
Idén is legalább 50 ezer látogatóra számítanak
Immár nyolcadszor szervezik meg a Brassói Magyar Napokat, amely Dél-Erdély legnagyobb kulturális jellegű fesztiváljává nőtte ki magát a programok mennyisége és minősége tekintetében is – mondta el a Krónikának Toró Tamás főszervező. A rendezvénysorozatra, amely a Cenk alatti város főterét is belakja, egész Erdélyből és Magyarországról érkeznek résztvevők.
2018. szeptember 09., 08:172018. szeptember 09., 08:17
A lehető legtöbb kulturális szegmenst átfogó rendezvénysorozattá vált a Brassói Magyar Napok, amely jövő hétfőtől vasárnapig várja a helyi, környékbeli közönséget, és várhatóan egész Székelyföldről és Magyarországról is érkeznek résztvevők a Cenk alatti városba.
Toró Tamás főszervező a Krónika megkeresésére elmondta,
„Célunk az volt, hogy pótoljuk Brassó magyar kulturális intézményeinek hiányát. A város lakosságának jelenleg mintegy 8 százaléka magyar ajkú, 20 ezren élünk Brassóban, és 40 ezres a magyarság a megyében.Azt szoktam mondani, hogy többen vagyunk, mint Kézdin vagy Gyergyóban, de kevesebben, mint Udvarhelyen, Csíkszeredában” – mondta a főszervező.
Úgy fogalmazott, örvendetes hogy a Brassói Magyar Napok az elmúlt években Dél-Erdély legnagyobb magyar kulturális jellegű fesztiváljává nőtte ki magát a programok mennyisége és minősége tekintetében is:
Toró kitért arra is, fontosnak tartják, hogy a rendezvény legjelentősebb eseményei pár éve már Brassó főterén zajlanak, ez nagy vívmánynak tekinthető, hiszen sok erdélyi városban, például Marosvásárhelyen nem tudták ezt megvalósítani a magyar napok szervezői.
– mondta Toró Tamás.
Akárcsak a korábbi évek és a többi erdélyi városban szervezett magyar ünnep esetében, Brassóban is igyekeznek megszólítani a rendezvénnyel a más nemzetiségűeket. „A nyitottság megvan a részünkről, például tavaly a főtéri Omega-koncerte elég sok román ajkú eljött. Egyébként a román közösség leginkább a kézműves vásár iránt érdeklődik” – tette hozzá Toró. Arról is szólt, hogy a Brassói Magyar Napok szimbóluma a brassói és barcasági magyarok emlékezetében élénken élő Árpád-szobor, a húsz méter magas alkotás egykor a Cenk tetején állt, de évtizedek óta csak a talapzata van ott. A szimbólum mindig egyfajta lelki töltetet ad az ünneplőknek, a szoborjelképre épül a rendezvény logója és dizájnja is”– mondta Toró Tamás. Hozzátette, a magyar napok fontos pontja az is, hogy összefogják a barcasági néptáncegyütteseket, 14 formáció jelentkezett, akik fellépnek a Főtéren, és ide illeszkedik a barcasági néptánctalálkozó is.
A rendezvényen helyi zenekarok is fellépnek, a szervezők persze gondoltak a gyerekekre is, lesz hangszerbemutató, bábszínházi előadás, valamint lovas nap a Kispojánán, a város magyar érdekeltségű műemlék épületeit vezetett séták keretében mutatják be az érdeklődőknek. Toró azt mondta, a Főtéren tartják a kézműves és termelői vásárt, igyekeztek az összes barcasági termelőt, kézművest bevonni a projektbe, de jönnek az anyaországból is kiállítók.
Mivel a Főtéren este 10 óra után nem lehet koncerteket tartani, a főtéri koncerteket 19.30-tól tartják csütörtöktől vasárnapig, utána alternatív helyszíneken zajlanak a rendezvények, ilyen az RMDSZ-nek a város központjában található udvara, ahol gasztronómiai kuriózumokat vonultatnak fel, élő zenés programokat kínálnak. Természetesen a tárlatnyitók sem maradhatnak ki a programból: Bocz Borbála fiatalon elhunyt brassói művész hagyatékát mutatja be egy kiállítás a Reménység Házában. A részletes program a Brassói Magyar Napok Facebook-oldalon található.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!