Újratelepítették a zöldtetőt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi önkormányzat sajtóosztálya elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj, amit környezetvédelmi és városszépítő céllal telepítettek az egyik autóbuszmegállóra. A vállalkozás saját költségen alakította ki újra a zöldtetőt, sajnálatának adva hangot, amiért a közösségi oldalakon sok ellendrukkere volt a kezdeményezésnek.
2025. október 15., 21:482025. október 15., 21:48
Az aradi Szabadság-szobornak otthont adó Román–magyar megbékélés parkja mellett lévő autóbuszmegálló tetejét tavaly nyáron kísérleti jelleggel „zöldítették” ki: szárazságtűrő varjúhájat telepítettek a plexiüvegtetőre, hogy árnyékosabbá tegyék a várakozóhelyet, egyúttal felfrissítsék a levegőt. A munkálatokat egy aradi székhelyű, kertépítészetre, zöldövezetek és zöldtetők kialakítására szakosodott cég, az Ecostratos nevű vállalat saját költségén végezte el azzal a céllal, hogyha beválik,
A növénykolónia csökkenti az üvegházhatást, amit az utasok a nyári hónapokban különösen éreznek, de ezenkívül is több környezeti előnyt kínál:
miközben esztétikailag is barátságosabbá teszi a városképet. A kiválasztott növényfajta a varjúháj (sedum), ami elvileg nem igényel öntözést vagy különösebb gondozást, mivel a levegő páratartalmából nyert nedvességgel is képes megélni. Ezt a pozsgás növényt telepítették több városnegyedben a villamossínek mentén, illetve a vágányok közé, hasonlóképpen a zöldítés jegyében.
Próbaképpen zöldövezetet alakított ki a polgármesteri hivatal néhány buszmegálló tetején Aradon, és ha a terv beválik, a Maros-parti megyeszékhely valamennyi tömegközlekedési várakozóhelyét „kizöldítik”.
A múlt nyáron a szóban forgó buszmegállóban várakozó tinédzserek azt nyilatkozták a Krónikának, hogy valóban elviselhetőbb a forróság a tető alatt, miután „kizöldítették”, a városháza sajtószóvivője, Ralu Cotrău pedig egy évvel a kísérleti projekt bevezetése után azt nyilatkozta a Krónikának, hogy a városvezetés sikerként könyveli el a kezdeményezést, ezért a többi megállóhely is sorra került.
Ehhez képest egy hónap múlva, idén augusztusban villámcsapásként jött a hír: kiszáradt a zöldtető. A városvezetés közölte, hogy szabotázst sejt a dolog mögött, ezért laboratóriumi vizsgálatot kértek, hogy kiderítsék, szándékosság áll-e a kudarc mögött.
A közösségi oldalakat elárasztották a gúnyos, kárörvendő megjegyzések, amelyek részint az önkormányzat hozzá nem értésével magyarázták a történteket, másrészt „szerencsésnek” vélték a helyzetet, mert így legalább nem kell „haszontalanságokra költeni a közpénzt”.
Egy hónappal azután, hogy az önkormányzat képviselője a Krónika megkeresésére sikeresnek nevezte a tömegközlekedési megállók tetejének „zöldövezetté” alakítására irányuló kísérleti projektet, kiszáradt a varjúháj a kísérleti buszmegállóban.
A vizsgálatot egy gyomirtószerek kimutatására szakosodott akkreditált prágai laboratórium végezte el, és annak alapján készítette el jelentését az Ecostratos. Ebből a dokumentumból – amelyet a polgármesteri hivatal bocsátott rendelkezésünkre – idézünk alább.
„A speciálisan kialakított zöldtetőréteg 6 cm vastagságban biztosítja a négyzetméterenkénti mintegy 60 literes vízmegtartó képességet. Pozsgás növényekből áll, amelyet gyepszőnyeg formájában telepítünk. Ezek a varjúháj több fajtájából állnak, így bárhol is kerül telepítésre, a jobban alkalmazkodó két-három faj képes újratelepíteni a tetőn a növényzetet abban az esetben, ha egyes fajok nem tudnak alkalmazkodni a helyi éghajlati viszonyokhoz” – írták a szakértők.
Van, ahol két-három éve is jól „el van” a növényzet a buszmegállók tetején
Fotó: ecostratos.ro
Kiemelték, hogy az aradi buszmegállóra a cég saját költségén telepítette a növényzetet, közpénz felhasználása nélkül, „ezzel is demonstrálva a megoldás életképességét, amelyet a jövőben más aradi megállókra is ki lehet terjeszteni.” Azért is volt különös az aradi eset, mert a zöldtető kiállta az elmúlt három év kolozsvári, illetve a két éve tartó marosvásárhelyi hosszan tartó aszályokat.
„A nyár közepén értesítést kaptunk arról, hogy az aradi kísérleti buszmegálló tetején a növényzet teljesen eltűnt, egyetlen élő növény sem maradt. Aszály idején a sedum-kolóniák visszahúzódnak, csökken a borítottságuk, üres helyek keletkeznek közöttük, de az őszi esők hatására újra visszanyerik vegetációs sűrűségüket. Ez természetes jelenség ezeknél a fajoknál – ez az ára a fenntartható növényzetnek, amelyet nem kell nyírni vagy öntözni, így elkerülhetők a városok számára jelentős költségek” – szólt a magyarázat, és mivel a növényzet teljesen eltűnt egy hét alatt, felébredt a gyanú, hogy ezt egy „bűnös kéz” okozta.
A zöldtetős buszmegálló gazdaságos megoldást jelent, mivel öntözőrendszer nélkül is beépíthető, a növények tápanyagait és hidratálását a rendszer alkotórétegei biztosítják. A varjúháj rendkívül toleráns a szélsőséges éghajlati viszonyokkal szemben és a száraz területekhez is jól alkalmazkodik. A rendszer speciális, könnyűszerkezetű, vízkeringést elősegítő, fokozott vízvisszatartást biztosító rétegekből, valamint magas szárazságtűrő növényfajokból áll. Az állomás tartótálcája illesztések nélkül készül, ezzel megakadályozva a zöldtető esetleges szivárgását. Újrahasznosítható anyagokból készül, fokozott vízvisszatartó talajréteg kerül beszerelésre, amely lehetővé teszi a növények hatékony hidratálását és egyben megfelelő gyökeresedést biztosít.
A talaj- és elszáradt növénymintákat a már említett laboratóriumba küldték, amely aminometilfoszfonsav (AMP) enyhén kimutatható nyomát állapította meg. Ez a glifozát (gyakran használt gyomirtó) fő bomlásterméke.
– olvasható a jelentésben. Ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a növényzet elpusztításához gyomirtó és egy oxidatív, kiszárító hatású vegyület keverékét használták (amelyek bomlástermékei egyébként természetes környezetben is előfordulnak).
Még csak magnak sem maradt a varjúhájból Aradon
Fotó: ecostratos.ro
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyesek az ökologikus városzöldítési megoldásokat akarják lejáratni, és ezért antiszociális cselekedetekre is képesek.
ez arra utal, hogy szándékos, előre megfontolt cselekedetről van szó” – fejezték ki sajnálatukat a cég ügyvezetői, Ciprian Bodo Eugen és Kolcsár Gedeon.
A jelentés szerint a vállalkozás ugyancsak saját költségen újratelepítette a zöldtetőt az érintett buszmegállóra, bízva abban, hogy ezúttal nem rongálják meg, mert „Arad városa is megérdemli azokat a zöld megoldásokat, amelyeket más városok sikerrel alkalmaznak.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!