészségkárosodást). A cégvezetők közlése szerint 30 millió forint humanitárius segélyt adnak az áradás okozta települések önkormányzatainak, de átfogó biztosításuk kizárja a harmadik fél iránti kártérítés lehetőségét.

Az Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár által említett 10 milliárd forintos kárt túlzónak tartják, szerintük a kár néhány tízmillió forintos nagyságrendű lehet. Illés korábban leszögezte: a kormány minden létező segítséget megad a kialakult ökológiai katasztrófa felszámolásához, azonban a költségeket az azt okozó cégnek kell állnia. Különben az ajkai timföldgyárat is birtokló MAL Magyar Alumínium Zrt. a leggazdagabb magyarok toplistáján is szereplő magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozik: Bakonyi Árpád és Petrusz Béla 30-30, Tolnay Lajos 40 százalékos tulajdonosai a MAL Zrt.-nek. A társaság Romániában is érdekelt: csíkszeredai leányvállalata, a Mal-Product Kft. több mint 10 éve van jelen a piacon, fő profilja pedig a szigetelt kémények és tartozékainak (csövek és idomok) gyártása inoxból, illetve alumíniumból.

Megtérítik a károkat

Ezzel egy időben Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében, mivel szerinte semmi nem utal arra, hogy annak természeti oka lett volna, így feltehetően emberi hiba okozta a katasztrófát. „A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk, amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának” – mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság budapesti ülése után, hozzátéve, ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható.

„Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó” – hangsúlyozta Orbán Viktor, közölve, meghallgatták az ügyben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek delegáltjaiból létrejött ad hoc bizottság jelentését is. A miniszterelnök megnyugtatta a lakosságot, kormánya senkit sem fog magára hagyni, télre mindenkinek fedél lesz a feje fölött, mindenki megfelelő ellátást kap, és mindenki bízhat benne, hogy a kára meg lesz térítve.

A kormányfő nyomatékosan kérte a helybelieket, hogy ne fogyasszanak helyben termelt élelmiszereket, akkor sem, ha azok teljesen egészségesnek látszanak, mert olyan szennyeződés lehet rajtuk, amelyek „borzalmas betegségeket okozhatnak”. A vörösiszap egészségügyi kockázatairól szólva Pintér Sándor azt mondta: veszélyes anyagról van szó, amely égési sérülést, szembe kerülve akár vakságot okozhat. „Fürödjön meg benne, és akkor megtudja, hogy veszélyes-e” – reagált a belügyminiszter arra, hogy a MAL Zrt. vezetőjének közlése szerint a vörösiszap nem veszélyes az emberekre.