Várkapunyitás. Allen Coliban polgármester kinyitja a brassói fellegvár régóta bezárt kapuját
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Végre birtokba vette a Cenk alatti város önkormányzata a brassói fellegvárat, Allen Coliban polgármester pedig bejelentette, még idén megnyitják a látogatók előtt a viszonylag jó állapotban levő létesítményt.
2023. július 14., 18:292023. július 14., 18:29
2026. január 09., 21:052026. január 09., 21:05
Mint egy várkapitány, úgy nyitotta ki csütörtökön a brassói vár kapuját Allen Coliban polgármester, miután a város hosszas huzavonát követően végre birtokba vehette a középkori létesítményt. „Vegyük le a láncokat és lakatokat a brassói várról! Az erőd hivatalosan is a brassóiak tulajdona! Befejeztük az átadási folyamatot, és mostantól a Fellegvár-hegyen lévő erőd Brassó örökségének része” – posztolta büszkén Facebook-oldalán az elöljáró, aki a bejegyzéshez több fotót is mellékelt a tényleges birtokba vételről.
Hamarosan a brassóiak és a turisták is beléphetnek a várkapun
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Bejelentette egyúttal, hogy
A Rador hírügynökség a Brassói Rádióra hivatkozva arról számolt be, hogy a múlt héten fejeződött be az átadás-átvételi eljárás, így nyolc év szünet után újra megnyílik a fellegvár. „Elkezdtük az előkészítő munkálatokat, eltávolítjuk a gazokat, és a szakértői tanulmányt is frissítettük, hogy biztonságossá tegyük a létesítményt.
– nyilatkozta Allen Coliban. Jelezte: a vár biztonságossá tételéhez frissítették a szakértői tanulmányt, ebben a hónapban elkészül az elemzés, augusztusban engedélyekért fordulnak a művelődési minisztériumhoz, szeptemberben pedig a nyílt napok alkalmával a városlakók és a turisták betekintést nyerhetnek.
Az önkormányzat már 1,5 millió lejt irányzott elő a dokumentáció előkészítésére, a konszolidációra és a tényleges biztonsági munkálatokra. A polgármester szeretné, ha a jövőben az emlékmű turisztikai látványosságként működne, kikapcsolódási lehetőséget és rendezvényeket kínálva a brassóiaknak.
Mit nyitnak a kulcsok?
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Mint ismeretes, a történelmi műemlék hét éven át tartó pereskedés nyomán került vissza Brassó tulajdonába, a városháza a tavalyi év végén nyerte meg a pert. A Brassó fölé magasodó erődítményről végül február közepén mondott le eddigi tulajdonosa, az Aro Palace Rt. szálloda- és vendéglátóipari vállalat egy, a Bukaresti Értéktőzsdéhez (BVB) eljuttatott közleményben. A cég az 1990-es években jutott hozzá az értékes műemlék épülethez, és azután volt kénytelen megválni tőle, hogy többéves pereskedés után a legfelsőbb bíróság kimondta: az ingatlan az állam tulajdona és a pénzügyi tárcához kerül.
A brassói önkormányzat nyomatékosan jelezte, hogy igényt tart az épületegyüttesre, melyet a közösség érdekében hasznosítana, de február végén kiderült, hogy a vár sorsát rendezni hivatott pénzügyi tárcánál több minisztérium is hasonló igénnyel jelentkezett.
A brassói fellegvárnak a román állam köztulajdonából a Cenk alatti város köztulajdonába való átadásáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány – közölte Allen Coliban brassói polgármester.
A brassói történelmi központtól északra emelkedő erdős fellegvárat 1554-57-ben építették, majd egy tűzvész után 1618-ban újjáépítették. A Wikipédia vonatkozó szócikkéből megtudhatjuk, az épületegyüttes alapterülete megközelítőleg 80 x 100 méter, alaprajza enyhén szabálytalan négyszög, négy bástyája a négy égtáj felé mutat. Központi magja, egyben legrégebbi része egy patkó alakú torony, melyet 1524-ben emeltek; ehhez később három kisebb, bástyaszerű tornyot építettek. A külső erődövet 1630–1631-ben építették; sarkait négy olaszbástya védi, egyetlen kapuját pedig felvonóhíd segítségével tudták lezárni. A 18–19. században Habsburg-csapatok állomásoztak benne; a várudvaron további épületeket emeltek (kaszárnya, raktárak, parancsnoki lak), mely következtében az eredeti vármag ma már csak nehezen azonosítható.
Védelmi feladatot utoljára 1849-ben látott el. 2014-ben emléktáblát helyeztek el a várfalon az 1849-es szabadságharcosok tiszteletére.
Fotó: Facebook/Allen Coliban
A domboldalban a 20. század elején előkelő villák épültek; a domb egy részét parkerdő borítja, melyet sétányok szelnek át. Az első világháborúban, a Brassó 1916-os román megszállását követő harcokban a fellegvár magaslata stratégiai szerepet töltött be. Az október 8-ai döntő csatában az 51. honvéd hadosztály balszárnya a Fortyogó-hegyig majd a Fellegvárig nyomult előre Hausmanninger Károly alezredes vezetése alatt, és súlyos harcok árán délutánra elfoglalták a magaslatot, ahonnan géppuskával lőtték a Bolonyában és a vasútállomásnál felfejlődő román zászlóaljakat. Ez nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, és a németek és a magyarok estére visszavonulásra kényszerítették a románokat, felszabadítva Brassót.
A világháború után Erdély Románia része lett. A fellegvárat többek között börtönként használták: 1919-ben a románok ide internálták a Székely Hadosztály mintegy hatszáz tisztjét, közöttük Kratochvil Károlyt, Márton Áront, és Sebestyén Józsefet. A város 1932-ben II. Károly román királynak ajándékozta a várat.
Az 1948-as kommunista kisajátítás után a Szekuritáte börtöneként, majd 1954–1975 között a megyei levéltár raktáraként szolgált. Ezután felújították, majd 1981-ben az állami turisztikai hivatal (ONT) középkori hangulatú étterem-komplexumot rendezett be a várban. Ugyanekkor hozták létre a várat megkerülő kövezett sétányokat, padokat, és a közvilágítást. A kommunizmus bukása után, 1990-ben a Fellegvárat az ONT privatizációja következtében létrejött Postăvarul (2000-től Aro Palace) részvénytársaság szerezte meg. 2015-ben jogi huzavona kezdődött a részvénytársaság és a brassói városháza között a vár tulajdonjogát illetően. Ennek következményeként a vár belseje 2015 óta nem látogatható, az étterem megszűnt, a várfalak romos állapotba kerültek.
A brassói önkormányzat mellett több bukaresti minisztérium is igényt formál Brassó fellegvárára, mely hosszas pereskedés után került vissza állami tulajdonba – közölte kedden a belügyminisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!