
Erősebbnek bizonyult. Mugur Vărzariu a nagybányai fal előtt
Fotó: Facebook/Mugur Varzariu
A máramarosi táblabíróság jogerős döntése értelmében le kell bontani azt a sokat vitatott nagybányai falat, amelyet még Cătălin Cherecheș tavaly elítélt, szökés közben Németországban lekapcsolt volt polgármester emeltetett 2011-ben két, romák által lakott tömbház mellé.
2024. február 23., 14:032024. február 23., 14:03
2024. február 29., 16:382024. február 29., 16:38
A napokban hozott bírósági döntésről Mugur Vărzariu újságíró, emberjogi aktivista számolt be, aki hosszú évek óta küzd az igazságszolgáltatás által is diszkriminatívnak ítélt építmény eltávolításáért. Ennek érdekében egyesületet is létrehozott, amely révén 2020-ban beperelte a polgármesteri hivatalt. Alapfokon tavaly májusban igazat adott neki a nagybányai törvényszék, az ítéletet pedig nemrég helybenhagyta a fellebbviteli bíróság is. Mint ismeretes,
Amint arról akkori, még a tervek hallatán készült helyszíni riportunkból kiderült, az elöljáró szerint azért volt szükség erre az 1,8 méter magas és közel 90 méter hosszú kerítésre, mert a környéken nincs megfelelő közbiztonság, a forgalmas utcán rendkívül gyakoriak az autóbalesetek is, nemegyszer halálos kimenetelűek. A balesetek áldozatai rendszerint a gyermekek, akik szülői felügyelet hiányában kiszaladnak az úttestre, gyakran köveket, fémdarabokat dobálnak az elhaladó járművekre. A felépítendő kerítéssel ezeket az eseteket lehet megelőzni – vélte a város megválasztott liberális elöljárója.

Nyilvános vitára invitálta holnapra a roma közösség és a civil szervezetek képviselőit Cătălin Cherecheş nagybányai polgármester, hogy meggyőzze őket a zömében cigányok lakta tömbházak köré építendő fal szükségességéről. Az emberjogi szervezetek ugyanis annak ellenére vádolják szegregációval az elöljárót és az önkormányzatot, hogy a helybéli romák zöme támogatja a kerítés tervét. A lapunk által megkérdezett érintettek egyenesen jótékonynak...
Csakhogy több emberjogi szervezet is szegregációval vádolta Cătălin Cherecheş nagybányai polgármestert. Mindezt annak ellenére, hogy – amint 2011-ben készült riportunkból is kiderült – az érintett lakók, a helybéli romák zöme eleinte támogatta a kerítés tervét. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke azonban szintén úgy vélte, az intézkedés szegregációnak minősül. Így nem véletlen, hogy a CNCD hivatalosan is elítélte, diszkriminációnak minősítette az intézkedést, és 6000 lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte annak ötletgazdáját, Cătălin Cherecheş polgármestert.
A diszkriminációellenes testület egyébként 2011-ben hozott határozatában a polgármesterre kirótt bírság mellett a fal lebontását is javasolta, valamint azt, hogy a városvezetés tegyen meg mindent a Horea utcai romák körülményeinek javítása érdekében. A legfelsőbb bíróság viszont ítéletében már nem tért ki a fal sorsára, amely így tovább állhatott.

Diszkrimináló a nagybányai romákat elválasztó fal – döntött hétfőn a Legfelsőbb Bíróság megerősítve az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) korábbi határozatát és pénzbírság kifizetésére kötelezve az ötletgazdát, Cătălin Cherecheş polgármestert.
Olyannyira, hogy egy évre rá a nagybányai önkormányzat felkérésére a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai színes ábrákat festettek a városvezetés által felépíttetett falra. Cătălin Cherecheş polgármester a kezdeményezés kapcsán úgy nyilatkozott, ezzel az akcióval csak az volt a célja, hogy a falat szebbé, vonzóbbá tegye. „A fal most már művészi alkotássá vált, így remélem, hogy zarándokhellyé és turisztikai látványossággá válik” – fogalmazott Cherecheş.
Közben az emberjogi szervezetek arra ösztökélték a roma jogvédő egyesületeket, peres úton harcolják ki a fal lebontását. Ám csak „gyenge” próbálkozások születtek. Egyedül a Romani Criss nevű szervezet fordult bírósághoz, az építkezési engedély jogosságát firtatva, de keresetük nem járt sikerrel.
Többéves hiábavaló harc után az aktivista saját egyesületet alapított (Loving Colours néven), amellyel ismét perbe hívta a polgármesteri hivatalt. Ezt megelőzően ugyanis elérte, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács ismét megbüntesse az elöljárót. Amint a tavalyi alapfokú bírósági döntést ismertető blogbejegyzéséből kiderül, a CNCD elsőre elutasította feljelentését, mondván, hogy az ügy elévült, de az aktivista kitartott amellett, hogy mivel a fal állandóan látható, állandóan diszkriminál.
Aztán az ügyvédje talált hasonló indoklású diszkriminációs ügyeket, amelyekkel alátámasztották újbóli feljelentésüket, és a CNCD ekkor már nekik adott igazat, 7000 lejes bírságot szabva ki a polgármesterre. A korábbi, 2013-as ítélet, illetve a 2020-as határozat birtokában Vărzariu a nagybányai bíróságon beperelte a polgármesteri hivatalt a fal lebontása érdekében, és 2023 májusában a felperes számára kedvező ítélet született, amelyet nemrég a máramarosi táblabíróság is megerősített, jogerőre emelve a döntést.
Amint a Newsweek.ro munkatársaként is tevékenykedő aktivista a portálon közölt friss cikkében emlékeztet: az utolsó, január végi tárgyalás előtt arra kérte a bíróság által korrupciós ügyben tavaly elítélt, a jogerős börtönbüntetés elől Németországba szökött, ott letartóztatott Cătălin Cherecheş helyébe lépő korábbi alpolgármestert, Doru Dăncușt, ne tegyen keresztbe a fal lebontásának, úgy is nyerni fog az igazságszolgáltatás előtt. Ez így is történt a február 14-én közölt ítélet szerint.
Ennek értelmében három hónap áll a polgármesteri hivatal rendelkezésére, hogy lebontassa a falat. Ha ezt nem teszi meg, akkor a felperes, azaz Mugur Vărzariu és egyesülete is nekiláthat a munkának, amely költségeit behajthatja a városvezetésen.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
1 hozzászólás