Magánterületre "száműzött" névtáblák

A Makfalvához tartozó színmagyar helységet három összenőtt falu alkotja: Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva. Ezek az 1950-es évek elején veszítették el nevüket, amikor összevonásukkal az újonnan létrejött települést a hatóságok Hármasfalura keresztelték át. \"Hogy borsót törjön az orrunk alá, saját rendőrünk jelentett fel. Bár közismert a »magyarszeretete«, mégsem tudom megérteni a gesztusát, hisz az önkormányzat eddig hathatós támogatást nyújtott az őrs munkatársainak azért a kevésért, amit a közbiztonságért tesznek. Mi adjuk a szükséges benzint gépkocsikba, mi látjuk el fogyóeszközökkel, a minisztérium csak a fizetéseket biztosítja\" – adott hangot csalódásának Márton Zoltán polgármester.

Viorel Suciut lapunknak nem sikerült elérnie, azonban az elöljárótól megtudtuk, hogy a rendőrfőnök tagadta tettét. A polgármesterhez eljuttatott átiratból viszont világosan kiderül, hogy a helységnévtáblák megjelenését követően a helyi rendőrség saját kezdeményezésére indított eljárást és jelentette az állítólagos törvénytelenséget a prefektúrának.

A makfalvi önkormányzat azonban nem aggódik, megtalálta a megoldást: a táblákat magánterületre helyezi át. A csókfalvi éppen a polgármester udvarába került, és a többinek is lett befogadója, így öt-tíz méterre való átköltöztetéssel a magyar nyelvű táblák továbbra is jól látható helyen állnak majd. Kérdésünkre, hogy nem a román változat hiánya zavarta-e a rendőrt, Márton Zoltán elmondta: a Cioc, Ştefăneşti és Hoteşti erőltetett fordítások, nem is kerültek be a köztudatba.

\"Mivel hivatalosan nem létező falvakról beszélünk, ezzel nincs miért foglalkozni. Itt a helyi lakosság önazonosságának kifejezéséről van szó\" – érvelt a polgármester, aki szerint mindhárom falu lakói egyenként büszkék településükre. Nincs ellentét a három közösség között, de ahogy a székely is elvárja, hogy őt ne tévesszék össze más magyarral, ugyanúgy az atosfalvi sem szereti, ha hármasfalusinak vagy netán épp csókfalvinak tartják, magyarázta az elöljáró. Valamikor mindhárom falunak külön bírója volt, de csak egy jegyzőséget tartottak fenn. A különbségek most is érződnek, főként a vallás tekintetében. Míg a csókfalviak zöme unitárius, Székelyszentistvánon és Atosfalván református többség van.

Felvetésünkre, hogy a kérdés végleges tisztázása véget a helyiek kérhetnék a falvak nevének hivatalosítását – elvégre az évek során Maros megyében Nyárádszentlászló, Ilencfalva, Szőkefalva, Csiba, Folyfalva, Karácsonfalva és Káposztásszentmiklós \"visszanyerte\" nevét –, Márton Zoltán elmondta: Hármasfalu lakói számára ez most nem prioritás. \"Eredetileg mi is ezt szerettük volna, de kiderült, hogy a bürokráciától és pluszkiadásoktól tartva, a helyiek zöme nem pártolná ezt a kezdeményezést\" – fejtette ki a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott községvezető.

Az utcák is visszakapják a nevüket

Csókfalván, Székelyszentistvánon, Atosfalván és a községközpontban, Makfalván hamarosan az utcák is visszakapják hagyományos nevüket \"Az önkormányzati döntés már rég megszületett, azonban nem valami olcsó, kék pléhtáblákat akarunk kitenni, hanem a környékre jellemző, zománcozott agyagtáblákat készíttetnénk\" – mondta el Márton Zoltán, aki még egy kis türelmet kért a lakosságtól. A tanácsi döntés értelmében Hármasfaluban ismét lesz Csonta, Szente és Templom utca, Makfalván pedig Kaszárnya és Cigány utca. Az elöljáró szerint elképzelhető, hogy a falvak parkocskáit is elkeresztelik majd a településhez kötődő személyiségekről.