Újratelepítették a zöldtetőt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi önkormányzat sajtóosztálya elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj, amit környezetvédelmi és városszépítő céllal telepítettek az egyik autóbuszmegállóra. A vállalkozás saját költségen alakította ki újra a zöldtetőt, sajnálatának adva hangot, amiért a közösségi oldalakon sok ellendrukkere volt a kezdeményezésnek.
2025. október 15., 21:482025. október 15., 21:48
Az aradi Szabadság-szobornak otthont adó Román–magyar megbékélés parkja mellett lévő autóbuszmegálló tetejét tavaly nyáron kísérleti jelleggel „zöldítették” ki: szárazságtűrő varjúhájat telepítettek a plexiüvegtetőre, hogy árnyékosabbá tegyék a várakozóhelyet, egyúttal felfrissítsék a levegőt. A munkálatokat egy aradi székhelyű, kertépítészetre, zöldövezetek és zöldtetők kialakítására szakosodott cég, az Ecostratos nevű vállalat saját költségén végezte el azzal a céllal, hogyha beválik,
A növénykolónia csökkenti az üvegházhatást, amit az utasok a nyári hónapokban különösen éreznek, de ezenkívül is több környezeti előnyt kínál:
miközben esztétikailag is barátságosabbá teszi a városképet. A kiválasztott növényfajta a varjúháj (sedum), ami elvileg nem igényel öntözést vagy különösebb gondozást, mivel a levegő páratartalmából nyert nedvességgel is képes megélni. Ezt a pozsgás növényt telepítették több városnegyedben a villamossínek mentén, illetve a vágányok közé, hasonlóképpen a zöldítés jegyében.
Próbaképpen zöldövezetet alakított ki a polgármesteri hivatal néhány buszmegálló tetején Aradon, és ha a terv beválik, a Maros-parti megyeszékhely valamennyi tömegközlekedési várakozóhelyét „kizöldítik”.
A múlt nyáron a szóban forgó buszmegállóban várakozó tinédzserek azt nyilatkozták a Krónikának, hogy valóban elviselhetőbb a forróság a tető alatt, miután „kizöldítették”, a városháza sajtószóvivője, Ralu Cotrău pedig egy évvel a kísérleti projekt bevezetése után azt nyilatkozta a Krónikának, hogy a városvezetés sikerként könyveli el a kezdeményezést, ezért a többi megállóhely is sorra került.
Ehhez képest egy hónap múlva, idén augusztusban villámcsapásként jött a hír: kiszáradt a zöldtető. A városvezetés közölte, hogy szabotázst sejt a dolog mögött, ezért laboratóriumi vizsgálatot kértek, hogy kiderítsék, szándékosság áll-e a kudarc mögött.
A közösségi oldalakat elárasztották a gúnyos, kárörvendő megjegyzések, amelyek részint az önkormányzat hozzá nem értésével magyarázták a történteket, másrészt „szerencsésnek” vélték a helyzetet, mert így legalább nem kell „haszontalanságokra költeni a közpénzt”.
Egy hónappal azután, hogy az önkormányzat képviselője a Krónika megkeresésére sikeresnek nevezte a tömegközlekedési megállók tetejének „zöldövezetté” alakítására irányuló kísérleti projektet, kiszáradt a varjúháj a kísérleti buszmegállóban.
A vizsgálatot egy gyomirtószerek kimutatására szakosodott akkreditált prágai laboratórium végezte el, és annak alapján készítette el jelentését az Ecostratos. Ebből a dokumentumból – amelyet a polgármesteri hivatal bocsátott rendelkezésünkre – idézünk alább.
„A speciálisan kialakított zöldtetőréteg 6 cm vastagságban biztosítja a négyzetméterenkénti mintegy 60 literes vízmegtartó képességet. Pozsgás növényekből áll, amelyet gyepszőnyeg formájában telepítünk. Ezek a varjúháj több fajtájából állnak, így bárhol is kerül telepítésre, a jobban alkalmazkodó két-három faj képes újratelepíteni a tetőn a növényzetet abban az esetben, ha egyes fajok nem tudnak alkalmazkodni a helyi éghajlati viszonyokhoz” – írták a szakértők.
Van, ahol két-három éve is jól „el van” a növényzet a buszmegállók tetején
Fotó: ecostratos.ro
Kiemelték, hogy az aradi buszmegállóra a cég saját költségén telepítette a növényzetet, közpénz felhasználása nélkül, „ezzel is demonstrálva a megoldás életképességét, amelyet a jövőben más aradi megállókra is ki lehet terjeszteni.” Azért is volt különös az aradi eset, mert a zöldtető kiállta az elmúlt három év kolozsvári, illetve a két éve tartó marosvásárhelyi hosszan tartó aszályokat.
„A nyár közepén értesítést kaptunk arról, hogy az aradi kísérleti buszmegálló tetején a növényzet teljesen eltűnt, egyetlen élő növény sem maradt. Aszály idején a sedum-kolóniák visszahúzódnak, csökken a borítottságuk, üres helyek keletkeznek közöttük, de az őszi esők hatására újra visszanyerik vegetációs sűrűségüket. Ez természetes jelenség ezeknél a fajoknál – ez az ára a fenntartható növényzetnek, amelyet nem kell nyírni vagy öntözni, így elkerülhetők a városok számára jelentős költségek” – szólt a magyarázat, és mivel a növényzet teljesen eltűnt egy hét alatt, felébredt a gyanú, hogy ezt egy „bűnös kéz” okozta.
A zöldtetős buszmegálló gazdaságos megoldást jelent, mivel öntözőrendszer nélkül is beépíthető, a növények tápanyagait és hidratálását a rendszer alkotórétegei biztosítják. A varjúháj rendkívül toleráns a szélsőséges éghajlati viszonyokkal szemben és a száraz területekhez is jól alkalmazkodik. A rendszer speciális, könnyűszerkezetű, vízkeringést elősegítő, fokozott vízvisszatartást biztosító rétegekből, valamint magas szárazságtűrő növényfajokból áll. Az állomás tartótálcája illesztések nélkül készül, ezzel megakadályozva a zöldtető esetleges szivárgását. Újrahasznosítható anyagokból készül, fokozott vízvisszatartó talajréteg kerül beszerelésre, amely lehetővé teszi a növények hatékony hidratálását és egyben megfelelő gyökeresedést biztosít.
A talaj- és elszáradt növénymintákat a már említett laboratóriumba küldték, amely aminometilfoszfonsav (AMP) enyhén kimutatható nyomát állapította meg. Ez a glifozát (gyakran használt gyomirtó) fő bomlásterméke.
– olvasható a jelentésben. Ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a növényzet elpusztításához gyomirtó és egy oxidatív, kiszárító hatású vegyület keverékét használták (amelyek bomlástermékei egyébként természetes környezetben is előfordulnak).
Még csak magnak sem maradt a varjúhájból Aradon
Fotó: ecostratos.ro
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyesek az ökologikus városzöldítési megoldásokat akarják lejáratni, és ezért antiszociális cselekedetekre is képesek.
ez arra utal, hogy szándékos, előre megfontolt cselekedetről van szó” – fejezték ki sajnálatukat a cég ügyvezetői, Ciprian Bodo Eugen és Kolcsár Gedeon.
A jelentés szerint a vállalkozás ugyancsak saját költségen újratelepítette a zöldtetőt az érintett buszmegállóra, bízva abban, hogy ezúttal nem rongálják meg, mert „Arad városa is megérdemli azokat a zöld megoldásokat, amelyeket más városok sikerrel alkalmaznak.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!