Várkapunyitás. Allen Coliban polgármester kinyitja a brassói fellegvár régóta bezárt kapuját
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Végre birtokba vette a Cenk alatti város önkormányzata a brassói fellegvárat, Allen Coliban polgármester pedig bejelentette, még idén megnyitják a látogatók előtt a viszonylag jó állapotban levő létesítményt.
2023. július 14., 18:292023. július 14., 18:29
2026. január 09., 21:052026. január 09., 21:05
Mint egy várkapitány, úgy nyitotta ki csütörtökön a brassói vár kapuját Allen Coliban polgármester, miután a város hosszas huzavonát követően végre birtokba vehette a középkori létesítményt. „Vegyük le a láncokat és lakatokat a brassói várról! Az erőd hivatalosan is a brassóiak tulajdona! Befejeztük az átadási folyamatot, és mostantól a Fellegvár-hegyen lévő erőd Brassó örökségének része” – posztolta büszkén Facebook-oldalán az elöljáró, aki a bejegyzéshez több fotót is mellékelt a tényleges birtokba vételről.
Hamarosan a brassóiak és a turisták is beléphetnek a várkapun
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Bejelentette egyúttal, hogy
A Rador hírügynökség a Brassói Rádióra hivatkozva arról számolt be, hogy a múlt héten fejeződött be az átadás-átvételi eljárás, így nyolc év szünet után újra megnyílik a fellegvár. „Elkezdtük az előkészítő munkálatokat, eltávolítjuk a gazokat, és a szakértői tanulmányt is frissítettük, hogy biztonságossá tegyük a létesítményt.
– nyilatkozta Allen Coliban. Jelezte: a vár biztonságossá tételéhez frissítették a szakértői tanulmányt, ebben a hónapban elkészül az elemzés, augusztusban engedélyekért fordulnak a művelődési minisztériumhoz, szeptemberben pedig a nyílt napok alkalmával a városlakók és a turisták betekintést nyerhetnek.
Az önkormányzat már 1,5 millió lejt irányzott elő a dokumentáció előkészítésére, a konszolidációra és a tényleges biztonsági munkálatokra. A polgármester szeretné, ha a jövőben az emlékmű turisztikai látványosságként működne, kikapcsolódási lehetőséget és rendezvényeket kínálva a brassóiaknak.
Mit nyitnak a kulcsok?
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Mint ismeretes, a történelmi műemlék hét éven át tartó pereskedés nyomán került vissza Brassó tulajdonába, a városháza a tavalyi év végén nyerte meg a pert. A Brassó fölé magasodó erődítményről végül február közepén mondott le eddigi tulajdonosa, az Aro Palace Rt. szálloda- és vendéglátóipari vállalat egy, a Bukaresti Értéktőzsdéhez (BVB) eljuttatott közleményben. A cég az 1990-es években jutott hozzá az értékes műemlék épülethez, és azután volt kénytelen megválni tőle, hogy többéves pereskedés után a legfelsőbb bíróság kimondta: az ingatlan az állam tulajdona és a pénzügyi tárcához kerül.
A brassói önkormányzat nyomatékosan jelezte, hogy igényt tart az épületegyüttesre, melyet a közösség érdekében hasznosítana, de február végén kiderült, hogy a vár sorsát rendezni hivatott pénzügyi tárcánál több minisztérium is hasonló igénnyel jelentkezett.
A brassói fellegvárnak a román állam köztulajdonából a Cenk alatti város köztulajdonába való átadásáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány – közölte Allen Coliban brassói polgármester.
A brassói történelmi központtól északra emelkedő erdős fellegvárat 1554-57-ben építették, majd egy tűzvész után 1618-ban újjáépítették. A Wikipédia vonatkozó szócikkéből megtudhatjuk, az épületegyüttes alapterülete megközelítőleg 80 x 100 méter, alaprajza enyhén szabálytalan négyszög, négy bástyája a négy égtáj felé mutat. Központi magja, egyben legrégebbi része egy patkó alakú torony, melyet 1524-ben emeltek; ehhez később három kisebb, bástyaszerű tornyot építettek. A külső erődövet 1630–1631-ben építették; sarkait négy olaszbástya védi, egyetlen kapuját pedig felvonóhíd segítségével tudták lezárni. A 18–19. században Habsburg-csapatok állomásoztak benne; a várudvaron további épületeket emeltek (kaszárnya, raktárak, parancsnoki lak), mely következtében az eredeti vármag ma már csak nehezen azonosítható.
Védelmi feladatot utoljára 1849-ben látott el. 2014-ben emléktáblát helyeztek el a várfalon az 1849-es szabadságharcosok tiszteletére.
Fotó: Facebook/Allen Coliban
A domboldalban a 20. század elején előkelő villák épültek; a domb egy részét parkerdő borítja, melyet sétányok szelnek át. Az első világháborúban, a Brassó 1916-os román megszállását követő harcokban a fellegvár magaslata stratégiai szerepet töltött be. Az október 8-ai döntő csatában az 51. honvéd hadosztály balszárnya a Fortyogó-hegyig majd a Fellegvárig nyomult előre Hausmanninger Károly alezredes vezetése alatt, és súlyos harcok árán délutánra elfoglalták a magaslatot, ahonnan géppuskával lőtték a Bolonyában és a vasútállomásnál felfejlődő román zászlóaljakat. Ez nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, és a németek és a magyarok estére visszavonulásra kényszerítették a románokat, felszabadítva Brassót.
A világháború után Erdély Románia része lett. A fellegvárat többek között börtönként használták: 1919-ben a románok ide internálták a Székely Hadosztály mintegy hatszáz tisztjét, közöttük Kratochvil Károlyt, Márton Áront, és Sebestyén Józsefet. A város 1932-ben II. Károly román királynak ajándékozta a várat.
Az 1948-as kommunista kisajátítás után a Szekuritáte börtöneként, majd 1954–1975 között a megyei levéltár raktáraként szolgált. Ezután felújították, majd 1981-ben az állami turisztikai hivatal (ONT) középkori hangulatú étterem-komplexumot rendezett be a várban. Ugyanekkor hozták létre a várat megkerülő kövezett sétányokat, padokat, és a közvilágítást. A kommunizmus bukása után, 1990-ben a Fellegvárat az ONT privatizációja következtében létrejött Postăvarul (2000-től Aro Palace) részvénytársaság szerezte meg. 2015-ben jogi huzavona kezdődött a részvénytársaság és a brassói városháza között a vár tulajdonjogát illetően. Ennek következményeként a vár belseje 2015 óta nem látogatható, az étterem megszűnt, a várfalak romos állapotba kerültek.
A brassói önkormányzat mellett több bukaresti minisztérium is igényt formál Brassó fellegvárára, mely hosszas pereskedés után került vissza állami tulajdonba – közölte kedden a belügyminisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb állatok pusztultak el a récekeresztúri vadállatfarmon, ahol tavasszal több száz bölény és szarvas pusztulása miatt indult vizsgálat. A friss felvételek szerint a helyzet hónapokkal később sem rendeződött.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
Trianon évfordulójának a napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – írta csütörtökön a nemzeti összetartozás napján közzétett üzenetében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kilőtték a keddről szerdára virradó éjszaka azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.
Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.
Május végére az A3-as észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes–Bihar szakaszának több mint 50 százaléka elkészült – számolt be szerdán az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Az apja elleni robbantásos merénylet kitervelésével gyanúsított Laura Dronca kifogásolta, hogy a néhai üzletember meggyilkolásának ügyében beidézett egyik tanút az ügyészek felmentették a büntetőjogi felelősség alól.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Meglehetősen gyakorivá vált a medvék felbukkanása Kolozs megyében is lakott településeken vagy azok közelében: az elmúlt napokban újfent több alkalommal jelezték a nagyvad jelenlétét.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!