Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
A megnyúzott kutya meglepően hasonlít a megnyúzott bárányra – a megdöbbentő párhuzam rávilágít arra, milyen könnyen válhat megtévesztéssé az élelmiszeripar, ha a fogyasztó nem elég tudatos. Lakatos Artur-Lóránd, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a gasztronómiai csalások világába kalauzol el.
2025. június 27., 19:182025. június 27., 19:18
Az étkezés bizalmi kérdés – de mi van akkor, ha ez a bizalom újra meg újra sérül? Lakatos Artur-Lóránd, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója egy epizódszerű kutatás keretében vizsgálta a gasztronómiai csalásokat, melyekről részletesen beszélt a Krónikának. Cikkünkből kiderül: a gasztronómiai csalások nem kivételes, elszigetelt esetek, hanem a rendszer szintjén működő jelenségek – és Erdély sem marad érintetlen.
A csalások egyik leggyakoribb formája, amikor a fogyasztót valamilyen egzotikusan hangzó névvel csapják be. A hús ugyanaz, a címke más – a vásárló pedig fizet, mert úgy érzi, különlegeshez jut.
Lakatos egyik kedvenc példája
Ugyanez történt az Egyesült Államokban is, amikor gyorséttermek kenguruhúst árultak marhaként, vagy Romániában, ahol évekkel ezelőtt lóhúst forgalmaztak marhahúsként, különösen a külföldi exportra szánt termékek között.
A csalások nem korlátozódnak az állati eredetű ételekre. Mézet cukorral dúsítanak, olívaolaj helyett napraforgót vagy még silányabb zsiradékot töltenek a palackba, hígított alkoholt árulnak eredetiként, vagy éppen vegyszerekkel kevert „borokat” állítanak elő.
Lakatos szerint Erdélyben is léteznek hasonló visszaélések – ha nem is mindig bizonyítható formában. Az egyik leggyakrabban emlegetett történet szerint húsvét előtt kutyahúst árulnak bárányként. A legenda annyira elterjedt, hogy mára már néprajzi folklórelemként is megállná a helyét.
„A megnyúzott kutya és a bárány között csak apró anatómiai különbségek vannak, például a lábak tömege vagy a fogazat. Ezeket laikus szem nem feltétlenül veszi észre” – magyarázza Lakatos.
További visszatérő szóbeszédek szerint macskahúst adnak el nyúlként, vagy silány minőségű ételeket árusítanak turistáknak – gyakran turisztikailag frekventált helyeken, vásárokban vagy éjszakai vendéglátóhelyeken.
A csalók gyakran éppen a turisták naivitására építenek.
„Előfordul, hogy nem alkoholos italt árulnak alkoholosként, túlszámláznak, vagy éppen lejárt, gyenge minőségű alapanyagot használnak” – mondja Lakatos, hozzátéve, sokan kihasználják, hogy például alkoholos befolyásoltság alatt az emberek kevésbé figyelmesek, ahogy azt is, hogy egy külföldi, aki nem beszéli az ország nyelvét, egy koktél silány minősége vagy egy kávé túlárazottsága miatt biztos nem fut a helyi fogyasztóvédelemhez.
A romániai fogyasztóvédelem – Lakatos meglátása szerint – igyekszik tenni a dolgát. Gyakran hallani arról, hogy egyik napról a másikra bezárnak éttermeket, üzleteket, ha szabálytalanságot észlelnek.
„A legnagyobb probléma, hogy az átlagpolgár nem mindig érzékeli, hogy történik valami. Pedig a hatóság dolgozik, csak az eredmény nem mindig látványos. A tudatos fogyasztói magatartás nagyon sokat számít” – hangsúlyozza.
A legjobb védekezés tehát az informáltság és a józan ész. Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen – például 10 lejért igazi olívaolaj vagy egzotikus hús – akkor valószínűleg nem is az.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!