Újratelepítették a zöldtetőt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi önkormányzat sajtóosztálya elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj, amit környezetvédelmi és városszépítő céllal telepítettek az egyik autóbuszmegállóra. A vállalkozás saját költségen alakította ki újra a zöldtetőt, sajnálatának adva hangot, amiért a közösségi oldalakon sok ellendrukkere volt a kezdeményezésnek.
2025. október 15., 21:482025. október 15., 21:48
Az aradi Szabadság-szobornak otthont adó Román–magyar megbékélés parkja mellett lévő autóbuszmegálló tetejét tavaly nyáron kísérleti jelleggel „zöldítették” ki: szárazságtűrő varjúhájat telepítettek a plexiüvegtetőre, hogy árnyékosabbá tegyék a várakozóhelyet, egyúttal felfrissítsék a levegőt. A munkálatokat egy aradi székhelyű, kertépítészetre, zöldövezetek és zöldtetők kialakítására szakosodott cég, az Ecostratos nevű vállalat saját költségén végezte el azzal a céllal, hogyha beválik,
A növénykolónia csökkenti az üvegházhatást, amit az utasok a nyári hónapokban különösen éreznek, de ezenkívül is több környezeti előnyt kínál:
miközben esztétikailag is barátságosabbá teszi a városképet. A kiválasztott növényfajta a varjúháj (sedum), ami elvileg nem igényel öntözést vagy különösebb gondozást, mivel a levegő páratartalmából nyert nedvességgel is képes megélni. Ezt a pozsgás növényt telepítették több városnegyedben a villamossínek mentén, illetve a vágányok közé, hasonlóképpen a zöldítés jegyében.
Próbaképpen zöldövezetet alakított ki a polgármesteri hivatal néhány buszmegálló tetején Aradon, és ha a terv beválik, a Maros-parti megyeszékhely valamennyi tömegközlekedési várakozóhelyét „kizöldítik”.
A múlt nyáron a szóban forgó buszmegállóban várakozó tinédzserek azt nyilatkozták a Krónikának, hogy valóban elviselhetőbb a forróság a tető alatt, miután „kizöldítették”, a városháza sajtószóvivője, Ralu Cotrău pedig egy évvel a kísérleti projekt bevezetése után azt nyilatkozta a Krónikának, hogy a városvezetés sikerként könyveli el a kezdeményezést, ezért a többi megállóhely is sorra került.
Ehhez képest egy hónap múlva, idén augusztusban villámcsapásként jött a hír: kiszáradt a zöldtető. A városvezetés közölte, hogy szabotázst sejt a dolog mögött, ezért laboratóriumi vizsgálatot kértek, hogy kiderítsék, szándékosság áll-e a kudarc mögött.
A közösségi oldalakat elárasztották a gúnyos, kárörvendő megjegyzések, amelyek részint az önkormányzat hozzá nem értésével magyarázták a történteket, másrészt „szerencsésnek” vélték a helyzetet, mert így legalább nem kell „haszontalanságokra költeni a közpénzt”.
Egy hónappal azután, hogy az önkormányzat képviselője a Krónika megkeresésére sikeresnek nevezte a tömegközlekedési megállók tetejének „zöldövezetté” alakítására irányuló kísérleti projektet, kiszáradt a varjúháj a kísérleti buszmegállóban.
A vizsgálatot egy gyomirtószerek kimutatására szakosodott akkreditált prágai laboratórium végezte el, és annak alapján készítette el jelentését az Ecostratos. Ebből a dokumentumból – amelyet a polgármesteri hivatal bocsátott rendelkezésünkre – idézünk alább.
„A speciálisan kialakított zöldtetőréteg 6 cm vastagságban biztosítja a négyzetméterenkénti mintegy 60 literes vízmegtartó képességet. Pozsgás növényekből áll, amelyet gyepszőnyeg formájában telepítünk. Ezek a varjúháj több fajtájából állnak, így bárhol is kerül telepítésre, a jobban alkalmazkodó két-három faj képes újratelepíteni a tetőn a növényzetet abban az esetben, ha egyes fajok nem tudnak alkalmazkodni a helyi éghajlati viszonyokhoz” – írták a szakértők.
Van, ahol két-három éve is jól „el van” a növényzet a buszmegállók tetején
Fotó: ecostratos.ro
Kiemelték, hogy az aradi buszmegállóra a cég saját költségén telepítette a növényzetet, közpénz felhasználása nélkül, „ezzel is demonstrálva a megoldás életképességét, amelyet a jövőben más aradi megállókra is ki lehet terjeszteni.” Azért is volt különös az aradi eset, mert a zöldtető kiállta az elmúlt három év kolozsvári, illetve a két éve tartó marosvásárhelyi hosszan tartó aszályokat.
„A nyár közepén értesítést kaptunk arról, hogy az aradi kísérleti buszmegálló tetején a növényzet teljesen eltűnt, egyetlen élő növény sem maradt. Aszály idején a sedum-kolóniák visszahúzódnak, csökken a borítottságuk, üres helyek keletkeznek közöttük, de az őszi esők hatására újra visszanyerik vegetációs sűrűségüket. Ez természetes jelenség ezeknél a fajoknál – ez az ára a fenntartható növényzetnek, amelyet nem kell nyírni vagy öntözni, így elkerülhetők a városok számára jelentős költségek” – szólt a magyarázat, és mivel a növényzet teljesen eltűnt egy hét alatt, felébredt a gyanú, hogy ezt egy „bűnös kéz” okozta.
A zöldtetős buszmegálló gazdaságos megoldást jelent, mivel öntözőrendszer nélkül is beépíthető, a növények tápanyagait és hidratálását a rendszer alkotórétegei biztosítják. A varjúháj rendkívül toleráns a szélsőséges éghajlati viszonyokkal szemben és a száraz területekhez is jól alkalmazkodik. A rendszer speciális, könnyűszerkezetű, vízkeringést elősegítő, fokozott vízvisszatartást biztosító rétegekből, valamint magas szárazságtűrő növényfajokból áll. Az állomás tartótálcája illesztések nélkül készül, ezzel megakadályozva a zöldtető esetleges szivárgását. Újrahasznosítható anyagokból készül, fokozott vízvisszatartó talajréteg kerül beszerelésre, amely lehetővé teszi a növények hatékony hidratálását és egyben megfelelő gyökeresedést biztosít.
A talaj- és elszáradt növénymintákat a már említett laboratóriumba küldték, amely aminometilfoszfonsav (AMP) enyhén kimutatható nyomát állapította meg. Ez a glifozát (gyakran használt gyomirtó) fő bomlásterméke.
– olvasható a jelentésben. Ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a növényzet elpusztításához gyomirtó és egy oxidatív, kiszárító hatású vegyület keverékét használták (amelyek bomlástermékei egyébként természetes környezetben is előfordulnak).
Még csak magnak sem maradt a varjúhájból Aradon
Fotó: ecostratos.ro
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyesek az ökologikus városzöldítési megoldásokat akarják lejáratni, és ezért antiszociális cselekedetekre is képesek.
ez arra utal, hogy szándékos, előre megfontolt cselekedetről van szó” – fejezték ki sajnálatukat a cég ügyvezetői, Ciprian Bodo Eugen és Kolcsár Gedeon.
A jelentés szerint a vállalkozás ugyancsak saját költségen újratelepítette a zöldtetőt az érintett buszmegállóra, bízva abban, hogy ezúttal nem rongálják meg, mert „Arad városa is megérdemli azokat a zöld megoldásokat, amelyeket más városok sikerrel alkalmaznak.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Egy szatmárnémeti iskola egyik termében repedés keletkezett a falon, egy másik épületről pedig téglák hullottak le a szerda reggeli földrengés nyomán – közölte a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A Szeben megyei törvényszéki ügyészség őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett egy 52 éves nőt és egy 53 éves férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy halálra vertek egy 67 éves férfit, majd elásták a holttestét.
Európai uniós támogatással javítják az egészségügyi ellátás színvonalát Szegeden és Temesváron, a több mint 3,028 millió eurós költségvetésű projekt révén bővítik a kapacitásokat, képzésekkel, tapasztalatcserével erősítik a határon átívelő együttműködést.
A Richter-skála szerint 4-es erősségű földrengés volt szerda reggel 7 óra 57 perckor Szatmár megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Tele van az internet csontkovácsokról szóló hirdetésekkel. A kiropraktika valóban látványosan fejlődő terület, azonban a legnagyobb gond vele, hogy szélhámosok is űzik. Egészségügyi videósorozatunkban kolozsvári szakorvoshoz látogattunk el.
Bár naponta érkeznek medvék okozta károkról szóló bejelentések, a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok Maros megyében. Idén eddig 43 likvidálását engedélyezték, közülük mindössze 20-at lőttek ki.
Bár az elmúlt század nyomot hagyott a keresdi Bethlen-kastélyon, a Maros megyei műemlék régi pompáját szakszerű restaurálási munkálatok révén igyekeznek visszanyerni. Látogatásunk során megtekintettük a reneszánsz épületegyüttest.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!