
Kelemen Hunor és Magyar Levente nyilatkozik a magyar újságíróknak Kolozsváron
Fotó: Rostás Szabolcs
Maximálisan teljesültek a magyar gazdaságfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban Románia által a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárások, Klaus Iohannis román államfő budapesti látogatása kiváló alkalom volt ennek tisztázására – nyilatkozta a Krónika kérdésére hétfőn Magyar Levente, aki Kolozsváron elmondta: Magyarország az orosz–ukrán háború és a nehéz gazdasági helyzet ellenére is az eddigi intenzitással folytatja az erdélyi magyar közösségek támogatását.
2023. október 23., 16:512023. október 23., 16:51
2023. október 23., 17:382023. október 23., 17:38
A magyar külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélést a kincses városban, mielőtt közösen részt vesznek az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének tiszteletére rendezett megemlékezéseken. Kelemen a kétoldalú találkozót követően magyar újságíróknak elmondta, fontos pillanatban érkezett Kolozsvárra a magyar kormány illetékese, hiszen az ‘56-os forradalom nem csak a Magyarországon, hanem a Kárpát-medencében, a világon bárhol élő magyar emberek számára nagyon fontos ünnep, a magyar szabadságharcok hosszú sorának egyik nagyon fontos 20. századi fejezete.
Elhangzott, hogy a megbeszélések során „praktikus ügyekről is szó esett, elsősorban a két ország együttműködésében zajló beruházásokról. A külgazdasági- és külügyminiszter-helyettes szerint Magyarország és Románia ambíciózus terveket ápol arra nézve, mikén tudja még jobban összekötni a közlekedési infrastruktúráját, ami különösen Románia remélt mihamarabbi schengeni csatlakozása fényében nagy jelentőséggel bír.
„Szeretnénk Romániát minél hamarabb Schengenen belül tudni. És ha ez megtörténik, akkor egyből megnyitható rengeteg olyan közlekedési kapcsolat, ami ma a határ elválasztó jellege miatt nem használható” – állapította meg Magyar Levente. Hozzátette, új infrastrukturális összeköttetések építéséről is tárgyalás zajlik a román féllel, ezek közül a legelőrehaladottabb állapotban az M49-es autóút van, ami Budapestet Nyíregyházán keresztül Szatmárnémetivel fogja összekötni, és ez lesz a harmadik autópálya-csatlakozás a két ország között.
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Magyar Levente elmondta, a budapesti kormánynak feltett szándéka folytatni a szülőföldön maradás egzisztenciális, anyagi, gazdasági alapjait erősítéséhez hozzájáruló programokat Erdélyben. „Annak ellenére, hogy háború dúl a szomszédban, gazdasági nehézségekkel szembesül egész Európa, fenn fogjuk tartani az eddigi támogatási intenzitást. Nemzeti kormányzás nincs anélkül, hogy a határon túli közösségeket ne segítenénk” – szögezte le a miniszterhelyettes.
Magyar Levente örvendetesnek nevezte, hogy nemrég tett budapesti látogatása során Iohannis felvetette ezt a kérdést az esemény sajtónyilvános részén; a román elnök újfent az elvárását fogalmazta meg, hogy ezrek a programok diszkriminációmentesen, etnikai szempontokra való tekintet nélkül történjenek.

Romániából összesen 420 millió eurót kitevő beruházás érkezett Magyarországra, Bulgáriába, Csehországba és Lengyelországba, miközben az említett négy országból 5,1 milliárd eurót fektettek be Romániába, tehát az arány 1 a 12-höz.
„Azért örülök, hogy ez elhangzott, mert ez alapján meg tudjuk erősíteni, hogy betartottuk ezt a korábban is ismert, és természetesnek vélt követelményt. Ahogyan azt az elvárást is maradéktalanul betartottuk, hogy ezek a támogatási projektek minden egyes magyar, romániai és vonatkozó uniós előírással, jogszabállyal összhangban kerültek kivitelezésre. Ezek az elvárások, amelyeket Románia hivatalosan is támaszt Magyaroszág irányába, maximálisan teljesültek” – jelentette ki a magyar külügyi tárca államtitkára. Hozzátette, nem ismernek olyat, aki ezt cáfolni tudta volna, ugyanis nincsenek erre okot adó esetek a program lassan egy évtizedes történetében.
Magyar Levente úgy válaszolt, hogy az erdélyi magyar politikai érdekképviselet és Budapest között fordítva működik ez a kapcsolat. „Magyarország kormányaként természetesen meghallgatjuk azokat a felvetéseket, javaslatokat, amelyek elhangoznak az érdekképviselet részéről, és azokban az esetekben, amikor támogatást tudunk nyújtani ahhoz, hogy a magyar érdekképviselet erős legyen Romániában, ami alapvető nemzeti érdek, akkor letesszük ezeket a hozzájárulásunkat” – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettes hozzátette, a magyar kormány semmifajta tanácsot, „pláne elvárást” nem fogalmaz meg a határon túli partnerek irányába, az ugyanis szerinte nem volna összeegyeztethető a kapcsolatok szellemiségével.

Bár nyilatkozatok alapján mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti tárgyalások után, bizonyos ügyekben nem közeledtek az álláspontok.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!