
Erősebbnek bizonyult. Mugur Vărzariu a nagybányai fal előtt
Fotó: Facebook/Mugur Varzariu
A máramarosi táblabíróság jogerős döntése értelmében le kell bontani azt a sokat vitatott nagybányai falat, amelyet még Cătălin Cherecheș tavaly elítélt, szökés közben Németországban lekapcsolt volt polgármester emeltetett 2011-ben két, romák által lakott tömbház mellé.
2024. február 23., 14:032024. február 23., 14:03
2024. február 29., 16:382024. február 29., 16:38
A napokban hozott bírósági döntésről Mugur Vărzariu újságíró, emberjogi aktivista számolt be, aki hosszú évek óta küzd az igazságszolgáltatás által is diszkriminatívnak ítélt építmény eltávolításáért. Ennek érdekében egyesületet is létrehozott, amely révén 2020-ban beperelte a polgármesteri hivatalt. Alapfokon tavaly májusban igazat adott neki a nagybányai törvényszék, az ítéletet pedig nemrég helybenhagyta a fellebbviteli bíróság is. Mint ismeretes,
Amint arról akkori, még a tervek hallatán készült helyszíni riportunkból kiderült, az elöljáró szerint azért volt szükség erre az 1,8 méter magas és közel 90 méter hosszú kerítésre, mert a környéken nincs megfelelő közbiztonság, a forgalmas utcán rendkívül gyakoriak az autóbalesetek is, nemegyszer halálos kimenetelűek. A balesetek áldozatai rendszerint a gyermekek, akik szülői felügyelet hiányában kiszaladnak az úttestre, gyakran köveket, fémdarabokat dobálnak az elhaladó járművekre. A felépítendő kerítéssel ezeket az eseteket lehet megelőzni – vélte a város megválasztott liberális elöljárója.

Nyilvános vitára invitálta holnapra a roma közösség és a civil szervezetek képviselőit Cătălin Cherecheş nagybányai polgármester, hogy meggyőzze őket a zömében cigányok lakta tömbházak köré építendő fal szükségességéről. Az emberjogi szervezetek ugyanis annak ellenére vádolják szegregációval az elöljárót és az önkormányzatot, hogy a helybéli romák zöme támogatja a kerítés tervét. A lapunk által megkérdezett érintettek egyenesen jótékonynak...
Csakhogy több emberjogi szervezet is szegregációval vádolta Cătălin Cherecheş nagybányai polgármestert. Mindezt annak ellenére, hogy – amint 2011-ben készült riportunkból is kiderült – az érintett lakók, a helybéli romák zöme eleinte támogatta a kerítés tervét. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke azonban szintén úgy vélte, az intézkedés szegregációnak minősül. Így nem véletlen, hogy a CNCD hivatalosan is elítélte, diszkriminációnak minősítette az intézkedést, és 6000 lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte annak ötletgazdáját, Cătălin Cherecheş polgármestert.
A diszkriminációellenes testület egyébként 2011-ben hozott határozatában a polgármesterre kirótt bírság mellett a fal lebontását is javasolta, valamint azt, hogy a városvezetés tegyen meg mindent a Horea utcai romák körülményeinek javítása érdekében. A legfelsőbb bíróság viszont ítéletében már nem tért ki a fal sorsára, amely így tovább állhatott.

Diszkrimináló a nagybányai romákat elválasztó fal – döntött hétfőn a Legfelsőbb Bíróság megerősítve az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) korábbi határozatát és pénzbírság kifizetésére kötelezve az ötletgazdát, Cătălin Cherecheş polgármestert.
Olyannyira, hogy egy évre rá a nagybányai önkormányzat felkérésére a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai színes ábrákat festettek a városvezetés által felépíttetett falra. Cătălin Cherecheş polgármester a kezdeményezés kapcsán úgy nyilatkozott, ezzel az akcióval csak az volt a célja, hogy a falat szebbé, vonzóbbá tegye. „A fal most már művészi alkotássá vált, így remélem, hogy zarándokhellyé és turisztikai látványossággá válik” – fogalmazott Cherecheş.
Közben az emberjogi szervezetek arra ösztökélték a roma jogvédő egyesületeket, peres úton harcolják ki a fal lebontását. Ám csak „gyenge” próbálkozások születtek. Egyedül a Romani Criss nevű szervezet fordult bírósághoz, az építkezési engedély jogosságát firtatva, de keresetük nem járt sikerrel.
Többéves hiábavaló harc után az aktivista saját egyesületet alapított (Loving Colours néven), amellyel ismét perbe hívta a polgármesteri hivatalt. Ezt megelőzően ugyanis elérte, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács ismét megbüntesse az elöljárót. Amint a tavalyi alapfokú bírósági döntést ismertető blogbejegyzéséből kiderül, a CNCD elsőre elutasította feljelentését, mondván, hogy az ügy elévült, de az aktivista kitartott amellett, hogy mivel a fal állandóan látható, állandóan diszkriminál.
Aztán az ügyvédje talált hasonló indoklású diszkriminációs ügyeket, amelyekkel alátámasztották újbóli feljelentésüket, és a CNCD ekkor már nekik adott igazat, 7000 lejes bírságot szabva ki a polgármesterre. A korábbi, 2013-as ítélet, illetve a 2020-as határozat birtokában Vărzariu a nagybányai bíróságon beperelte a polgármesteri hivatalt a fal lebontása érdekében, és 2023 májusában a felperes számára kedvező ítélet született, amelyet nemrég a máramarosi táblabíróság is megerősített, jogerőre emelve a döntést.
Amint a Newsweek.ro munkatársaként is tevékenykedő aktivista a portálon közölt friss cikkében emlékeztet: az utolsó, január végi tárgyalás előtt arra kérte a bíróság által korrupciós ügyben tavaly elítélt, a jogerős börtönbüntetés elől Németországba szökött, ott letartóztatott Cătălin Cherecheş helyébe lépő korábbi alpolgármestert, Doru Dăncușt, ne tegyen keresztbe a fal lebontásának, úgy is nyerni fog az igazságszolgáltatás előtt. Ez így is történt a február 14-én közölt ítélet szerint.
Ennek értelmében három hónap áll a polgármesteri hivatal rendelkezésére, hogy lebontassa a falat. Ha ezt nem teszi meg, akkor a felperes, azaz Mugur Vărzariu és egyesülete is nekiláthat a munkának, amely költségeit behajthatja a városvezetésen.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
1 hozzászólás