
Fotó: Krónika
Ugyan prédikáltak már magyarul Erdélybõl jött papok a faluban, de az efféle rendezvényeket eddig nem engedték be a templomba, ezekre eddig csak magánházaknál kerülhetett sor.
A pénteki pusztinai magyar misét is csak úgy engedélyezte az egyház, hogy azt a veszélyeztetett kultúrákról Bákóban és Pusztinában szervezett nemzetközi konferencia részének tekintették. Elvileg azt a célt szolgálta, hogy a csángókról hangsúlyosan szóló konferencia külföldi vendégei imádkozhassanak, a gyakorlatban viszont a pusztinai magyar érzelmûeknek is egyedi lehetõséget teremtett vágyaik beteljesülésére. E település csángómagyar közössége tett ugyanis eddig a legtöbbet a magyar misék engedélyezéséért. A Nyisztor Tinka helyi néprajzkutató vezette Szent István Társaság tagjai megannyi alkalommal gyûjtöttek aláírásokat, írtak leveleket, kértek személyes meghallgatásokat a római katolikus egyház vezetõinél. Bákóban, Iaºi-ban, Bukarestben és a Vatikánban is hallatták a szavukat. Kérésük azonban mindeddig nem talált megértésre. Petru Gherghel iaºi-i püspök többször is kijelentette, csak akkor engedélyezi, hogy magyar misét is tartsanak, ha meggyõzõdik róla, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást. A sors fintora, hogy a pénteki magyar mise engedélyezésének feltétele volt, hogy Nyisztor Tinka ne legyen ott a templomban. „Ezt nagyon nehéz volt elfogadni, de azt hiszem, mégis szükség volt a kompromisszumra” – nyilatkozta Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke.
„Nyisztor Tinka azzal vigasztalódhat, hogy mindannyian tudjuk: nagymértékben az õ érdeme, hogy eljutottunk ide” – tette hozzá Solomon Adrián. Elmondta, a mise elõtt a Magyarországon és Olaszországban tanult Pogár Róbert csángó származású pappal kereste fel a pusztinai plébániát. „Azt éreztem, a pusztinai papok is kockázatot vállaltak azzal, hogy engedélyezték a misét. Paptársaik rosszallására számíthatnak emiatt” – magyarázta Solomon. Hozzátette, a moldvai klérus hozzáállását talán inkább jellemzi a klézsei történet, ahol nemrég azzal fenyegette a pap a gyermekeket, hogy nem engedi õket bérmálni, ha magyarórákra járnak.
A pusztinai magyar misét celebráló Pogár Róbert többször is jelezte, tartja magát az egyezséghez. Prédikációjában a szeretet szükségességét hangsúlyozta elsõsorban a konferencia résztvevõihez szólván. Azt is megemlítette, sokan távoli országokból jöttek azért, hogy a csángó kultúra értékeirõl értekezzenek. „Vajon becsüljük mi ezeket az értékeket?” – tette fel a költõi kérdést. A jelenlévõkben pozitív válasz fogalmazódhatott meg az alapján, hogy a misét a népviseletbe öltözött pusztinai asszonyok torkából felcsendülõ magyar egyházi énekek tették ünnepélyessé. Noha a papok a magyar mise elõtti harangozást sem engedélyezték, a mise végéig több mint kétszázan gyûltek össze a templomban, és a vendégek maradtak kisebbségben.
Afféle kultúrdemonstráció várt a konferencia vendégeire a pusztinai magyar közösségi ház udvarán is, ahol a felcsendülõ zenére táncra perdültek a népviseletbe öltözött helybeliek. A sóderrel beszórt udvaron egy-egy nagyobb kõdarab is megnehezítette a lépéseket, a felszabadult körtáncba azonban a vendégek közül is sokan bekapcsolódtak.
Nemzetközi kívülnézet
A pusztinai bemutató egyébként a bákói Iulian Antonescu Múzeum tanácstermében megtartott tudományos elõadásokat kapcsolta a helyszíni valósághoz. A jelenlévõk ugyanis azokat a néphagyományokat tanulmányozhatták, amelyeket például az 1906–1907-ben a Csángóföldön járt finn nyelvész Yrjö Wichman írt le. Wichman csángóföldi látogatásairól Ildikó Lehtinen, a finn nemzeti múzeum kutatója tartott elõadást. Meinolf Arens történész, a Müncheni Egyetem kutatója természetesnek tartotta az európai nemzetépítési folyamatok létét. Hozzátette, a moldvai csángókra ma a román nemzetépítés számít építõkockaként. Chris Davis, az Oxfordi Egyetem kutatója úgy látta, a magyar állam rossz szolgálatot tett a csángóknak azzal, hogy a második világháború idején megpróbálta magyar területre telepíteni õket. Ezzel ugyanis a Moldvában maradtak elrománosodását segítette elõ. A román érzelmû papság ugyanis ekkor alapozta meg a román eredetrõl szóló elméletet. Cornel Boritz, az Oslói Egyetem tanára úgy vélte, a romániai csángókérdés kezelésében példaként lehetne felhasználni azt a tapasztalatot, amely a norvég nemzetállam és a norvégiai számi kisebbség közötti konfliktus megoldásában felhalmozódott. Gazda Árpád, a Krónika vezetõ szerkesztõje szerint az RMDSZ nem vállalt kezdeményezõ szerepet a csángók jogküzdelmében, a kritikus pillanatban azonban fontos segítséget nyújtott ahhoz, hogy a moldvai iskolákban elkezdõdhessen a magyar nyelv tanítása.
Hatos Pál budapesti történész arra figyelmeztetett, hogy a magyar politika akkor talált partnereket a csángógondok orvoslásához, hogyha azt nem magyar nemzeti, hanem demokráciakérdésként közelítette meg. Agnieszka Barszczewska, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója szerint a 19. század végén a csángó falvakra jellemzõ analfabetizmus segítette a magyar nyelv fennmaradását. Úgy vélte, a csángók azért õrizhették meg hosszú ideig identitásukat, mert zárt társadalmat alkottak. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató egy, ez év elején végzett Tatros menti kutatás alapján állapította meg: a csángók nyelvi asszimilációja megállíthatatlan. Általános jelenség, hogy a legfiatalabb nemzedék már egyáltalán nem, vagy csak második nyelvként tanulja meg a magyart. Ioan Dãnilã, a Bákói Egyetem nyelvész kutatója kiváló munkának találta a moldvai csángó nyelvjárás Budapesten kiadott atlaszát, de hozzátette, az csak akkor lehet teljes értékû, ha a csángók nyelvének román elemeit is taglalja.
Politikai támogatás
A konferencián két politikus is lehetõséget kapott a megszólalásra. Tõkés László európai parlamenti képviselõ azok iránti elismerését hangsúlyozta, akik nemcsak szakmai kérdésnek, hanem nemzeti ügynek tekintik a csángókérdést. Arról tájékoztatta a jelenlévõket, hogy az Európai Parlament frakcióközi kisebbségi munkacsoportja javaslatára döntött arról februárban, hogy megfigyelõk csoportját küldi a Csángóföldre. Az RMDSZ ügyvezetõ elnöke, Kelemen Hunor szerint bebizonyosodott, hogy a csángókérdést párbeszéd és román partnerek nélkül nem lehet megoldani. Hozzátette, derûlátó a csángók jövõjét illetõen; biztos abban, hogy jogérvényesítés terén a következõ 18 év eredményesebb lesz.
Krónika
Diószegi László: hiányoltam a román érdeklõdést
Immár a sokadik csángókonferenciát szervezi az ön által vezetett Teleki László Alapítvány. Mi újat hozott a mostani?
Talán a pusztinai magyar mise volt a legjelentõsebb újdonság. Még akkor is, ha nem jelenti, hogy mostantól minden rendben van. Ez egyszeri alkalom volt, de az egyszeri alkalmak sorozattá fûzõdhetnek, ha többször megismétlõdnek. A pap részérõl nyitottságot tapasztaltunk, amelyet hogyha ügyesen, az õ problémáit is megértve, vele együttmûködve kezelünk, akkor lehet ennek folytatása. Az is figyelemre méltó, hogy Bákó központjában, a Iulian Antonescu Múzeum termében tanácskozhattunk, és a moldvai középkori emlékeket számba vevõ kiállítás tablói távozásunk után is a falakon maradtak.
Volt-e hiányérzete valami miatt?
Nem tudtunk áttörést elérni a román részvétel kérdésében. Elszomorító, hogy ennyire nem érdekelte a román kollégákat a rendezvényünk. Hesinkibõl, Münchenbõl, Varsóból, Oslóból jöttek elõadók Bákóba, a helyi román értelmiség mégsem érezte, hogy itt a helye. Ezen pedig el kell gondolkodni.
A beruházás 192 kilométeren valósul meg, többségében Bihar megyében, kisebb szakaszokkal Arad és Szatmár megyében. A kerékpárutak kialakítása mellett a beruházás árvízvédelmi célokat is szolgál, és a munkálatok közel 98 százalékban befejeződtek.
Élesen elítéli, és súlyos felelőtlenségnek tekinti az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete Nagy Zoltán polgármester bejelentését, miszerint megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét.
A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.
Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&