
Fotó: Krónika
Ugyan prédikáltak már magyarul Erdélybõl jött papok a faluban, de az efféle rendezvényeket eddig nem engedték be a templomba, ezekre eddig csak magánházaknál kerülhetett sor.
A pénteki pusztinai magyar misét is csak úgy engedélyezte az egyház, hogy azt a veszélyeztetett kultúrákról Bákóban és Pusztinában szervezett nemzetközi konferencia részének tekintették. Elvileg azt a célt szolgálta, hogy a csángókról hangsúlyosan szóló konferencia külföldi vendégei imádkozhassanak, a gyakorlatban viszont a pusztinai magyar érzelmûeknek is egyedi lehetõséget teremtett vágyaik beteljesülésére. E település csángómagyar közössége tett ugyanis eddig a legtöbbet a magyar misék engedélyezéséért. A Nyisztor Tinka helyi néprajzkutató vezette Szent István Társaság tagjai megannyi alkalommal gyûjtöttek aláírásokat, írtak leveleket, kértek személyes meghallgatásokat a római katolikus egyház vezetõinél. Bákóban, Iaºi-ban, Bukarestben és a Vatikánban is hallatták a szavukat. Kérésük azonban mindeddig nem talált megértésre. Petru Gherghel iaºi-i püspök többször is kijelentette, csak akkor engedélyezi, hogy magyar misét is tartsanak, ha meggyõzõdik róla, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást. A sors fintora, hogy a pénteki magyar mise engedélyezésének feltétele volt, hogy Nyisztor Tinka ne legyen ott a templomban. „Ezt nagyon nehéz volt elfogadni, de azt hiszem, mégis szükség volt a kompromisszumra” – nyilatkozta Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke.
„Nyisztor Tinka azzal vigasztalódhat, hogy mindannyian tudjuk: nagymértékben az õ érdeme, hogy eljutottunk ide” – tette hozzá Solomon Adrián. Elmondta, a mise elõtt a Magyarországon és Olaszországban tanult Pogár Róbert csángó származású pappal kereste fel a pusztinai plébániát. „Azt éreztem, a pusztinai papok is kockázatot vállaltak azzal, hogy engedélyezték a misét. Paptársaik rosszallására számíthatnak emiatt” – magyarázta Solomon. Hozzátette, a moldvai klérus hozzáállását talán inkább jellemzi a klézsei történet, ahol nemrég azzal fenyegette a pap a gyermekeket, hogy nem engedi õket bérmálni, ha magyarórákra járnak.
A pusztinai magyar misét celebráló Pogár Róbert többször is jelezte, tartja magát az egyezséghez. Prédikációjában a szeretet szükségességét hangsúlyozta elsõsorban a konferencia résztvevõihez szólván. Azt is megemlítette, sokan távoli országokból jöttek azért, hogy a csángó kultúra értékeirõl értekezzenek. „Vajon becsüljük mi ezeket az értékeket?” – tette fel a költõi kérdést. A jelenlévõkben pozitív válasz fogalmazódhatott meg az alapján, hogy a misét a népviseletbe öltözött pusztinai asszonyok torkából felcsendülõ magyar egyházi énekek tették ünnepélyessé. Noha a papok a magyar mise elõtti harangozást sem engedélyezték, a mise végéig több mint kétszázan gyûltek össze a templomban, és a vendégek maradtak kisebbségben.
Afféle kultúrdemonstráció várt a konferencia vendégeire a pusztinai magyar közösségi ház udvarán is, ahol a felcsendülõ zenére táncra perdültek a népviseletbe öltözött helybeliek. A sóderrel beszórt udvaron egy-egy nagyobb kõdarab is megnehezítette a lépéseket, a felszabadult körtáncba azonban a vendégek közül is sokan bekapcsolódtak.
Nemzetközi kívülnézet
A pusztinai bemutató egyébként a bákói Iulian Antonescu Múzeum tanácstermében megtartott tudományos elõadásokat kapcsolta a helyszíni valósághoz. A jelenlévõk ugyanis azokat a néphagyományokat tanulmányozhatták, amelyeket például az 1906–1907-ben a Csángóföldön járt finn nyelvész Yrjö Wichman írt le. Wichman csángóföldi látogatásairól Ildikó Lehtinen, a finn nemzeti múzeum kutatója tartott elõadást. Meinolf Arens történész, a Müncheni Egyetem kutatója természetesnek tartotta az európai nemzetépítési folyamatok létét. Hozzátette, a moldvai csángókra ma a román nemzetépítés számít építõkockaként. Chris Davis, az Oxfordi Egyetem kutatója úgy látta, a magyar állam rossz szolgálatot tett a csángóknak azzal, hogy a második világháború idején megpróbálta magyar területre telepíteni õket. Ezzel ugyanis a Moldvában maradtak elrománosodását segítette elõ. A román érzelmû papság ugyanis ekkor alapozta meg a román eredetrõl szóló elméletet. Cornel Boritz, az Oslói Egyetem tanára úgy vélte, a romániai csángókérdés kezelésében példaként lehetne felhasználni azt a tapasztalatot, amely a norvég nemzetállam és a norvégiai számi kisebbség közötti konfliktus megoldásában felhalmozódott. Gazda Árpád, a Krónika vezetõ szerkesztõje szerint az RMDSZ nem vállalt kezdeményezõ szerepet a csángók jogküzdelmében, a kritikus pillanatban azonban fontos segítséget nyújtott ahhoz, hogy a moldvai iskolákban elkezdõdhessen a magyar nyelv tanítása.
Hatos Pál budapesti történész arra figyelmeztetett, hogy a magyar politika akkor talált partnereket a csángógondok orvoslásához, hogyha azt nem magyar nemzeti, hanem demokráciakérdésként közelítette meg. Agnieszka Barszczewska, a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója szerint a 19. század végén a csángó falvakra jellemzõ analfabetizmus segítette a magyar nyelv fennmaradását. Úgy vélte, a csángók azért õrizhették meg hosszú ideig identitásukat, mert zárt társadalmat alkottak. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató egy, ez év elején végzett Tatros menti kutatás alapján állapította meg: a csángók nyelvi asszimilációja megállíthatatlan. Általános jelenség, hogy a legfiatalabb nemzedék már egyáltalán nem, vagy csak második nyelvként tanulja meg a magyart. Ioan Dãnilã, a Bákói Egyetem nyelvész kutatója kiváló munkának találta a moldvai csángó nyelvjárás Budapesten kiadott atlaszát, de hozzátette, az csak akkor lehet teljes értékû, ha a csángók nyelvének román elemeit is taglalja.
Politikai támogatás
A konferencián két politikus is lehetõséget kapott a megszólalásra. Tõkés László európai parlamenti képviselõ azok iránti elismerését hangsúlyozta, akik nemcsak szakmai kérdésnek, hanem nemzeti ügynek tekintik a csángókérdést. Arról tájékoztatta a jelenlévõket, hogy az Európai Parlament frakcióközi kisebbségi munkacsoportja javaslatára döntött arról februárban, hogy megfigyelõk csoportját küldi a Csángóföldre. Az RMDSZ ügyvezetõ elnöke, Kelemen Hunor szerint bebizonyosodott, hogy a csángókérdést párbeszéd és román partnerek nélkül nem lehet megoldani. Hozzátette, derûlátó a csángók jövõjét illetõen; biztos abban, hogy jogérvényesítés terén a következõ 18 év eredményesebb lesz.
Krónika
Diószegi László: hiányoltam a román érdeklõdést
Immár a sokadik csángókonferenciát szervezi az ön által vezetett Teleki László Alapítvány. Mi újat hozott a mostani?
Talán a pusztinai magyar mise volt a legjelentõsebb újdonság. Még akkor is, ha nem jelenti, hogy mostantól minden rendben van. Ez egyszeri alkalom volt, de az egyszeri alkalmak sorozattá fûzõdhetnek, ha többször megismétlõdnek. A pap részérõl nyitottságot tapasztaltunk, amelyet hogyha ügyesen, az õ problémáit is megértve, vele együttmûködve kezelünk, akkor lehet ennek folytatása. Az is figyelemre méltó, hogy Bákó központjában, a Iulian Antonescu Múzeum termében tanácskozhattunk, és a moldvai középkori emlékeket számba vevõ kiállítás tablói távozásunk után is a falakon maradtak.
Volt-e hiányérzete valami miatt?
Nem tudtunk áttörést elérni a román részvétel kérdésében. Elszomorító, hogy ennyire nem érdekelte a román kollégákat a rendezvényünk. Hesinkibõl, Münchenbõl, Varsóból, Oslóból jöttek elõadók Bákóba, a helyi román értelmiség mégsem érezte, hogy itt a helye. Ezen pedig el kell gondolkodni.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.