Magukra maradtak az alkotmánymódosítást kezdeményező román unionisták

„Békés úton szeretnénk megvalósítani a román nép újraegyesítését. Az aláírásgyűjtés egyszerre zajlik Romániában, a Moldovai Köztársaságban és a diaszpórában, ugyanakkor megragadnám az alkalmat, hogy felkérjem az ügy támogatására a magyar nemzetiségű román állampolgárokat is, mi ugyanis a népek európai szellemben való egymás mellett élését támogatjuk” – jelentette ki Simion. Az aktivista kérdésünkre elmondta, nem rendelkeznek politikai háttérrel, mindazonáltal tetteket várnak a bukaresti politikai osztálytól az egyesülés előmozdítása érdekében, úgy látják ugyanis, hogy a román politikusok a nyilatkozatok szintjén támogatják ugyan az ügyet, a valóságban viszont semmit sem tesznek.

Emlékeztetett, hogy Besszarábia és a „román anyaország" egyesülésének 100. évfordulója alkalmából idén márciusban az RMDSZ tartózkodása mellett egyhangúlag fogadott el ünnepélyes nyilatkozatot a bukaresti törvényhozás, legitim törekvésnek nevezve a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját; választási tét híján azonban a további lépések abbamaradtak. „Mi most emlékeztetni szeretnénk arra, hogy ennek a célkitűzésnek és alapelvnek valamennyi román parlamenti képviselő szeme előtt ott kell lebegnie” – állapította meg a kezdeményező csoport tagjaként Dorin Dobra kolozsvári egyetemi tanár, volt szenátor.

Megkérdeztük George Simiontól, mivel magyarázza, hogy a Nyugat- és románbarátként elkönyvelt chișinăui hatóságok nemrég öt évre kitiltották Moldovából, illetve hogy időnként a román állam is hasonló eszközökhöz folyamodik a Székelyföld területi autonómiáját támogató külföldi állampolgárokkal – elsősorban magyar politikusokkal – szemben. Az ernyőszervezet vezetője – aki azt állítja, hogy kitoloncolásakor meg is verték a moldovai határőrök – úgy válaszolt, a moldovai kormány nem Európa-, hanem „maffiapárti”, ő például éppen ezért ellenzi, hogy Bukarest közpénzből anyagi támogatást juttat a Pruton túli hatóságoknak.

„A chișinăui döntéshozók nem akarnak EU-tagságot, sőt Oroszországgal se akarják szorosabbra fűzni a kapcsolatukat, ők két világ között kívánnak maradni, hogy saját érdekeiknek megfelelően irányítsák az országot. A kitiltásommal büntetni akartak. Elárulom önnek, engem az egyesülés érdekében folytatott akcióimért Bukarestben se sokan kedvelnek, és ha nem lennék román állampolgár, innen is kitiltottak volna” – állította Simion. Hozzátette, a Romániából kitiltottak esetét nem ismeri ugyan, ám egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadságának a híve, hiszen különbséget kell tenni a demokratikus kezdeményezés, valamint az államrend elleni cselekedetek között. Az aktivista ugyanakkor elmondta, követendő példaként tekint arra, ahogy a magyar állam gondoskodik a határon túli magyar közösségekről; szerinte Romániának is hasonlóképpen kellene eljárnia. 

A román nemzet számára lényeges mozzanatok, ereklyék felsorakoztatásán túlmenően a közszemlére bocsátott korabeli fotók megörökítik többek között Hunyadi Mátyás szülőházának 1942-44 közötti, Kós Károly tervei alapján végrehajtott felújítását, de a Makovecz Imre által tervezett Donát úti református templom 2008-as felavatását is. Említést tesznek Márton Áron püspök 1949-es letartóztatásáról, továbbá bemutatják a kommunista diktatúra mártírjának, Moyses Mártonnak a diákigazolványát is.