Magyar napok a vásárhelyi orvosi egyetemen

Az egyetem magyar tagozatán nem mindenki fogadta lelkesen a kezdeményezést: volt, aki úgy vélte, ügyes fogás a románok részéről, hogy felmutathassák: megvalósult a multikulturalitás.

„A valódi sokszínűség nem csupán egy rendezvényt jelent, hanem azt, hogy az oktatás több nyelven folyik” – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő marosvásárhelyi.

Ennek ellenére szerinte ez jó ötlet, és nem tartja helyesnek, ha elhatárolódnak, és nem kapcsolódnak be a kezdeményezésbe.

Egyébként Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora is azt emelte ki a sajtótájékoztatóján, hogy az egyetem multikulturális jellegét szeretnék hangsúlyozni a rendezvénnyel, ezért javasolta magyar kollégáinak, illetve a magyar hallgatóknak, hogy kapcsolódjanak be, hiszen számos orvos, orvostanhallgató, gyógyszerész van, aki zenél, fest, szobrászkodik.

A programban szerepel képzőművészeti kiállítás, hangverseny, ahol bemutatkoznak a művészi tehetségű orvosok, gyógyszerészek, diákok. A kulturális rendezvényeket tudományos konferenciák sora követi, doktoranduszok, fiatal sebészek, gyógyszerészek, szív- és érsebészek, altatóorvosok szakmai tanácskozására kerül sor. Csütörtökön felavatják a MOGYE új orvosi kutatóközpontját.

Mint ismeretes, a második bécsi döntést követően Kolozsvárott újraalakult a Ferenc József Tudományegyetem, mely 1945-ben felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet. Mivel a kincses városi klinikákon nem volt elég hely, az orvosi kart áthelyezték Marosvásárhelyre. Az 1948-as tanügyi reformot követően a marosvásárhelyi orvosi kart különválasztották a Bolyai Tudományegyetemtől, és létrehozták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet.

1962-ben a román állam – anélkül, hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki, és ezáltal megváltoztatta volna az 1945, 1946, 1948-as törvényrendeleteket, melyek kimondják, az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre, és a tanítás nyelve magyar – bevezette a kétnyelvű oktatást.