Légiesített határok

Így van, és akkor még nem beszéltünk a felső szintű látogatások különösen magas számáról. Idén több mint 35 magas szintű delegációt fogadtunk, szerveztük itteni programjukat, közöttük az Erdélyben többször is megforduló Szili Katalin országgyűlési elnök, miniszterek, államtitkárok látogatását. A főkonzulátus számára az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplése bizonyult a legfontosabb eseménynek, hiszen Kolozsváron az RMDSZ-szel közösen rendeztük az erdélyi központi ünnepséget. A Séta téri magyar operában rendezett gálaműsor keretében erdélyi ’56-osoknak adtunk át állami kitüntetéseket magas rangú vendégek, közöttük Szili Katalin és Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes jelenlétében. Méltóképpen emlékeztünk meg, hajtottunk fejet az erdélyi hősök előtt, hiszen köztudomású, hogy annak idején több ezer magyar és román polgárt hurcoltak meg csupán azért, mert szimpatizált a magyarországi eseményekkel. Erdély számos régiójában megünnepeltük a Bartók Béla Emlékévet, amelynek keretében Nagyszentmiklóson, a zeneszerző szülővárosában, valamint Kolozsváron, Marosvásárhelyen és több bánsági településen poszterkiállítást mutattunk be. Emellett mintegy száz erdélyi kulturális rendezvényen képviseltük a Magyar Köztársaságot. Vízumforgalmunk viszont csökkent: a korábbi években kibocsátott 22 ezerhez képest az idén 16 400 vízumot bocsátottunk ki (ebből 12 550-et munkavállalás céljából igényeltek), az apadás a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásának tudható be. Viszont elmondható, hogy a három – kolozsvári, csíkszeredai és bukaresti – magyar külképviseleten idén is mintegy 23 ezer román állampolgár kért tartós vízumot Magyarországra.

Miben változik az ügyintézés január elseje után, amikor Románia uniós csatlakozásával megszűnik a vízumkötelezettség a román állampolgárok számára?

Románia néhány nap múlva bekövetkező integrációja nagy öröm számunkra, hiszen a mindenkori magyar kormányok, a külpolitika teljes mellszélességgel támogatta ezt a célt. A csatlakozással immár nem lesz szükség vízumra a hosszan tartó magyarországi tartózkodáshoz, az egymegállós ellenőrzés bevezetésével sokkal könnyebbé válik a határátkelés, megszűnik a vámvizsgálat, és már útlevélre sem lesz szükségük a román állampolgároknak a Magyarországra történő belépéshez. Mindennek szimbolikus jelentősége is van, mivel ez az első lépés a sokat hangoztatott határok fölötti, békés nemzetegyesítés felé. A határok légiesítése Romániának a schengeni övezethez történő, 2012-re tervezett csatlakozása, a határellenőrzés teljes megszűnése révén valósul meg. Addig valószínűleg elkészül a Brassót Borssal összekötő erdélyi autópálya is, így Kolozsvárról mindössze három és fél óra alatt juthatunk el Budapestre, és észre sem vesszük, hogy átléptük az országhatárt. A román állampolgárok vízumkötelezettségének megszűnése ellenére jövőre sem csökken nullára a vízumforgalmunk, mert a harmadik országbeli állampolgárok továbbra is a főkonzulátuson kérhetnek belépő, tranzit vagy átutazó vízumot Magyarországra. Emellett folytatjuk a hagyományos diplomáciai feladatok ellátását, amely elsősorban a magyar állampolgárok érdekvédelmében, a bajba jutottak megsegítésében merül ki. Ugyanakkor még nagyobb hangsúlyt fektetünk a politikai, kulturális, gazdasági kapcsolatok élénkítésére, a másfélmilliós erdélyi közösség törekvéseinek támogatására, a román–magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésére, a magyar tőkekihelyezések, befektetések elősegítésére.

A magyarországi tartózkodás azonban továbbra sem lesz korlátlan

Magyarországon a román állampolgárok kilencven napig tartózkodhatnak turistaként, az ennél hosszabb időre szóló tartózkodást már legalizálni kell. Ez azt jelenti, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai számára kiállítandó tartózkodási engedélyt kell kiváltaniuk, ennek maximális érvényességi ideje öt év. Ezt a fővárosi és a regionális bevándorlási és állampolgársági hivataloknál lehet igényelni, az intézmény honlapja (www.bmbah.hu) részletes tájékoztatást nyújt az effajta tartózkodási engedély kiváltásának feltételeiről. Miközben például a román állampolgár ezentúl a magyar állampolgáréval azonos feltételek között folytathatja tanulmányait Magyarországon, a munkavállaláshoz továbbra is a fővárosi és a regionális munkaügyi központok által kiállított engedélyre van szüksége. Ebben annyi a változás, hogy a magyar állam fokozatosan nyitja meg munkaerőpiacát a román és bolgár munkavállalók előtt, de a magyar kormány máris eldöntötte, hogy 219 szakmában automatikussá válik a munkavállalási engedély kibocsátása. Vagyis egyszerűen csak kérni kell, és az adott szakmában mindenféle vizsgálódás nélkül, automatikusan kiállítják a jóváhagyást. A többi szakmában az eddig megszokott eljárás szerint adják ki a munkavállalási engedélyt, miután megvizsgálják a magyarországi munkaerőpiacot, vagyis hogy a magyar munkavállalók jelentkeznek-e az illető szakmára.

Melyek azok a szakmák, amelyek magyarországi gyakorlásához a legtöbben folyamodtak munkavállalási vízumért a főkonzulátus ügyfelei?

A főkonzulátus kilenc éves működése során a hosszabb időre szóló munkavállalás, illetve szezonális munka céljából vízumot kérők elsősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a vendéglátóiparban kívántak elhelyezkedni Magyarországon, ez a munkavállalási vízumigénylők mintegy nyolcvan százalékát jelenti. A legtöbben segédmunkásnak jelentkeznek, a nők pedig a textilipart részesítik előnyben. Az RMDSZ és a magyar kormány képviselőinek konzultációja nyomán ezekben a szakmákban továbbra is nyitott a magyarországi munkaerőpiac, tehát az automatikusan kérhető munkavállalási engedélyek közé tartoznak.
Rostás Szabolcs

Keretbe: Megállapodás az egymegállásos határellenőrzésről
Vasile Blaga belügyminiszter és Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete csütörtökön aláírta azt a kétoldalú megállapodást, amelynek értelmében január 1-től bevezetik az egymegállásos ellenőrzést a román-magyar határon. Az egyezmény leszögezi, hogy Csanád–Kiszombor, Nagylak–Nagylak, Varsánd–Gyula, Tornya–Battonya, Szalonta–Méhkerék, Bors–Ártánd és Pete–Csengersima határátkelőkön a Magyarországról kiutazókat csak román, a Romániából érkezőket pedig csak magyar területen ellenőrzik. Vasile Blaga felhívta a román állampolgárok figyelmét, hogy csak az új, kártya formájú személyazonossági igazolvánnyal léphetik át a román–magyar határt, a régebbi típusú könyvecskék erre a célra nem használhatók. Emellett arra kérte a schengeni övezetbe utazókat, hogy még legalább egy hónapig vigyék magukkal az útlevelüket is.