Kutya báránybőrben – Élelmiszer-hamisítás és fogyasztói megtévesztés a gasztronómiában

Ugyanez történt az Egyesült Államokban is, amikor gyorséttermek kenguruhúst árultak marhaként, vagy Romániában, ahol évekkel ezelőtt lóhúst forgalmaztak marhahúsként, különösen a külföldi exportra szánt termékek között.

Nem csak hús: bor, méz, olaj, paprika

A csalások nem korlátozódnak az állati eredetű ételekre. Mézet cukorral dúsítanak, olívaolaj helyett napraforgót vagy még silányabb zsiradékot töltenek a palackba, hígított alkoholt árulnak eredetiként, vagy éppen vegyszerekkel kevert „borokat” állítanak elő.

Erdélyi esetek: ahol a legenda és a valóság összemosódik

Lakatos szerint Erdélyben is léteznek hasonló visszaélések – ha nem is mindig bizonyítható formában. Az egyik leggyakrabban emlegetett történet szerint húsvét előtt kutyahúst árulnak bárányként. A legenda annyira elterjedt, hogy mára már néprajzi folklórelemként is megállná a helyét.

„A megnyúzott kutya és a bárány között csak apró anatómiai különbségek vannak, például a lábak tömege vagy a fogazat. Ezeket laikus szem nem feltétlenül veszi észre” – magyarázza Lakatos.

További visszatérő szóbeszédek szerint macskahúst adnak el nyúlként, vagy silány minőségű ételeket árusítanak turistáknak – gyakran turisztikailag frekventált helyeken, vásárokban vagy éjszakai vendéglátóhelyeken.

A turisták és a gyorsan forgó termékek

A csalók gyakran éppen a turisták naivitására építenek.

„Előfordul, hogy nem alkoholos italt árulnak alkoholosként, túlszámláznak, vagy éppen lejárt, gyenge minőségű alapanyagot használnak” – mondja Lakatos, hozzátéve, sokan kihasználják, hogy például alkoholos befolyásoltság alatt az emberek kevésbé figyelmesek, ahogy azt is, hogy egy külföldi, aki nem beszéli az ország nyelvét, egy koktél silány minősége vagy egy kávé túlárazottsága miatt biztos nem fut a helyi fogyasztóvédelemhez.

Jó a helyzet, de nem hibátlan

A romániai fogyasztóvédelem – Lakatos meglátása szerint – igyekszik tenni a dolgát. Gyakran hallani arról, hogy egyik napról a másikra bezárnak éttermeket, üzleteket, ha szabálytalanságot észlelnek.

„A legnagyobb probléma, hogy az átlagpolgár nem mindig érzékeli, hogy történik valami. Pedig a hatóság dolgozik, csak az eredmény nem mindig látványos. A tudatos fogyasztói magatartás nagyon sokat számít” – hangsúlyozza.

A legjobb védekezés tehát az informáltság és a józan ész. Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen – például 10 lejért igazi olívaolaj vagy egzotikus hús – akkor valószínűleg nem is az.