Idén is legalább 50 ezer látogatóra számítanak
Immár nyolcadszor szervezik meg a Brassói Magyar Napokat, amely Dél-Erdély legnagyobb kulturális jellegű fesztiváljává nőtte ki magát a programok mennyisége és minősége tekintetében is – mondta el a Krónikának Toró Tamás főszervező. A rendezvénysorozatra, amely a Cenk alatti város főterét is belakja, egész Erdélyből és Magyarországról érkeznek résztvevők.
2018. szeptember 09., 08:172018. szeptember 09., 08:17
A lehető legtöbb kulturális szegmenst átfogó rendezvénysorozattá vált a Brassói Magyar Napok, amely jövő hétfőtől vasárnapig várja a helyi, környékbeli közönséget, és várhatóan egész Székelyföldről és Magyarországról is érkeznek résztvevők a Cenk alatti városba.
Toró Tamás főszervező a Krónika megkeresésére elmondta,
„Célunk az volt, hogy pótoljuk Brassó magyar kulturális intézményeinek hiányát. A város lakosságának jelenleg mintegy 8 százaléka magyar ajkú, 20 ezren élünk Brassóban, és 40 ezres a magyarság a megyében.Azt szoktam mondani, hogy többen vagyunk, mint Kézdin vagy Gyergyóban, de kevesebben, mint Udvarhelyen, Csíkszeredában” – mondta a főszervező.
Úgy fogalmazott, örvendetes hogy a Brassói Magyar Napok az elmúlt években Dél-Erdély legnagyobb magyar kulturális jellegű fesztiváljává nőtte ki magát a programok mennyisége és minősége tekintetében is:
Toró kitért arra is, fontosnak tartják, hogy a rendezvény legjelentősebb eseményei pár éve már Brassó főterén zajlanak, ez nagy vívmánynak tekinthető, hiszen sok erdélyi városban, például Marosvásárhelyen nem tudták ezt megvalósítani a magyar napok szervezői.
– mondta Toró Tamás.
Akárcsak a korábbi évek és a többi erdélyi városban szervezett magyar ünnep esetében, Brassóban is igyekeznek megszólítani a rendezvénnyel a más nemzetiségűeket. „A nyitottság megvan a részünkről, például tavaly a főtéri Omega-koncerte elég sok román ajkú eljött. Egyébként a román közösség leginkább a kézműves vásár iránt érdeklődik” – tette hozzá Toró. Arról is szólt, hogy a Brassói Magyar Napok szimbóluma a brassói és barcasági magyarok emlékezetében élénken élő Árpád-szobor, a húsz méter magas alkotás egykor a Cenk tetején állt, de évtizedek óta csak a talapzata van ott. A szimbólum mindig egyfajta lelki töltetet ad az ünneplőknek, a szoborjelképre épül a rendezvény logója és dizájnja is”– mondta Toró Tamás. Hozzátette, a magyar napok fontos pontja az is, hogy összefogják a barcasági néptáncegyütteseket, 14 formáció jelentkezett, akik fellépnek a Főtéren, és ide illeszkedik a barcasági néptánctalálkozó is.
A rendezvényen helyi zenekarok is fellépnek, a szervezők persze gondoltak a gyerekekre is, lesz hangszerbemutató, bábszínházi előadás, valamint lovas nap a Kispojánán, a város magyar érdekeltségű műemlék épületeit vezetett séták keretében mutatják be az érdeklődőknek. Toró azt mondta, a Főtéren tartják a kézműves és termelői vásárt, igyekeztek az összes barcasági termelőt, kézművest bevonni a projektbe, de jönnek az anyaországból is kiállítók.
Mivel a Főtéren este 10 óra után nem lehet koncerteket tartani, a főtéri koncerteket 19.30-tól tartják csütörtöktől vasárnapig, utána alternatív helyszíneken zajlanak a rendezvények, ilyen az RMDSZ-nek a város központjában található udvara, ahol gasztronómiai kuriózumokat vonultatnak fel, élő zenés programokat kínálnak. Természetesen a tárlatnyitók sem maradhatnak ki a programból: Bocz Borbála fiatalon elhunyt brassói művész hagyatékát mutatja be egy kiállítás a Reménység Házában. A részletes program a Brassói Magyar Napok Facebook-oldalon található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!