
Ennyi volt. Hiába ígérte a kormány, hogy megvásárolja, végleg bezár a marosludasi cukorgyár
Fotó: Haáz Vince
A kormányígéretek ellenére is esélytelennek látszik a marosludasi cukorgyár megmentése. A gyár francia tulajdonosa bejelentette: többet nem vár, megkezdi a gyár bezárási, majd lebontási folyamatát.
2022. október 05., 07:422022. október 05., 07:42
Elfogyott a franciák türelme, nem várnak többé a román kormányra, amely nem váltotta be tavasszal tett ígéreteit: a Tereos Romania Rt. tulajdonosi köre úgy döntött, bezárja és lebontja a marosludasi cukorgyárat, ahol már hónapokkal korábban leállította a termelést. A lépésről az ipari egység szakszervezetét is tájékoztatták, az érdekvédelmi szövetség tagjai úgy érzik, a mezőgazdasági minisztérium cserbenhagyta őket, miután a volt tárcavezető, Adrian Chesnoiu révén megígérte, hogy az állam valamilyen formában átveszi és megmenti a gyárat. Ez irányban a Ciucă-kabinet május 4-én egy megállapodást is elfogadott, amelyben felhatalmazta az agrártárcát, hogy kezdjen tárgyalásokba a francia féllel. Ami ugyan meg is történt, csakhogy a miniszterváltás után a dolgok kedvezőtlen irányt vettek.
Addig maga Francois Queva, a Tereos Romania vezetőtanácsának elnöke is arról biztosította az alkalmazottakat, a beszállítókat és a közvéleményt, hogy a gyárat nem zárják be, gépsorait nem bontják el. Májusban Mara Togănel Maros megyei prefektus magabiztosan jelentette be, hogy a román állam megvásárolja a gyárat. A hatóságok vállalták, hogy Casa de Comerţ Unirea (Egyesülés kereskedőház) néven egy gazdasági egységet hoznak létre, és azon keresztül bonyolítják az adásvételi ügyletet.
– mutatnak rá a szakszervezetiek. Ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy 2021-ig a romániai cukorszükséglet egynegyedét belföldön állította elő a megmaradt mindössze két gyár, a románvásári és a marosludasi. Átlagban évi 500 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel. Ludasra kilenc erdélyi megye mintegy háromszáz gazdája szállította termését.

Tárgyalócsapatot alakított ki a marosludasi cukorgyár megvásárlására Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter.
Azontúl, hogy anyagilag számos családot érint a cukorrépa feldolgozásának beszüntetése, egy több mint hat évtizedes hagyománynak is véget vet. „Kisvárosunk emblematikus vállalata volt, ahol szinte minden ludasinak dolgozott valakije. Évekkel ezelőtt megszűnt a gumiabroncsgyár, most felszámolják a cukorgyárat, ezennel véget is vetnek Ludas hat évtizedes iparának” – vonta le a következtetést Enyedi Mihály, a helyi önkormányzat RMDSZ-es tanácsosa.
Enyedi leginkább azt fájlalja, hogy 1990 után olyan gyárakat is feldaraboltak, csőd szélére taszítottak vagy felszámoltak, amelyek nem voltak veszteségesek. „Az a szomorú az egészből, hogy a kormány átverte a gyár alkalmazottjait és a sok-sok cukorrépa-termelőt, amikor azt ígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megmentse a ludasi egységet” – tette hozzá a városi tanácsos.
Ezt tervezi Ioan Cristian Moldovan polgármester is, aki kijelentette, hogy nem támogat semmiféle ingatlanberuházást, mint ahogyan az üzletházak felépítésének sem örülne. Ahhoz, hogy a ludasi és környékbeli fiatalságot itthon lehessen tartani, gazdasági egységek megtelepedésére volna szükség. Az RMDSZ-es képviselő azt is hozzátette, hogy az önkormányzat csak a 25 hektáros terület rendeltetéséről tud dönteni, beruházásokat az önkormányzattól senki ne várjon, hisz így is a fizetésekre szánt költségei meghaladják az adókból befolyó összegeket.
Minden rosszban van valami jó alapon a cukorgyár felszámolása is rejteget valami pozitívumot.
Amint Enyedi Mihály magyarázta, az ipari egységből vezetéken keresztül szállították a Maros holtágába azt a masszaszerű folyékony anyagot, ami a cukorrépa feldolgozásából megmaradt. A városlakók hiába háborogtak a bűz miatt, a gyár tulajdonosait és vezetőit aligha érdekelte a környezetszennyezés kártékony hatása.

Úgy tűnik, az eddigi ígéretek ellenére mégsem áll szándékában a kormánynak megmenteni a marosludasi cukorgyárat. A mentőöv a felvágott- és konzervgyártásban érdekelt Scandia Foodtól érkezhet.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!