Lobbi a kányaházi kányákért

Az igazgatóság 2006 májusában a Szatmárnémetitől 30 kilométerre fekvő település határában, védettnek nyilvánított területen kezdte el a munkálatokat. Az EKE a munkálatok leállítására, és a terület eredeti állapotának harminc napon belüli visszaállítására szólított fel, amit a mezőgazdasági igazgatóság figyelmen kívül hagyott. Ekkor a védett terület feletti gondnokságot gyakorló EKE 150 ezer lejes bírságot rótt ki, ám az igazgatóság nem volt hajlandó fizetni, és bíróság elé vitte az ügyet.

Nem legelőellenesek

Az igazgatóság a szakbizottság által kiállított hatástanulmánnyal – amit a Román Akadémia Természeti Értékek Bizottsága is kedvezően véleményezett – igyekezett alátámasztani az engedély kibocsátásának jogosságát. „Ennek a hatástanulmánynak rengeteg hiányossága van – tartja azonban Márk Nagy János, az EKE vezetője. –Engedélyezi ugyan a munkálatok elvégzését, de nem tünteti fel azokat a védett állatokat, növényéket, amelyek veszélyeztetetté válnak, ha lecsapolják a területet. Nem vagyunk ellene, hogy a kányaházi gazdák ott legeltessék jószágaikat, a munkálatokat azonban a természetvédelmi előírásoknak megfelelően kellett volna elvégezni. Jelen esetben annyit kellett volna tenniük, hogy ne ássanak vízelvezető árkokat, valamint a területet ne vessék be idegenhonos fűmaggal.” Márk Nagy szerint a mezőgazdasági igazgatóság nem készített gazdaságossági tervet sem, ami igazolná a terv megvalósítását. A természetvédelmi területek jogállásáról szóló törvény 6. cikkelye azt is kimondja, hogy a gazdálkodást alá kell rendelni a védett területek gondozásának.
Az EKE több tudományos társaságtól is kért szakvéleményt az elmúlt időszakban. A kolozsvári Babeº-Bolyai Egyetem Biológia Karától érkezett véleményezés kimondja, hogy a hatástanulmány eredményei nem felelnek meg a valóságnak. A marosvásárhelyi MILVUSZ ornitológiai csoport azt hiányolja, hogy a hatástanulmány nem említi a védett madárfajok egyikét sem, mint például a fekete gólyát. A Romániai Herpetológiai Egyesület sem támogatja a terület lecsapolását, mivel az a kétéltűek szaporodását veszélyeztetné. A Denevérvédő Szövetség azért ellenzi a munkálatokat, mert a lecsapolás után rengeteg olyan faj tűnne el, ami a denevérek eledelét képezi.

Gödri Alpár Béla
Az EKE-t okolják

A szatmári mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Alice Nad㺠szerint a helyzet azért jutott a peres stádiumba, mert a munkálatok megkezdésékor nem tudták, hogy a Túr-menti terület védett övezet. „Az EKE feladata lett volna, hogy minden intézménnyel ismertesse a terület védettségéről szóló határozatot” – jelentette ki a Krónikának Alice Nadãº, aki ugyanakkor nyitottnak mutatkozik minden értelmes kompromisszum előtt.
A másodfokúi tárgyalást február 7-én tartják. Ha a másodfokú ítélet megerősíti az alapfokon született döntést, a terület eredeti állapotba való visszaállítása mellett az igazgatóságnak vissza kell fizetnie a 230 ezer lejes, pályázaton elnyert munkálati költséget.