Idén is legalább 50 ezer látogatóra számítanak
Immár nyolcadszor szervezik meg a Brassói Magyar Napokat, amely Dél-Erdély legnagyobb kulturális jellegű fesztiváljává nőtte ki magát a programok mennyisége és minősége tekintetében is – mondta el a Krónikának Toró Tamás főszervező. A rendezvénysorozatra, amely a Cenk alatti város főterét is belakja, egész Erdélyből és Magyarországról érkeznek résztvevők.
2018. szeptember 09., 08:172018. szeptember 09., 08:17
A lehető legtöbb kulturális szegmenst átfogó rendezvénysorozattá vált a Brassói Magyar Napok, amely jövő hétfőtől vasárnapig várja a helyi, környékbeli közönséget, és várhatóan egész Székelyföldről és Magyarországról is érkeznek résztvevők a Cenk alatti városba.
Toró Tamás főszervező a Krónika megkeresésére elmondta,
„Célunk az volt, hogy pótoljuk Brassó magyar kulturális intézményeinek hiányát. A város lakosságának jelenleg mintegy 8 százaléka magyar ajkú, 20 ezren élünk Brassóban, és 40 ezres a magyarság a megyében.Azt szoktam mondani, hogy többen vagyunk, mint Kézdin vagy Gyergyóban, de kevesebben, mint Udvarhelyen, Csíkszeredában” – mondta a főszervező.
Úgy fogalmazott, örvendetes hogy a Brassói Magyar Napok az elmúlt években Dél-Erdély legnagyobb magyar kulturális jellegű fesztiváljává nőtte ki magát a programok mennyisége és minősége tekintetében is:
Toró kitért arra is, fontosnak tartják, hogy a rendezvény legjelentősebb eseményei pár éve már Brassó főterén zajlanak, ez nagy vívmánynak tekinthető, hiszen sok erdélyi városban, például Marosvásárhelyen nem tudták ezt megvalósítani a magyar napok szervezői.
– mondta Toró Tamás.
Akárcsak a korábbi évek és a többi erdélyi városban szervezett magyar ünnep esetében, Brassóban is igyekeznek megszólítani a rendezvénnyel a más nemzetiségűeket. „A nyitottság megvan a részünkről, például tavaly a főtéri Omega-koncerte elég sok román ajkú eljött. Egyébként a román közösség leginkább a kézműves vásár iránt érdeklődik” – tette hozzá Toró. Arról is szólt, hogy a Brassói Magyar Napok szimbóluma a brassói és barcasági magyarok emlékezetében élénken élő Árpád-szobor, a húsz méter magas alkotás egykor a Cenk tetején állt, de évtizedek óta csak a talapzata van ott. A szimbólum mindig egyfajta lelki töltetet ad az ünneplőknek, a szoborjelképre épül a rendezvény logója és dizájnja is”– mondta Toró Tamás. Hozzátette, a magyar napok fontos pontja az is, hogy összefogják a barcasági néptáncegyütteseket, 14 formáció jelentkezett, akik fellépnek a Főtéren, és ide illeszkedik a barcasági néptánctalálkozó is.
A rendezvényen helyi zenekarok is fellépnek, a szervezők persze gondoltak a gyerekekre is, lesz hangszerbemutató, bábszínházi előadás, valamint lovas nap a Kispojánán, a város magyar érdekeltségű műemlék épületeit vezetett séták keretében mutatják be az érdeklődőknek. Toró azt mondta, a Főtéren tartják a kézműves és termelői vásárt, igyekeztek az összes barcasági termelőt, kézművest bevonni a projektbe, de jönnek az anyaországból is kiállítók.
Mivel a Főtéren este 10 óra után nem lehet koncerteket tartani, a főtéri koncerteket 19.30-tól tartják csütörtöktől vasárnapig, utána alternatív helyszíneken zajlanak a rendezvények, ilyen az RMDSZ-nek a város központjában található udvara, ahol gasztronómiai kuriózumokat vonultatnak fel, élő zenés programokat kínálnak. Természetesen a tárlatnyitók sem maradhatnak ki a programból: Bocz Borbála fiatalon elhunyt brassói művész hagyatékát mutatja be egy kiállítás a Reménység Házában. A részletes program a Brassói Magyar Napok Facebook-oldalon található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!