Böjte Csaba ferences szerzetes szerint nehéz „zsebre tett kézzel kilépni az életbe”
Fotó: Iochom Zsolt
Teljesen magára marad az állami szociális rendszerből kikerült fiatalok többsége, ezért sokan kénytelen a prostitúcióból, illetve bűncselekmények elkövetéséből fenntartani magukat. Az állam nem segít, a fiatalok csak a civil szervezetekre számíthatnak.
2017. november 10., 10:582017. november 10., 10:58
Magukra hagyja az állam azokat a fiatalokat, akik tanulmányaik befejezése után, illetve a nagykorúságot elérve kikerülnek a gyerekvédelmi rendszerből. A további gondozást különböző civil szervezetek próbálják átvállalni, ám ezek is egyre nehezebb helyzetben vannak, hiszen a külföldről érkező támogatások évről évre csökkennek.
A munkaügyi minisztérium egy évvel ezelőtt vetette fel az ötletet, hogy az Első otthon program mintájára elindítják az Első szoba programot, amelynek keretében a rendszerből kikerülő fiataloknak nyújtottak volna támogatást. A tervről Dragoş Pîslaru akkori munkaügyi tárcavezető számolt be: az elképzelés szerint európai uniós alapokból vásároltak volna ingatlanokat, amelyek szobáit ilyen fiataloknak adták volna ki ingyen két évre. Végül azonban ezt nem sikerült gyakorlatba ültetni, így a szociális háló védelméből egyik napról a másikra kikerülő fiatalok továbbra is azzal szembesülnek, hogy nincs fedél a fejük felett.
Majláth Attila jelenleg egy sepsiszentgyörgyi helyi rádiónál dolgozik szerkesztőként. A cigány nemzetiségű fiatalember mindig nyíltan beszélt nehézségeiről, hogy az állami rendszerben nevelkedett, és hogy jó szándékú emberek segítsége nélkül nem tudott volna talpra állni. „Az országban 800-900 ezer fiatal van ebben a helyzetben, ha az állam nyújtana nekik valamilyen segítséget, sokkal könnyebben beilleszkednének, nem növelnék a társadalom peremére szorultak számát.
– mondta a Krónikának Majláth Attila. Úgy látja, az érintetteknek alig 2-3 százaléka tud kiemelkedni, jellemzően azok, akik civil szervezetektől, jóakaratú emberektől kapnak segítséget az elinduláshoz.
– részletezte a fiatalember.
Szerinte a cigány nemzetiségűek kétszeres hátránnyal indulnak, ők sokkal nehezebben találnak munkát és albérletet is. Az, hogy nem kapnak semmilyen állami segítséget, nemcsak megnehezíti, hanem sok esetben ellehetetleníti az indulásukat. Majláth Attila hangsúlyozta, neki úgy sikerült megalapoznia az életét, hogy sokan bíztak benne, és úgy érezte, viszonoznia kell a bizalmat. „Amióta kikerültem a rendszerből, egyetlen állami intézménytől sem kaptam semmilyen támogatást” – mondja Attila, aki most már igyekszik segíteni a rászorulókon, sorstársain.
A gyermekjogvédelmi igazgatóság próbálkozik a követéssel, az utógondozással, Kovászna megyében például tavaly 23 fiatal került ki a rendszerből, közülük 15-ről van információ, a többi nyolcról viszont nem tudnak semmit.
Fejér Gabriella, a Kovászna megyei igazgatóság sajtóreferense lapunknak elmondta, vannak a fiatalok közül, akik elkallódnak, de a többség igyekszik helytállni. Általában az iskolában kitanulnak egy szakmát, és munkába állnak, de olyan is van, akit visszafogad a családja, és ezzel megoldódik a lakhatási problémája, előfordul ugyanakkor, hogy többen összefognak, és közösen bérelnek lakást.
– tette hozzá Fejér Gabriella.
A csíkszeredai Csibész Alapítvány már harminc éve viseli gondját a hozzájuk forduló gyerekeknek, fiataloknak. Az évek során közel ezer árvának nyújtottak valamilyen módon segítséget. Lakóházakat, közösségi házakat építettek, műhelyeket létesítettek, veszélyeztetett anyáknak nyújtanak menedéket.
Gyergely István Tiszti
Fotó: Sándor Csilla
„Találunk egy szobát vagy egy ágyat. Az is előfordult, hogy ideiglenesen a pincében húzták meg magukat” – idézte fel a Csibész Alapítvány elnöke. Ha más megoldást nem találtak, a saját pénzükből béreltek lakást, hiszen a roma fiataloknak ez is nehézséget jelent.
Így viszont a következő nemzedékek számára már szűkülnek a lehetőségek, nem tudunk annyi házat, lakást építeni, hogy mindenkinek jusson.
Harminc éve segítik a rászoruló fiatalokat – hivatalos keretek között 25 éve –, és állami támogatást soha nem kaptak. Jelenleg hatvan kiskorúról gondoskodnak, ám az utánuk kapott állami finanszírozás nem fedezi teljes mértékben, csak mintegy 75 százalékban a neveltetésükkel járó kiadásokat, hiszen ha különórára, sportolni mennek, azt már az alapítványnak kell pótolnia.
– hívta fel a figyelmet az alapítvány elnöke. Gergely István rámutatott, a civil szervezetek is egyre nehezebb helyzetben vannak, hiszen a külföldi segítség évről évre apad, nemrég jelentette be az egyik támogatójuk, hogy már nem tudja azt az összeget folyósítani, amivel eddig finanszírozta tevékenységüket.
Böjte Csaba ferences szerzetes, illetve az általa alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány is számtalan fiatalról gondoskodik. Az atya lapunknak elmondta, jó lenne, ha kapnának a pályakezdő fiatalok valamilyen állami segítséget, hiszen nehéz „zsebre tett kézzel kilépni az életbe”. „Mi, amivel tudjuk, segítjük őket” – hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!