
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A megyei önkormányzatok által is támogatott pályázati részvételre Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy–Sugásfürdő, Előpatak, Bölön, Barót, Bodok, Málnás, Sepsibükszád és Bereck–Martonos, Hargita megyéből pedig Tusnád, Csíkszereda– Zsögödfürdő, Borszék, Gyergyóremete, Szentegyháza–Homoródfürdő és Székelyudvarhely–Szejkefürdő írt alá együttműködési szerződést még 2005. január végén. A gyulafehérvári régiófejlesztési ügynökség után a bukaresti Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen is sikeresen átjutott a pályázat. Az akkor még létező integrációs minisztérium pedig pályázatot írt ki a megvalósíthatósági és kivitelezési tervekre. Így a PHARE-alapból megítélt ötmillió euró mellett a kormány saját forrásaiból biztosított még 1,66 millió eurót, a részt vevő önkormányzatok pedig tízszázalékos önrésszel járulnának hozzá a beruházásokhoz. A helyi igények és a pályázati kiírásban foglaltak egyeztetése azonban már nem ment egyszerűen. Az Ove Arup nemzetközi tanácsadó cég nyerte el a tervezési munkákat, és alvállalkozókat bízott meg elvégzésével, a csíkszeredai Proiect Consulting és a magyar–román vegyes vállalatként működő Transpagony Kft. vállalta fel a helyszíni felméréseket, összesítette a lehetőségeket és az igényeket. Az érintett önkormányzatok 2006 január–februárjában véleményezhették és kiegészíthették az elkészült terveket. A helyi igényeket és elképzeléseket azonban a tanácsadó cég nem építette bele a tervbe, egyrészt a pályázat előírásaira, másrészt az idő rövidségére hivatkozva. Mindez az e hó végi leadási határidő előtt három héttel derült ki.
Európai szabvány:
száraz illemhelyek
„Másfél évig csend volt, s most egy hét alatt pótoljuk, amit a tervező mulasztott?” – kérdezte kételkedve Csoma Zsigmond, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal fejlesztési osztályának vezetője. „Szerettük volna a Szejkefürdőt a városi víz- és csatornahálózatra kapcsolni, a szabadtéri színpadot felújítani, és európai normáknak megfelelő mellékhelyiségekkel kiegészíteni. Ehhez képest a pályázatra készített tervekben fabódés, száraz illemhelyek és egy zenepavilon építése szerepel, padok és szemetesládák telepítése, a belső utak kövezése és egy kerékpárút kiépítése a Szejkéig” – panaszolta Csoma. Hasonló helyzetben van Borszék, ahol a vezetőség a csatornarendszert szeretné először kicserélni, és csak utána a sétányokat felújítani. A pályázati pénzből azonban csak a Hét vezér sétány és az Erzsébet park egy részének felújítására futja. Tusnádon a villamosvezetékek földbe helyezése nem fért már bele a tervezett sétányfelújítás költségeibe.
„Most az a legfontosabb, hogy a megkapjuk a pályázati pénzt. Ha az önkormányzatok a jövő héten terveket hoznak az általuk igényelt módosításokról, azokat belefoglaljuk a tervbe” – ígérte Bunta Levente, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Bunta szerint a legtöbb gondot azonban az eddigi rossz gyakorlat okozta. „Nem a minisztériumnak kell a tervezési pályázatot kiírnia, hiszen nem ismeri a helyi igényeket. Másrészt az önkormányzatok sem érvényesíthetik igényeiket, mivel nem szerződő felek” – magyarázta az elnök.
Egyenlő költségvetés
A két megye települései között létrejött együttműködési szerződés alapján a feleknek úgy kell együtt dolgozniuk, hogy egyik se kerüljön hátrányos helyzetbe a másik hibája miatt. A bonyodalmak elkerülése végett a megnyert összeget is egyenlő arányban osztották szét a két megye között.
„A lehető leggyorsabb ütemben készítjük a Borvizek útja projekt technikai tervét. Az augusztus végi határidőig Kovászna megye is benyújtja azt” – tudtuk meg Vajda Lajos alelnöktől. A Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a programban részt vevő önkormányzatok többsége már leadta a tőlük kért iratcsomót. „Sajnálatos módon a baróti önkormányzat többszöri kérésünkre se küldte el a dokumentációt, ezért elképzelhető, hogy az erdővidéki település kimarad a projektből” – nyilatkozta az alelnök. Nagy István baróti polgármester, azzal magyarázza késésüket, hogy a Kovászna Megyei Tanács nem volt elég körültekintő a projekt kezdetén. „A megyei tanács vezetői előzetes egyeztetés nélkül megérkeztek hozzánk, kiválasztottak egy területet, és kész tények elé állították a helyi tanácsot” – panaszolta a polgármester. Az elképzelések szerint 350 méter mély borvízforrásokat, medencéket, orvosi rendelőt és sétányokat alakítanának ki a területen. A kiszemelt területtel azonban két gond is van: egy részét ugyanis visszaigényelték a volt tulajdonosok, másrészt pedig fel kellene számolni a rajta lévő sportpályát.
Vajda Lajos nem kívánta kommentálni azokat a híreszteléseket, hogy a Borvíz útja projekt megvalósítását akadályozná a két megye közti kommunikációs nehézség.
Kovács Csaba, Kovács Zsolt
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.