Paul Jürgen Porrt tavaly decemberben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki Klaus Iohannis
Fotó: Facebook/DFDR / FDGR
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – szögezi le a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr, a Romániai Német Demokrata Fórum frissen újraválasztott elnöke az elődje, egyben jó barátja és násznagya hírhedt, magyarokat sértő, az erdélyi magyar–német viszonyt is „kikezdő” kirohanásáról. Bár a romániai németek első embere fenntartja korábban hangoztatott elutasító álláspontját több „magyar ügyben” is, nyitott a közeledésre, hisz abban, hogy javulhat – az amúgy általa eleve jónak ítélt – erdélyi magyar–német viszony. Paul Jürgen Porrt a német kisebbség sajátos problémáiról, a német állam támogatásáról is faggattuk.
2025. április 01., 07:582025. április 01., 07:58
– Újabb négy évig Ön a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF/németül DFDR/románul FDGR) elnöke, amelyet 2013 óta irányít. Az azóta eltelt időszakban egy évtizeden keresztül német nemzetiségű elnöke volt Romániának az Ön elődje és jó barátja, Klaus Iohannis személyében. Mennyiben segítette ez a romániai német kisebbség megmaradási törekvéseit, mennyit használt a közösség többségi megítélése szempontjából?
– Az a tény, hogy a román nép kétszer is egy duplán kisebbségit (etnikailag és vallásilag) választott meg a legmagasabb állami tisztségbe, bebizonyította, hogy európaibb nép vagyunk, mint ahogyan azt addig sok külföldi politikus és újságíró gondolta, az egyszerű emberekről nem is beszélve. A romániai német kisebbség egyáltalán nem volt pozitívan diszkriminálva Iohannis elnöksége alatt, amit megértettünk és nem is volt ilyen irányú elvárásunk.
A román többség német kisebbséggel szembeni általános megítélése jó volt és most is az, főleg az utóbbi közösség által is lakott térségekben. Nem hinném, hogy Iohannis jelentősen változtatott volna ezen a megítélésen.
– Klaus Iohannisnak nemrég dicstelenül, lemondásra „kényszerítve” kellett távoznia. Mindent összevetve hogyan értékeli az elnök munkáját?
– Azt hiszem, külpolitikai szinten nagyon jól képviselt minket. Belföldön az államfő ereje eléggé korlátozott. Nagyon sok bizalmat vesztett, amikor a PSD-t visszahozta a kormányba. Gyakorlatilag nem volt más választása. Elnökként ki kellett neveznie egy miniszterelnököt. Kinevezett kettőt, aki elbukott, a harmadik visszalépett. A nagykoalíció volt az utolsó előtti lehetséges variáns. A legutolsó az előre hozott választás lett volna – még rosszabb változat.
Az ő hibája az volt, hogy mindezt nem magyarázta meg, mint ahogy nem kommunikált megfelelőképpen mandátumai szinte teljes időszaka alatt. Az utóbbi időben, ami egyesekre jellemző, minden oldalról támadták, beleértve azokat a hibákat is, amelyeket a kormány vagy mások követtek el, és mindannyian tudjuk, mi lett a vége.
(Iohannis egyik gúnyneve, melyet passzivitása miatt kapott: kritikusai szerint sokszor csupán az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palota bútordarabjaként viselkedett – szerk. megj.).
Paul Jürgen Porr 1951-ben született Medgyesen. Orvosi egyetemet végzett Kolozsváron, belgyógyász és gasztroenterológus szakorvos, az orvostudományok doktora. A kincses városban a felnőtteket kezelő klinikai kórház igazgatója volt, majd Nagyszebenbe költözött, ahol a Lucian Blaga Egyetem Orvosi Karának oktatójaként, a nagyszebeni megyei klinikai kórház I. számú klinikájának vezetőjeként, később a Polisano magánkórház orvosigazgatójaként dolgozott. Közben intenzív orvosi kutatási tevékenységet is folytatott: 188 tanulmányt publikált, 32 könyv szerzője vagy társszerzője, számos szakmai és kulturális bizottság és társaság tagja.
– Akár segített, akár nem Klaus Iohannis államelnöki szerepe a romániai német közösségnek, a számbeli apadás rohamosan folytatódott: a 2021-es népszámlálási adatok szerint egy évtized alatt 36 ezerről 23 ezerre csökkent a magukat németnek vallók száma. Mit tud tenni a Romániai Német Demokrata Fórum ennek mérsékléséért, melyek a legégetőbb problémák, amelyekkel Ön foglalkozni kíván következő mandátumában?
– A romániai németek száma jelentősen csökkent az elmúlt években, akárcsak a románoké vagy más kisebbségeké. A probléma az, hogy Európában szinte mindenhol megfordult a korosztályi piramis, azaz egyre több az idős ember. A német kisebbség esetében ez még hangsúlyosabb, és szerintem ez a legnagyobb probléma kisebbségünk jövője szempontjából.
Paul Jürgen Porr: elégedettek vagyunk a román állam kisebbségpolitikájával, bár még mindig nincs kisebbségi törvényünk
Fotó: Facebook/DFDR / FDGR
– Mennyit segít a német állam a romániai német közösség boldogulásában, milyen oktatási, kulturális vagy gazdasági támogatást nyújt?
– A német állam nagyon hathatósan segíti közösségünket. 1992-ben barátsági és együttműködési szerződés köttetett Románia és Németország között, amelynek két cikkelye kifejezetten a mi kisebbségünkre vonatkozik, és amelyben mindkét állam vállalja, hogy többek között anyagilag is támogatja a romániai német kisebbséget. Ezt azóta mindkét ország tiszteletben tartja, és ezért csak hálásak lehetünk. Németországi kormányzati pénzekből finanszírozzák a legtöbb idősotthonunkat, támogatják a német tannyelvű oktatást, stb. Gazdasági szempontból lehetőség van a kis- és középvállalkozások létrehozásának pénzügyi támogatására nagyon kedvező feltételekkel.
Paul Jürgen Porr idén januárban a 80 évvel ezelőtti deportálásokról megemlékező resicabányai rendezvényen
Fotó: Facebook/DFDR / FDGR
– Németország több százezer romániai szászt és svábot befogadott az elmúlt évtizedekben az itteni, száz évvel ezelőtt még 800 ezer főt számláló német kisebbségből. Amely rengeteget szenvedett a második világháborút követő, 80 éve elkezdődött deportálások miatt, majd Nicolae Ceaușescu „kiárusító” politikája is a bánsági és erdélyi sváb és szász közösség felszámolását szolgálta. Ma hogyan jellemezné a viszonyt a román állam és a német kisebbség között?
– Valóban, a 80 évvel ezelőtti deportálások a Szovjetunióba, az etnikai alapú államosítások, a svábok egy részének deportálása a Bărăganba – mind-mind kollektív büntetések voltak, amelyeket a németekre szabtak ki, még azokra is, akik antifasiszták voltak, csupán etnikai hovatartozásuk miatt. Ezt követte a Ceaușescu-korszak, a németek és zsidók kiárusításával.
Ma már elégedettek vagyunk a román állam kisebbségi politikájával, bár még mindig nincs kisebbségi törvényünk.
Paul Jürgen Porr 2013 óta tölti be a Romániai Német Demokrata Fórum elnöki tisztségét, miután elődje, Klaus Iohannis átiratkozott a Nemzeti liberális Pártba (PNL), amelynek első emberévé vált, majd 2014-ben államfővé választották. Porr 1990-től a Romániai Német Demokrata Fórum kolozsvári, 1995-től az erdélyi szervezetének elnökeként tevékenykedett, mígnem országos elnökké választották. Idén március 21-én újabb négy évre egyhangúlag bizalmat szavaztak neki az RNDF képviselői. Paul Jürgen Porr 2008 és 2024 között tanácsosként is tevékenykedett a Szeben Megyei Tanácsban, 2024 júniusában pedig a nagyszebeni városi tanács önkormányzati képviselőjévé választották.
– És hogyan jellemezné a legnagyobb romániai kisebbséggel, a magyarsággal fennálló mai viszonyt? Annak fényében, hogy miközben helyi szinten itt-ott – például Szatmárban – a politikai képviseletek együttműködnek, az elmúlt években akadtak nézeteltérések is. Például Ön több mint 25 évvel ezelőtt nem támogatta önálló állami magyar egyetem létrehozását, ahogy később a Minority SafePack polgári kezdeményezést sem, elutasított minden autonómiatörekvést, vagy 2019-ben az RMDSZ meghívását a magyar alakulat kongresszusára, mert a párt akkor a PSD és az ALDE oldalán kormányzott. Ma hogy látja, milyen a viszony a közösség, illetve a politikai csúcsvezetés szintjén?
– A romániai magyarok és németek kapcsolata jó volt és most is az. Szatmárban például nagyon jó az együttműködés az RMDSZ és az RNDF között. Ezzel szemben Székelyudvarhelyen évekkel ezelőtt egy úgynevezett RNDF-listán magyarok indultak egy újonnan alapított pártból, ami miatt kénytelenek voltunk perre menni (2004-ben a Magyar Polgári Szövetség tagjai próbáltak NDF-listán megméretkezni a helyhatósági választásokon – szerk. megj.).
Ami a kolozsvári magyar állami egyetemet illeti, személy szerint elleneztem, mert már megvoltak a magyar oktatási vonalak a BBTE-n, megvolt már a Sapientia egyetem, és nem láttam értelmét még egy felsőoktatási intézménynek. Ezt a véleményemet ma is fenntartom.
A 2019-es RMDSZ-kongresszus tekintetében az elutasításom szimbolikus volt. Miközben „Dragnea & Co.” (Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök – szerk. megj.) náci utódokat csinált belőlünk, az RMDSZ pedig akkor is a koalícióban volt, elvártuk volna az elhatárolódást legalább ezektől a sértő rágalmazásoktól. Az egyetlen, amely a védelmünkre kelt, a Zsidó Szövetség volt.
Klaus Iohannis nemcsak elődje, hanem jó barátja is Paul Jürgen Porrnak
Fotó: Facebook/DFDR / FDGR
– Nem tett jót a kapcsolatnak Klaus Iohannis 2020-ban elhangzott, híres „Jó napot kívánok, PSD!” beszéde sem, amelyben arról értekezik, hogyan adják Erdélyt Magyarországnak. Most hogy látja: melyek azok a pontok, amelyek javíthatnak, erősíthetnek a romániai magyar és német közösség közti kapcsolaton? Ön mit várna a magyar féltől, illetve Ön személy szerint mit tenne a közeledés elősegítése érdekében?
A közös pontok ugyanazok a politikai célok – közös út az egyesült Európában, közös kulturális és erkölcsi értékek, és így tovább. Én az egyenlőségen és kölcsönös tiszteleten alapuló partnerséget szeretnék, a Romániai Német Demokrata Fórum részéről pedig minden nyitottság megvan egy ilyen partneri viszony irányában.
Paul Jürgen Porr házas, két gyermek apja. Feleségével, Corinával 2006-ban házasodott össze, nem sokkal azután, hogy Paul – több mint három évtized után – Kolozsvárról Nagyszebenbe költözött, ahonnan felesége, illetve édesanyja is származik. Esküvőjükön az egyik násznagya az akkor Nagyszeben polgármestereként tevékenykedő jó barátja, Klaus Iohannis volt.
Az államfői tisztségéről idén februárban lemondott Klaus Iohannis tavaly júliusi elnöki rendeletében a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát adományozta Paul Jürgen Porrnak, aki decemberben vette át barátjától Románia legmagasabb szintű állami kitüntetéseinek egyikét. A kitüntetést az indoklás szerint a romániai németek kulturális örökségének ápolásáért, a demokratikus értékek iránti elkötelezettségéért, valamint a Románia és Németország közötti kapcsolatok fejlesztéséért kapta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás