Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
A megnyúzott kutya meglepően hasonlít a megnyúzott bárányra – a megdöbbentő párhuzam rávilágít arra, milyen könnyen válhat megtévesztéssé az élelmiszeripar, ha a fogyasztó nem elég tudatos. Lakatos Artur-Lóránd, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a gasztronómiai csalások világába kalauzol el.
2025. június 27., 19:182025. június 27., 19:18
Az étkezés bizalmi kérdés – de mi van akkor, ha ez a bizalom újra meg újra sérül? Lakatos Artur-Lóránd, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója egy epizódszerű kutatás keretében vizsgálta a gasztronómiai csalásokat, melyekről részletesen beszélt a Krónikának. Cikkünkből kiderül: a gasztronómiai csalások nem kivételes, elszigetelt esetek, hanem a rendszer szintjén működő jelenségek – és Erdély sem marad érintetlen.
A csalások egyik leggyakoribb formája, amikor a fogyasztót valamilyen egzotikusan hangzó névvel csapják be. A hús ugyanaz, a címke más – a vásárló pedig fizet, mert úgy érzi, különlegeshez jut.
Lakatos egyik kedvenc példája
Ugyanez történt az Egyesült Államokban is, amikor gyorséttermek kenguruhúst árultak marhaként, vagy Romániában, ahol évekkel ezelőtt lóhúst forgalmaztak marhahúsként, különösen a külföldi exportra szánt termékek között.
A csalások nem korlátozódnak az állati eredetű ételekre. Mézet cukorral dúsítanak, olívaolaj helyett napraforgót vagy még silányabb zsiradékot töltenek a palackba, hígított alkoholt árulnak eredetiként, vagy éppen vegyszerekkel kevert „borokat” állítanak elő.
Lakatos szerint Erdélyben is léteznek hasonló visszaélések – ha nem is mindig bizonyítható formában. Az egyik leggyakrabban emlegetett történet szerint húsvét előtt kutyahúst árulnak bárányként. A legenda annyira elterjedt, hogy mára már néprajzi folklórelemként is megállná a helyét.
„A megnyúzott kutya és a bárány között csak apró anatómiai különbségek vannak, például a lábak tömege vagy a fogazat. Ezeket laikus szem nem feltétlenül veszi észre” – magyarázza Lakatos.
További visszatérő szóbeszédek szerint macskahúst adnak el nyúlként, vagy silány minőségű ételeket árusítanak turistáknak – gyakran turisztikailag frekventált helyeken, vásárokban vagy éjszakai vendéglátóhelyeken.
A csalók gyakran éppen a turisták naivitására építenek.
„Előfordul, hogy nem alkoholos italt árulnak alkoholosként, túlszámláznak, vagy éppen lejárt, gyenge minőségű alapanyagot használnak” – mondja Lakatos, hozzátéve, sokan kihasználják, hogy például alkoholos befolyásoltság alatt az emberek kevésbé figyelmesek, ahogy azt is, hogy egy külföldi, aki nem beszéli az ország nyelvét, egy koktél silány minősége vagy egy kávé túlárazottsága miatt biztos nem fut a helyi fogyasztóvédelemhez.
A romániai fogyasztóvédelem – Lakatos meglátása szerint – igyekszik tenni a dolgát. Gyakran hallani arról, hogy egyik napról a másikra bezárnak éttermeket, üzleteket, ha szabálytalanságot észlelnek.
„A legnagyobb probléma, hogy az átlagpolgár nem mindig érzékeli, hogy történik valami. Pedig a hatóság dolgozik, csak az eredmény nem mindig látványos. A tudatos fogyasztói magatartás nagyon sokat számít” – hangsúlyozza.
A legjobb védekezés tehát az informáltság és a józan ész. Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen – például 10 lejért igazi olívaolaj vagy egzotikus hús – akkor valószínűleg nem is az.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!