
Archív felvétel
Fotó: Babos Krisztina
Magyarországi cég tulajdonába került Szatmárnémeti emblematikus műemlék épülete, a Pannónia Szálló (mostani nevén Dacia) – tudta meg a PresaSm.ro.
2017. december 18., 16:152017. december 18., 16:15
2017. december 18., 16:192017. december 18., 16:19
A helyi hírportál úgy értesült, Vasile Ţânţaş vállalkozó eladta egy magyar vállalatnak a lerobbant állapotban lévő épületet birtokló, Dacia Rt. nevű céget – és ezzel együtt a szállót is –, a tranzakcióról azonban egyelőre nem érkezett hivatalos megerősítés.
Vasile Ţânţaş 2007-ben vásárolta meg a Pannónia Szálló épületét, és 2008 végén kapott építkezési engedélyt az ingatlan megerősítésére és felújítására. A korszerűsítéssel megbízott egyik, avasfelsőfalusi alvállalkozás ugyancsak az üzletember tulajdonában állt.
A szakértők szerint az ingatlan állapota egyrészt a hibásan elvégzett munkálatok, ugyanakkor az állagmegóvást célzó intézkedések elmulasztása miatt romlott le. Ţânţaş még 2015-ben, a szatmárnémeti önkormányzatnak az ügyben tartott ülésén cáfolta a vádakat, elmondása szerint a munkálatokat az elfogadott tervek alapján kezdték el, az általa megbízott szakértők pedig arról biztosították, hogy állagmegóvást is végeztek.
A döntés értelmében a tetemes kártérítést a Szatmár megyei műemlékvédelmi igazgatóságnak, valamint a művelődésügyi minisztériumnak kellett volna kifizetnie, ugyanakkor a műemlékszakértő kilencezer lejre értékelt munkáját, valamint a 4000 lejes perköltséget is le kellett volna rónia.
Másodfokú, jogerős ítéletében a nagyváradi táblabíróság azonban úgy döntött, az üzletembernek börtönbe kell vonulnia, ellenben nem kell kártérítést fizetnie. Vasile Ţânţaşt október végén szabadon engedték, s az idézett szatmári hírportál szerint ezt követően adta el az ingatlant.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!