Lemásolnák Magyarország külhoni stratégiáját a határon túli románok

Cristian Diaconescu volt román külügyminiszter például felvetette, hogy Bukarestnek Magyarország példájára első lépésként román igazolványt kellene adnia a határon túli románoknak, mégpedig az állampolgárság egyfajta „előszobájaként”.

Traian Băsescu volt államelnök tanácsadója szerdán Marosfőn kifejtette, abból az előfeltételből kell kiindulni, hogy a határon túli románoknak az etnikai identitásukhoz való joga nem képezheti alku tárgyát. „Az európai törvények világosan megállapítják, hogy a tagállamoknak szuverén joguk megvédeni és támogatni állampolgáraikat, bárhol is éljenek, így nem képezheti alku tárgyát, hogy milyen jogokat biztosít Bukarest a különböző országokban élő románoknak” – idézte az MTI a Mediafax tudósítása alapján a politikust.

Cristian Diaconescu a magyar igazolvány példáját említve kijelentette: nem látja, mi akadályozza Romániát, hogy kezdeményezze ő is a román igazolványt az állampolgárság megadását megelőző lépésként. A Băsescu által támogatott Népi Mozgalom Alapítvány elnöke szerint ennek két haszna lenne. Egyrészt abban erősítené meg a határon túli románokat, hogy megőrzik az anyaországgal való kapcsolatukat, bárhol is éljenek, másrészt arra kényszerítené a romániai állami intézményeket, hogy bizonyos speciális jogokat biztosítsanak az igazolvánnyal rendelkező románoknak. Diaconescu szerint a román igazolvány elsősorban azon román közösségekkel teremthet közvetlen kapcsolatot, amelyek nem EU-tagállamokban élnek.

A volt külügyminiszter kijelentése precedensértékűnek is nevezhető bukaresti politikusok eddigi állásfoglalásai ismeretében. Magyarország valahányszor felemeli a szavát az erdélyi magyarok jogainak érvényesítéséért – legyen szó az autonómia különböző formáiról, az anyanyelv- és a jelképhasználatról, az oktatás kérdéséről –, a mindenkori román kormányok képviselői és vezető politikusok folyamatosan azzal érvelnek, hogy a kisebbségek helyzete Románia kizárólagos belügye.

Megjegyzendő, hogy ezzel a bukaresti alapállásnak nemrég Bogdan Aurescu, a román diplomácia jelenlegi vezetője is ellentmondott. A marosfői egyetem résztvevőihez intézett üzenetében a külügyminiszter arról biztosította a határon túli román közösségek vezetőit, hogy a tárca „felelősséget visel a román értékek megőrzéséért, az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás ápolásáért, és a más államok területén élő román közösségek jólétéért”.

Ugyancsak meglepő kijelentést tett a marosfői eszmecserén a timok-völgyi román közösség egyik vezetője. Bojan Alexandrovici ortodox pap úgy vélte, a bukaresti hatóságoknak sürgősen ki kell dolgozniuk egy összefüggő, átfogó stratégiát a határon túli román közösségek nemzeti identitásának megőrzése és fejlesztése érdekében, ennek hiányában ugyanis szerinte menthetetlenül eltűnik a szerbiai románság.

„Azt javasolom a határon túli románok főosztályának, hogy fénymásolja le a Magyarország által kidolgozott, a külhoni magyarok nemzeti identitása megőrzéséről és fejlesztéséről szóló stratégiáját. Módosítsuk és csináljuk meg mi is. Minden tiszteletem a magyar testvéreké, mert tudják, hogyan kell csinálni. Így majd mi is megtanulhatjuk, miként legyen olyan főosztályunk, amely kormányváltásoktól, miniszterek és államtitkárok lecserélésétől függetlenül működőképes” – hangoztatta az ortodox lelkész. Egyébként a szerbiai és bulgáriai románok képviselői is arra panaszkodtak, hogy a hatályos román jogszabályok alapján nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudják felvenni a román állampolgárságot, ezért a törvény módosítását szorgalmazták.

Traian Băsescu amúgy Marosfőn arra biztatta az ukrajnai románokat, hogy minél nagyobb számban igényeljék a román állampolgárságot még akkor is, ha az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot. „Drága ukrajnai románok, igényeljék a román állampolgárságot! Az ukrán állam nem ismeri el ugyan a kettős állampolgárságot, de nem is ellenőrzi a polgárait, van-e otthon például román útlevelük. Románia pedig már nem teszi közzé hivatalos közlönyében, hogy ki kapott állampolgárságot” – szögezte le a volt államfő.