Levizsgázott a vizsgarendszer

Az oktatási szakember emlékeztetett, hogy a tanügyi törvény ugyan szavatolja ezt a lehetőséget, ám a gyakorlatban nem történik meg, évek óta ugyanolyan centralizált formában zajlik a vizsga. „A törvényalkotó egyik kezével ad, a másikkal visszavesz” – fogalmazott Burus-Siklódi. Hozzátette, az lenne az igazi, ha minden tanintézet saját igényei szerint írhatná ki a versenyvizsgát a megüresedett pedagógusi állásokra, hiszen az iskolák vezetői tudják, melyek az elvárásaik, vagy milyen perspektívái vannak egy-egy posztnak. A centralizált, egységes vizsgarendszer alapján például egy eldugott faluba soha nem kerül olyan jó tanár, mintha az adott iskola különböző felajánlásokkal, például lakással csábítaná a jelentkezőket, ecsetelte lapunknak az RMPSZ elnöke. A szakember szerint a centralizált vizsga azért sem sikeres, mert a pedagógusok különböző egyetemeken tanulnak, ott pedig az egyetemi autonómia jegyében különböző felkészítési programokat alkalmaznak, tehát nem biztos, hogy ugyanazokkal az ismeretekkel felvértezve kezdik a pályafutásukat, és a gyakorlati módszereik is különbözhetnek. „Ezzel is magyarázható, hogy az egységes vizsgarendszerben gyakran előfordul, hogy a jól felkészült, kitűnően dolgozó pedagógusok rosszul teljesítenek” – mondta Burus-Siklódi Botond. Szerinte a tanintézetek többsége felnőtt a feladathoz, a felelősséghez, hogy maga szervezze meg a versenyvizsgát. A szakmai szervezet, mint ismeretes, évente számos tanfolyamot szervez pedagógusoknak, a Bolyai Nyári Akadémia idei, 23. kiadásának a témája a kommunikációs kompetenciák fejlesztése, a 22 szekcióban jelenleg is zajló képzésen több mint 600 erdélyi magyar pedagógus vesz részt.  

Király: nem éltek a lehetőséggel
2011-ben, amikor életbe lépett az új tanügyi törvény, a végleges állásokra kiírt versenyvizsgát a tanintézetek szervezhették meg, de nem éltek megfelelően a lehetőséggel, idézte fel lapunknak Király András oktatási államtitkár. „Akkor sok volt a bukfenc, az iskolák nem vették a lapot, hogy igényeiknek megfelelő pedagógusokat válasszanak ki, sok iskola nem vállalta a szervezést, mások összefogtak, és közösen bonyolították le a vizsgát, és olyan is volt, hogy megyei szinten egységes felmérést szerveztek” – emlékeztetett a szakpolitikus, aki szerint a felsorolt hiányosságok miatt következő évben a minisztérium visszavette a versenyvizsgák megszervezésének jogát. „Nem látok esélyt arra, hogy a közeljövőben ez újra megváltozzék, ez csak akkor következhet be, ha megvalósul a teljes decentralizáció a tanügyben, és a tanintézetek valóban megkapják azokat a jogköröket, melyeket a tanügyi törvény előír” – osztotta meg véleményét lapunkkal Király András.

„A tudást mérni kell”
Pásztor Gabriella volt oktatási államtitkár ezzel szemben úgy emlékszik, hogy két évig – az 1998–1999-es és az 1999–2000-es időszakban – jól működött az a rendszer, amikor az iskolák vizsgáztattak. „Akkor épp államtitkár voltam, és személyesen kérdeztem rá a tapasztalatokra. Az Olt megyeiek képviseletét kivéve mindenki más azon a véleményen volt, hogy nagyon jó tanerőket vettek fel” – magyarázta a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója. Rámutatott, tapasztalata szerint nagyon sok pedagógusi vénával rendelkező személy anyagi megfontolásból nem választja a tanári pályát. „Az a szomorú, hogy sok a pályaelhagyás” – mutatott rá Pásztor Gabriella. A volt államtitkár és tanfelügyelő szerint azonban a rendszerben maradó pedagógusok felkészültségének mérésére nincs jobb mód a jelenlegi rendszernél. „Induljunk ki abból, hogy a tudást mérni kell. Lehet kötekedni a tételekkel, de más és jobb módszer nincs arra, hogy eldöntsük, ki kerüljön katedrára” – vallja Pásztor Gabriella. Az oktatási szakember rámutatott, hogy a módszertani és elméleti felmérő mellett gyakorlati vizsga is van, amely hamar rávilágít a készségekre. Ugyanakkor elismerte, hogy a 75 százalékban számító elméleti jegy feltornászhatja az átlagot.

„Elmozdíthatatlan” pedagógusok
„Évek óta érvényes, hogy nem jelent garanciát a tanári versenyvizsga arra nézve, hogy a jelöltből később jó pedagógus lesz-e, vagy sem. Lehet, hogy valaki jó jegyet kap a megmérettetésen, de attól még gyengén teljesít a későbbiekben pedagógusként, és fordítva” – mondta el a Krónika megkeresésére Ömböli Irma, a Kolozs megyei tanfelügyelőség magyar szakos szaktanfelügyelője. Mint kifejtette, a vizsgát megelőzi egy tanítási gyakorlat, amelynek során egy órát kell tartania a jelöltnek, amit módszertanos szakemberekből álló bizottság értékel. Ez a jegy 25 százalékban számít a versenyvizsga végeredményében. A jelölteknek elméletből, módszertanból kell vizsgázniuk, szakmai tételeket kell megoldaniuk – ami összesen 75 százalékát teszi ki a végleges jegynek, tehát ez lesz a döntő. „Ez a vizsga sok tekintetben nem releváns, és nem tükrözi a vizsgázók felkészültségét – hasonlóan a hazai oktatási rendszer többi megmérettetéséhez. A tanári versenyvizsgának sokkal közelebb kellene állnia a tanítás gyakorlatához, jelenleg azonban távolról sincsen összhangban vele. De jómagam évekig javítottam versenyvizsga-dolgozatokat, így azt tapasztaltam, hogy ha megfelelően állítják össze a tételeket, megfelelő szintű a javítás, ha lecketervet is kérnek a vizsgán, akkor kiderülhet a vizsgáztatók számára, hogy a jelöltnek milyen a didaktikai felkészültsége” – fogalmazott Ömböli Irma.
Úgy vélekedett, ezer sebből vérzik az egész oktatási rendszer, ugyanaz a bizonytalanság és összevisszaság jellemzi az érettségit, a kisérettségit, a tanári versenyvizsgát is, akárcsak a vizsga alapján való elhelyezkedést. „Ha valaki végleges állást kap, onnan az illető elmozdíthatatlan, sem a szakfelügyelő, sem az iskola vezetősége nem tudja eltávolítani, ha netán gyengén teljesít pedagógusként. És nem is tudja sajnos megválasztani az adott iskola a tanerőt, akire valóban szüksége lenne a közösségnek, illetve nem tud megszabadulni attól, aki bizonyítottan nem felel meg. Ebben a következetlen és gépies rendszerben nem számít az emberi tényező – például hogy valaki nem elég rátermett arra, hogy gyerekeket oktasson, itt csak a számítógépes összesítések, a médiák sorrendje, a megkötöttség számít” – tette hozzá a szakember.

Belefáradnak a vizsgázásba
A rendszer működését kifogásolta lapunknak egy neve elhallgatását kérő pedagógus is, aki elmondása szerint szabad állások hiányában és a vizsga elméleti jellege miatt tapasztalt óvónőként évek óta kénytelen helyettesként dolgozni. Bár az oktatási intézmény vezetősége és a szülők marasztalnák, és amennyiben az óvoda szervezhetné meg a vizsgát, őt választanák, a rendszer működése miatt semmi garancia arra, hogy ősztől is megtarthatja jelenlegi állását. Több mint tízéves óvónői tapasztalata és a szakma iránti elkötelezettsége maradásra készteti, de a rendszer működése miatt kezd arra hajlani, hogy kilépjen a tanügyből, mesélte lapunknak a pedagógus, aki évek óta rendszeres résztvevője a vizsgának, idén azonban két kisgyerekére való tekintettel már nem is jelentkezett a megmérettetésre.
Ömböli Irma szerint egyébként a vizsgáztatás folyamatát is kapkodás jellemzi, hiszen idén a tanári versenyvizsga-dolgozatokat, akárcsak az érettségi esetében, utaztatták, így például a Kolozs megyeieket Maros megyében javították. A tételeket általában az oktatási minisztérium szakosztálya, az országos vizsgáztatási központ (CNEE) állítja össze. A román nyelvű tételeket lefordítják, így magyarul, illetve a kisebbségek nyelvén kapják kézhez a vizsgázók. A magyar nyelv és irodalom tételeket egy szakmai testület dolgozza ki.

Egyharmaduk választhat állást
Az oktatási minisztérium által tegnap ismertetett, óvások előtti adatok szerint egyébként a pedagógusok idei versenyvizsgáján a résztvevők 73,85 százaléka szerzett átmenő jegyet. A vizsgázóknak azonban csak a 37,55 százaléka kapott 7-esnél nagyobb jegyet, ami szükséges ahhoz, hogy végleges, meghatározatlan időre szóló állást kapjanak. A vizsgázók 26,15 százaléka az átmenőnek számító és a helyettesítői állás elnyeréséhez szükséges 5-ös átmenőt sem érte el. A legjobb eredmények Kolozs megyében születtek, ahol a vizsgázók 48 százaléka teljesített 7-es felett, ez az arány Călăraşi megyében volt a legkisebb, 18,47 százalékos.
A szaktárca adatai szerint bár a vizsgára 23 793 pedagógus jelentkezett, 3187-en végül személyes vagy egészségügyi okokra hivatkozva visszakoztak, míg 27-et puskázás vagy más csalási kísérlet miatt kizártak a megmérettetésről. Az óvásokat kedd 15 óráig lehet benyújtani, a végleges eredményeket pénteken teszik közzé a tanfelügyelőségeken, illetve a minisztérium e célra létrehozott honlapján: http://titularizare.edu.ro/2015. Az oktatási tárca egyébként idén 4189 szabad pedagógusi állást hirdetett meg országszerte, ebből 2528-at városon és 1661-et vidéken, az állásokat július 27–28-án osztják szét, a vizsgázók az elért jegy szerint, csökkenő sorrendben választhatnak az üres katedrák közül. A legtöbben az óvónői és tanítói állásokra jelentkeztek, ahol átlagban négyen pályáznak egy állásra, míg a tanárok közül a román-, torna- és angoltanárok vannak túlsúlyban.