
Fotó: Mediafax
Elmondta, nem kívánja kommentálni a parlament által nemrég elfogadott változatot, a minisztérium szakemberei azonban mindenképpen a fix tarifát részesítenék előnyben. „A vizitdíj törvénybe foglalásának elsődleges célja segíteni a beteget. Ezért lett volna a legolcsóbb a háziorvosi vizsgálat, ez a rendszer a páciensek számára is követhetőbb lett volna. A parlament által elfogadott változat ezzel szemben egy sor fölösleges papírmunkát feltételez, ennek pedig semmi köze az egészségügyi problémákhoz” – magyarázta a tanácsos.
Borbély László politikai alelnök csütörtökön jelentette be, hogy az RMDSZ a vizitdíj bevezetésére vonatkozó, a parlament által elfogadott jogszabály módosítását fogja kérni koalíciós partnerétől. A szövetség azt szeretné, ha sürgősségi kormányrendelettel visszakerülne a jogszabályba az a felső határérték, amelynél egy beteg nem fizethet többet évente egészségügyi szolgáltatásokért. Borbély szerint ez valószínűleg 400 lej lenne, korábban a szaktárca által javasolt változatban 600 lej szerepelt.
Mint arról beszámoltunk, az egészségügyi szolgáltatások részleges fizetésére vonatkozó jogszabály november 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A szabályozás szerint a lakosságnak fizetnie kell az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásoknak egy részét. A vizitdíj összegét az orvosi szolgáltatási keretszerződésben szereplő díjszabások bizonyos százalékaként számítják ki. Ez nem haladhatja meg egy biztosított éves jövedelmének tizenkettedét. Így például 2012-től a háziorvosi vizsgálatért egy alkalommal öt lejt, szakorvosi vizsgálatért tíz lejt, egyheti kórházi beutaló esetén száz lejt kell fizetni. A vizitdíj alól mentesülnek a 18 év alattiak, a 18 és 26 év közötti diákok, a nyugdíjasok, valamint az egészségügyi minisztérium országos programjaiba besorolt jövedelem nélküli betegek.
A jogszabályt az elmúlt hónapban számos kritika érte, elsőként Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter támadta, kifejtve, hogy jelenlegi formájában zűrzavart okozna, és felesleges bürokráciához vezetne. A Bihar megyei szenátor többek között azt kifogásolta, hogy a parlament által jóváhagyott jogszabályból száműzték a 600 lejes küszöböt, és bevezették a differenciált rendszert, miszerint mindenki jövedelme függvényében fizetne az egészségügyi szolgáltatásokért. „Ez egyfajta személyes hozzájárulás lesz. Kérdem én, hogyan lehet majd alkalmazni ezt az előírást? Minden nyugdíjas a nyugdíjszelvénnyel, az alkalmazottak pedig a bércédulával jelentkeznek majd az orvosnál?” – tette fel a kérdést az RMDSZ-es honatya.
A jövő évtől bevezetendő rész-hozzájárulásos rendszert az orvosi kamara is kritizálta, a szakmai szervezet szerint ennek alkalmazását követően rengeteg beteg nem tudja majd igénybe venni a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, ráadásul a részhozzájárulásos rendszer jelenlegi formájában a romániai egészségügynek sem jelentene megfelelő finanszírozási forrást.
Albert István sepsiszentgyörgyi kardiológus szerint a vizitdíj csak abban az esetben lehet hatékony, ha nem folyik be egy feneketlen zsákba, hanem valóban a szolgáltatónál marad, és fejlesztésekre fordíthatja azt. A szakorvos a Krónikának elmondta, különben jó döntésnek tartja a vizitdíj bevezetését, hiszen minden olyan intézkedésre szükség van, amely csökkentheti az egészségügy finanszírozási deficitjét. A vizitdíj nem sok, de kismértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy javuljon a szolgáltatások minősége, vélte.Ugyanakkor hangsúlyozta, a rendelkezés sikere sokban függ az alkalmazási módszertantól, semmiképp nem szabad az orvosokat terhelni ennek a pénznek a begyűjtésével, más módon, például kuponnal vagy jegyautomatával kellene megoldani a részhozzájárulás befizetését.
Seres Lucia, a Kovászna Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke ezzel szemben értelmetlennek tartja a vizitdíj bevezetését, de mint elmondta, ha a betegek nem tiltakoznak ellene, akkor az orvosok sem emelhetik fel a szavukat. „Azt a pénzt, amit begyűjtünk, elköltjük majd papírra, ez többletmunkát jelent az orvosnak, újabb elemmel gyarapodik a bürokrácia az egészségügyben” – jelentette ki lapunknak a háziorvos. Hozzátette, az is hátrány, hogy éppen azokat az aktív munkavállalókat terhelik az újabb illetékkel, akik a legtöbb egészségbiztosítást befizetik, és a legritkábban veszik igénybe a szolgáltatást. Seres Lucia szerint értelmetlen lenne a felső határérték bevezetése, hiszen az 5-10 lejekből egy év alatt kevés esetben fog összegyűlni 400-600 lejnél több, hiszen a krónikus betegek és a nyugdíjasok nem fizetnének vizitdíjat.
„Ki tudom fizetni egy-egy vizsgálatra az 5-10 lejt, viszont az zavar, hogy hiába fizetjük a hatalmas egészségbiztosítást, tulajdonképpen semmit nem kapunk érte cserébe” – panaszolta lapunknak K. Judit sepsiszentgyörgyi lakos. A laboratóriumi vizsgálatok esetében mindig elfogy a keret, így ha megfelelő ellátást akar a beteg, kénytelen magánrendelőbe, magánklinikára menni, ahol újra fizetni kell, ráadásul most még vizitdíjat is kérnek, tette hozzá.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.