HIRDETÉS

Logikus lépés kérdőjelekkel – sakkozni tanulhatnak a tornából felmentett diákok, ám ez nehezen kivitelezhető

Bíró Blanka , Kiss Judit 2018. augusztus 23., 08:32 utolsó módosítás: 2018. augusztus 23., 12:17

A Krónika által megszólaltatott szakemberek üdvözlik, hogy ősztől sakkozni tanulhatnak a testnevelésből felmentett diákok, ám a miniszteri rendeletben homályosan fogalmaznak, a terv nehezen kivitelezhető. Pedig a diákokon sokat segíthente a logikus gondolkodás elsajátítása.

A sakk fejleszti a gyerek logikus gondolkodását Fotó: Kiss Arnold

A testnevelésből felmentett diákok sakkozni tanulnak – mondja ki egy korábbi miniszteri rendelet. A Valentin Popa oktatási tárcavezető határozatát üdvözlő Román Sakkszövetség emlékeztetett, hogy a testnevelő tanárokat a Pedagógusok Házával együttműködve készítik fel, és már eddig országos szinten több mint 2500 pedagógus szerezte meg a képesítést.

Valentin Popa kiemelkedőnek nevezte a sakkszövetség kezdeményezését, mert mint mondta, a sportszervezet képviselői azon kevesek közé tartoznak, akiket érdekel, mi történik a felmentett diákokkal a testnevelésórán.

HIRDETÉS

A Nevelés sakkal programon keresztül eddig 500 tanintézet 5000 sakktáblát és kézikönyvet kapott, és a minisztérium által jóváhagyott iskolai programot is kidolgoztak.

Ellenállások, akadályok

Biró Sándor nemzetközi sakkmester a Krónikának elmondta, már négy évvel ezelőtt aláírt egy egyezményt az akkori oktatási miniszter, hogy választható tantárgyként bevezetik a sakkot az oktatási rendszerbe. Erre azért is szükség volt, mert

az Európai Parlament már 2011-ben nyilatkozatban kérte fel a tagállamokat, hogy vezessék be a sakkoktatást.

A csíkszeredai Biró Sándor azonban rámutatott, a gyakorlatban ebből kevés valósult meg, ugyanis ellenállást tapasztaltak a tanintézetek részéről: arra hivatkoztak, így is zsúfolt a tanterv. Akik szívesen tanítottak volna sakkot az iskolákban, különböző akadályokba ütköztek, például testnevelő tanári képesítést vártak el tőlük.

Jelenleg Hargita megyében csak néhány helyszínen zajlik önkéntes módon ingyenes sakkoktatás, de nem a tanterv részeként. Egyébként

az új rendeletben nem szögezik le, hogy a felmentettek számára kötelező a sakk, de arra sem térnek ki, hogy opcionális lenne, a homályos fogalmazás pedig megnehezíti a határozat gyakorlatba ültetését.

Háromszéken csupán néhány testnevelő tanár szerezte meg a sakkoktatáshoz a képesítést, ám nem tanították, mert arra nem volt pénzügyi keret, hogy foglalkoztassák őket – mondta el lapunknak Farkas Csaba szaktanfelügyelő. Hozzátette, támogatja, jó ötletnek tartja a sakkoktatást, ám ez a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Egy tanár nem tudja megtartani a testnevelésórát, és közben sakkra is tanítani a felmentetteket, erre pluszpedagógus kellene, ez pedig már nem fér bele a fejkvóta szerint megállapított bérkeretbe.

Farkas Csaba rámutatott, sok diák esetében nem lenne szükség teljes felmentésre. Szerinte az orvosnak ajánlásokat kellene megfogalmaznia, bizonyos gyakorlatokat javasolva vagy éppen megtiltva a különböző betegségek esetén, hiszen a fiatalok nem mozognak eleget, és ezt az egészségi állapotuk is megsínyli. Tanuljanak sakkot, és mozogjanak is – összegezte a tanfelügyelő.

A logikus gondolkodás fontossága

Biró Sándor nemzetközi sakkmester ugyanakkor rámutatott,

a sakk fejleszti a gyerek logikus gondolkodását: az életre nevel, hiszen megtanít felelős döntéseket hozni.

Egyetért ezzel Gergely P. Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófia Intézetének doktorandusa, szemináriumvezetője is. Az óraadó tanár a Krónikának kifejtette, a nyugati (racionális) kultúra egyik alapja a logikus gondolkodás. Ennek ellenére a logika heti egy-, elvétve kétórás tantárgyként jelenik meg a középiskolai oktatásban, és a diákok így is csak kilencedik osztályban, vagyis egy évig tanulják.

„Mondanom sem kell, ez éppen arra elég, hogy a legszükségesebb dolgok megemlítésre kerüljenek. Ha viszont igaz az, hogy az életünk minden szinten logikusan van berendezve, akkor a logikával nemcsak logikaórán találkozunk, hanem másutt is. Így logikával találkozunk a matematika-, fizika-, földrajz-, biológia-, közgazdaságtan-, illetve nyelvórákon is; vitakörökön, drámaórán. A logika szerves része az életünknek” – hangsúlyozta Gergely P. Alpár, kiemelve: a sakk sokat segíthet a logikus gondolkodásban.

„Polgár László egy helyen azt mondja, hogy a sakk arra tanít(hat)-ja meg a gyerekeket, hogy egy-egy helyzetet elemezzenek, értékeljenek, terveket készítsenek, és azokat megvalósítsák. A sakk-könyvek nem tanítják meg, hogy milyen a tökéletes sakkjátszma, csak azt tanítják meg, hogy hogyan lehet játszani a játékot. Egy-egy játszmát nem lehet bemagolni, hiszen a játszma keretén belül éppen adott helyzetnek megfelelően kellene meghozni a legjobb döntést, és aszerint kellene lépni – fogalmazott a BBTE doktorandusa – Ebben az értelemben csakugyan mondhatjuk, hogy a sakk gondolkodni tanít. Erre pedig egyre inkább szükség van. Szükség van az iskolákban, egyetemeken és a hétköznapokban is.”

Gergely P. Alpár kifejtette,

feleléskor vagy vizsgaszituációban nagyon fontos, hogy a diákok elemezni tudják a helyzetet, gyorsan tudjanak dönteni, lássák az összefüggéseket, és a fejükben lévő tervet minél jobban meg tudják valósítani.

Ugyanígy egy-egy beszélgetés alkalmával vagy érvelési szituációban legyen egy tervük, és annak megfelelően lépésről lépésre haladjanak a kitűzött cél felé – emelte ki a logikus gondolkodás elsajátításának fontosságát a Magyar Filozófia Intézet munkatársa.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS