
Kalus Johannis államfő az idei szász találkozón Nagyszebenben
Fotó: Presidency.ro
A kisebbségek jogállását rögzítő sarkalatos törvényt kér a parlamenttől a németek képviselete, amely szerint az ügyet az országon belül kell rendezni. Az RMDSZ szerint nem a kisebbségi szervezeteket, hanem az oktatási és kulturális intézményeket kell jogilag megerősíteni.
2017. október 09., 10:372017. október 09., 10:37
2017. október 09., 10:412017. október 09., 10:41
Sarkalatos törvényt szeretne elfogadtatni a nemzeti kisebbségek jogállásáról a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR). A fórum a kisebbségi kérdés országon belüli rendezését szorgalmazza, és a kisebbségek jogállásának a szabályozására egy romániai törvény elfogadását javasolja.
A német szervezet közleményben tudatta: elnöksége elemezte az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) arra vonatkozó felkérését, hogy támogassa a nemzeti kisebbségek egyes jogainak európai uniós szabályozását javasoló Minority SafePack európai polgári kezdeményezést.
A fórum ezen elemzés eredményeként arra a következtetésre jutott: „a romániai német kisebbség sikeresnek tartja az országunk által 1989 óta alkalmazott kisebbségvédelmi modellt, a romániai német kisebbség értékeli, hogy jogait garantálja Románia alkotmánya és azok a nemzetközi egyezmények, amelyeknek Románia is részese (a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezmény, a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája stb),
A dokumentum szerint a fórum egy vezetőtanácsi ülésen jutott erre az álláspontra. A sarkalatos törvények elfogadásához nem a jelen lévő, hanem a megválasztott képviselők vagy szenátorok többségének a támogató szavazata szükséges.
Románia megtámadta az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottságnak azt a márciusi határozatát, amelyben a Minority SafePack részleges bejegyzéséről döntött.
Lapunk kíváncsi volt arra, egyeztetett-e a német szervezet például az RMDSZ-szel a kisebbségi törvényről.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, a parlamentbe korábban a szövetség által benyújtott tervezet kapcsán évek óta zajlik párbeszéd a kisebbségi szervezetek között,
„Amíg abban a törvényben gondolkodnak, ami nekik ad intézményi keretet, nem a kisebbségi oktatási és kulturális intézmények terén, addig nem egyformán gondolkodunk. A kisebbségi szervezetek kodifikálásának nincs értelme, mivel álláspontunk szerint erre a jelenleg hatályos törvények elegendőek” – mutatott rá Korodi.
A jogszabály időszerűsége kapcsán – annak fényében, hogy az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriuma alkalmából egyre fokozódik a magyarellenesség – megjegyezte: az ott van a képviselőházban, és akár egy hét alatt – illetve vitával egy hónap alatt – el lehetne fogadni, ha lenne rá akarat.
Mint ismeretes, a képviselőház éppen múlt héten vetette el nagy többséggel az RMDSZ által a közigazgatási törvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely növelte volna azon települések számát, ahol a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvüket használhatták volna a közigazgatásban.
A Romániai Német Demokrata Fórumot egyébként 2002 és 2013 között Klaus Johannis vezette, akkor választották meg a Nemzeti Liberális Párt elnökévé, majd 2014-ben államfővé.
A követelés a volt elnök által 17 éven át beszedett bérleti díjakból ered, miután a nagyszebeni ingatlan ügyében Iohannisék végleg elveszítették a pert.
Újabb ügyben hallgatta ki szerdán gyanúsítottként a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescut.
Közleményben cáfolta kedden este a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), hogy bármi köze lenne a politikai folyamatokhoz.
A kedden hivatalba lépett kormány programja két évre szól, az adóemelést pedig senki sem szeretné, de a döntés a pénzügyi helyzet függvénye – többek között erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök kedden este kormánya első ülése után.
A Luca Niculescu vezette, frissen megalakult kormány a parlamenti székükhöz ragaszkodó politikusok miatt életképes lehet, ugyanakkor az eredményessége kétségessé válhat – fejtette ki a Krónikának Pászkán Zsolt politikai elemző.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) felhívja az adófizetők figyelmét arra, hogy olyan csalárd weboldalak jelentek meg, amelyek visszaélnek az intézmény nevével.
Románia pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése mellett a lakosság által elvárt reformokat is végre kell hajtania az új kormánynak – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő kedden este a Luca Niculescu vezette kabinet eskütételén.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Bejelentette lemondását Maria Forna, Kolozs megye prefektusa, miután a parlament kedden megszavazta az új kormány beiktatását. A prefektus közölte, hogy az új kabinet hivatalos döntéséig továbbra is ellátja feladatait.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) térnyerése egyrészt az elmúlt évek válságainak, másrészt az emberek politikai elittel szembeni elégedetlenségének tudható be – jelentette ki Kelemen Hunor, az RDMSZ elnöke.
szóljon hozzá!