
Csak erős anyaországi, egyházi és különféle közösségi forrásokból lenne fenntartható az értelmiség által javasolt, az erdélyi magyar oktatásban jelentkező utánpótláshiányt orvosolni hivatott anyagi ösztönző program – véli Magyari Tivadar. Az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint a téma „higgadt realitásérzéket" kíván meg.
2017. január 11., 12:252017. január 11., 12:25
2017. január 11., 12:302017. január 11., 12:30
– Két hónapja egy húszfős értelmiségi csoport – köztük számos iskolaigazgató – online petícióban, majd közülük néhányan nyílt levélben hívták fel a figyelmet az erdélyi magyar oktatásban tapasztalható, főleg a természettudományok terén jelentkező utánpótláshiányra. Történt-e azóta valamilyen fajta egyeztetés a petíció szerzőivel, illetve az oktatókkal ebben a témában?
– A nyílt levélnek konkrét, intézményes címzettje nem volt, a szerzői egy hasznos és fontos társadalmi vitát szerettek volna generálni ezzel. Sajnálom, hogy nem került elég hangsúlyosan előtérbe, de örülök, hogy ismét napirenden van. Két témát emeltek ki: a közoktatás egyik hatalmas gondját a tucatnyi közül, a tanárutánpótlást, illetve a sajtó önállóságának problémáját. A levél a pedagógusképzés és -utánpótlás kapcsán elég világosan fogalmaz: a megoldást politikailag is támogatott civil keretekben képzeli el, hatékony anyagi ösztönzés formájában. Az egyik lehetséges fórum, ami a további egyeztetéseknek a legmegfelelőbb keretet adja: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Azért látom benne a keretet, mert itt e témában és a többi közoktatási témában a felmérések, regionális szintre bontott tervek már megkezdődtek.
– Ön szerint megvalósítható-e a petíció szerzői által megfogalmazott megoldás – az anyagi ösztönzés –, és amennyiben igen, milyen formában?
– A romániai magyar nyelvű közoktatás egy nagy rendszer, 154 700 tanulót jelent óvodától 12. osztályig, és mintegy 12 ezer pedagógust. Hétfőn ennyien mentek az iskolákba. Ennél a nagyságrendnél hatalmas összegek révén valósítható meg az, amit a nyilatkozat szerzői felvetnek – utazási támogatás, lakástámogatás, ösztöndíj – akkor is, ha leszámítjuk az immár stabil, decens körülményekben élő pedagógusokat. Tehát a program csak erős anyaországi, egyházi és különféle közösségi forrásokból tartható fenn, és a téma higgadt realitásérzéket kíván meg.
– A parlamenti választási kampányban az RMDSZ is kiemelt témaként kezelte az oktatást. Van-e a szövetségnek valamilyen fajta kimutatása a pedagógusok életkorbeli megoszlására vonatkozóan?
– Az országos, minisztériumi, illetve megyei tanfelügyelőségi összesített statisztikákat használjuk a különféle elemzésekhez. Ezek munkaügyi statisztikák is, pontosak.
– Az RMDSZ által korábban kidolgozott szórványstratégiában – melyben megkülönböztetett az oktatás kérdése – milyen megoldások szerepelnek erre a problémára?
– A szórványstratégiát a különböző régiók gondjainak összegyűjtése előzte meg. A szórvány legfőbb gondja az iskolák elnéptelenedése, és itt együtt jelentkezik a tanári munkanélküliség problémája a strukturális tanerőhiánnyal. Strukturális tanerőhiány röviden: összességében volna elég pedagógus, de összetétele nem talál a helyi oktatás igényeivel, nem helybeli pedagógus, az állomány nem illik a tantárgystruktúrához stb.
– Jelenleg milyen fajta anyagi támogatás létezik az oktatók megsegítésére, szakmában tartására az RMDSZ és a Communitas Alapítvány részéről?
– Bentlakási költségekhez való hozzájárulás szórványból származó tanulók számára, amiben szállás és étkezési költségek résztámogatása számolható el. Olyan tanulók kapják, akiknek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 800 lejt, és a településükön nem tanulhatnak magyar nyelven. Erre az iskolák, illetve a fenntartó alapítványok, egyházak pályáznak. Másik támogatás a szórványból beiskolázott tanulók ingázási költségeihez való hozzájárulás abban az esetben, ha nem kapnak állami költségtérítést. További támogatás: szórványban dolgozó pedagógusok ingázási költségeihez való hozzájárulás abban az esetben, ha nem kapnak állami költségtérítést, ha a családjuk havi jövedelme nem haladja meg az egy főre eső 900 lejt. Évek óta tart egyes szemléltetőanyagokkal, főleg kétnyelvű atlaszokkal való támogatás, ez folytatódik. Minden segítség jó, de óriási területen szóródik: 2600 intézetben folyik magyar nyelvű oktatás.
– A magyar kormány is számos módon segíti az erdélyi magyar oktatási rendszert, az anyanyelvükön tanuló diákokat. Az oktatókat milyen formában támogatja?
– Jelenleg a magyar kormány a legnagyobb összegű támogatásokat intézményalapításra, -építésre célozza: iskolák, szórványkollégiumok. Másik nagy tétel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatása. További tétel – melyet mindenki ismer – a magyar iskolákba járó gyermekek családjának nyújtott támogatás, mely százezres nagyságrendű populációt érint. Az oktatókat a továbbképzések terén támogatja, illetve a felsőoktatásban, mert itt a nagyságrendek másak, vállalhatók.
2017-ben több mint ötven magyar óvoda létesítését támogatja a magyar kormány ott, ahol nincs, illetve több tucat óvoda felújítását. De volt ilyen éve a szakoktatásnak is. Évről évre más-más gond, baj kerül sorra. Észrevételem szerint a magyar kormány a saját szakértőin kívül a támogatások céljának a meghatározásában az RMDSZ-re és az egyházakra hallgat. Az óriási területet lefedő oktatási támogatások egyik legjobb lobbistája jelenleg kétségtelenül a református egyház.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!