
Erősebbnek bizonyult. Mugur Vărzariu a nagybányai fal előtt
Fotó: Facebook/Mugur Varzariu
A máramarosi táblabíróság jogerős döntése értelmében le kell bontani azt a sokat vitatott nagybányai falat, amelyet még Cătălin Cherecheș tavaly elítélt, szökés közben Németországban lekapcsolt volt polgármester emeltetett 2011-ben két, romák által lakott tömbház mellé.
2024. február 23., 14:032024. február 23., 14:03
2024. február 29., 16:382024. február 29., 16:38
A napokban hozott bírósági döntésről Mugur Vărzariu újságíró, emberjogi aktivista számolt be, aki hosszú évek óta küzd az igazságszolgáltatás által is diszkriminatívnak ítélt építmény eltávolításáért. Ennek érdekében egyesületet is létrehozott, amely révén 2020-ban beperelte a polgármesteri hivatalt. Alapfokon tavaly májusban igazat adott neki a nagybányai törvényszék, az ítéletet pedig nemrég helybenhagyta a fellebbviteli bíróság is. Mint ismeretes,
Amint arról akkori, még a tervek hallatán készült helyszíni riportunkból kiderült, az elöljáró szerint azért volt szükség erre az 1,8 méter magas és közel 90 méter hosszú kerítésre, mert a környéken nincs megfelelő közbiztonság, a forgalmas utcán rendkívül gyakoriak az autóbalesetek is, nemegyszer halálos kimenetelűek. A balesetek áldozatai rendszerint a gyermekek, akik szülői felügyelet hiányában kiszaladnak az úttestre, gyakran köveket, fémdarabokat dobálnak az elhaladó járművekre. A felépítendő kerítéssel ezeket az eseteket lehet megelőzni – vélte a város megválasztott liberális elöljárója.

Nyilvános vitára invitálta holnapra a roma közösség és a civil szervezetek képviselőit Cătălin Cherecheş nagybányai polgármester, hogy meggyőzze őket a zömében cigányok lakta tömbházak köré építendő fal szükségességéről. Az emberjogi szervezetek ugyanis annak ellenére vádolják szegregációval az elöljárót és az önkormányzatot, hogy a helybéli romák zöme támogatja a kerítés tervét. A lapunk által megkérdezett érintettek egyenesen jótékonynak...
Csakhogy több emberjogi szervezet is szegregációval vádolta Cătălin Cherecheş nagybányai polgármestert. Mindezt annak ellenére, hogy – amint 2011-ben készült riportunkból is kiderült – az érintett lakók, a helybéli romák zöme eleinte támogatta a kerítés tervét. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke azonban szintén úgy vélte, az intézkedés szegregációnak minősül. Így nem véletlen, hogy a CNCD hivatalosan is elítélte, diszkriminációnak minősítette az intézkedést, és 6000 lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte annak ötletgazdáját, Cătălin Cherecheş polgármestert.
A diszkriminációellenes testület egyébként 2011-ben hozott határozatában a polgármesterre kirótt bírság mellett a fal lebontását is javasolta, valamint azt, hogy a városvezetés tegyen meg mindent a Horea utcai romák körülményeinek javítása érdekében. A legfelsőbb bíróság viszont ítéletében már nem tért ki a fal sorsára, amely így tovább állhatott.

Diszkrimináló a nagybányai romákat elválasztó fal – döntött hétfőn a Legfelsőbb Bíróság megerősítve az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) korábbi határozatát és pénzbírság kifizetésére kötelezve az ötletgazdát, Cătălin Cherecheş polgármestert.
Olyannyira, hogy egy évre rá a nagybányai önkormányzat felkérésére a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai színes ábrákat festettek a városvezetés által felépíttetett falra. Cătălin Cherecheş polgármester a kezdeményezés kapcsán úgy nyilatkozott, ezzel az akcióval csak az volt a célja, hogy a falat szebbé, vonzóbbá tegye. „A fal most már művészi alkotássá vált, így remélem, hogy zarándokhellyé és turisztikai látványossággá válik” – fogalmazott Cherecheş.
Közben az emberjogi szervezetek arra ösztökélték a roma jogvédő egyesületeket, peres úton harcolják ki a fal lebontását. Ám csak „gyenge” próbálkozások születtek. Egyedül a Romani Criss nevű szervezet fordult bírósághoz, az építkezési engedély jogosságát firtatva, de keresetük nem járt sikerrel.
Többéves hiábavaló harc után az aktivista saját egyesületet alapított (Loving Colours néven), amellyel ismét perbe hívta a polgármesteri hivatalt. Ezt megelőzően ugyanis elérte, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács ismét megbüntesse az elöljárót. Amint a tavalyi alapfokú bírósági döntést ismertető blogbejegyzéséből kiderül, a CNCD elsőre elutasította feljelentését, mondván, hogy az ügy elévült, de az aktivista kitartott amellett, hogy mivel a fal állandóan látható, állandóan diszkriminál.
Aztán az ügyvédje talált hasonló indoklású diszkriminációs ügyeket, amelyekkel alátámasztották újbóli feljelentésüket, és a CNCD ekkor már nekik adott igazat, 7000 lejes bírságot szabva ki a polgármesterre. A korábbi, 2013-as ítélet, illetve a 2020-as határozat birtokában Vărzariu a nagybányai bíróságon beperelte a polgármesteri hivatalt a fal lebontása érdekében, és 2023 májusában a felperes számára kedvező ítélet született, amelyet nemrég a máramarosi táblabíróság is megerősített, jogerőre emelve a döntést.
Amint a Newsweek.ro munkatársaként is tevékenykedő aktivista a portálon közölt friss cikkében emlékeztet: az utolsó, január végi tárgyalás előtt arra kérte a bíróság által korrupciós ügyben tavaly elítélt, a jogerős börtönbüntetés elől Németországba szökött, ott letartóztatott Cătălin Cherecheş helyébe lépő korábbi alpolgármestert, Doru Dăncușt, ne tegyen keresztbe a fal lebontásának, úgy is nyerni fog az igazságszolgáltatás előtt. Ez így is történt a február 14-én közölt ítélet szerint.
Ennek értelmében három hónap áll a polgármesteri hivatal rendelkezésére, hogy lebontassa a falat. Ha ezt nem teszi meg, akkor a felperes, azaz Mugur Vărzariu és egyesülete is nekiláthat a munkának, amely költségeit behajthatja a városvezetésen.
Kilőttek egy medvét, amely három héten át naponta behatolt az emberek által lakott területekre Brassó Rakodó nevű negyedében. – közölte az önkormányzat.
Egy ingatlanfejlesztő több mint egy tucat házból álló új lakópark építését tervezi a nagybányai Kereszthegyen, ami a környékbeli tősgyökeres lakosok, város- és műemlékvédők elégedetlenkedését és ellenkezését váltotta ki.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.
Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Lebénult a tömegközlekedés Gyulafehérváron, ahol csütörtökön már harmadik napja sztrájkolnak a buszsofőrök.
Úthasználati díjat vezettek be a városon áthaladó nehézgépjármű-forgalomra Nyárádszeredában az A8-as autópálya közelében zajló útépítési munkálatok miatt – jelentette be a Maros megyei város önkormányzata.
A legtöbb fiatal húsmarhatartó gazda ma inkább az Angus vagy a Limousin szarvasmarhafajtát választja Erdélyben, Kis Lehel azonban más utat jár. Magyar szürkemarha-állományával olyan családi gazdaságot épít, ami őrzi a hagyományokat és keresi a jövőt.
1 hozzászólás