
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román tagozata a Kultúrpalota nagytermében, a magyarok az egyetem dísztermében kezdték az intézmény 69. tanévét. Mint borítékolható volt, a hétvége nem hozott semmi újat a magyar diákság számára, mely a következő évben sem élhet törvényes jogával, és nem szerveződhet külön oktatási vonalba.
2013. szeptember 30., 19:262013. szeptember 30., 19:26
Szilágyi Tibor rektor-helyettes és a magyar tanárok tartották magukat a múlt héten tett ígéretükhöz, miszerint, ha az egyetem vezetősége nem tartja be a tavaly ilyenkor vállaltakat, tiltakozásuk jeléül nem vesznek részt a hivatalos tanévnyitón. Köszöntőjében a rektor-helyettes Pázmány Péter keresztény prédikátorokhoz szóló intelmét idézte, miszerint „…az okos embernek nem a hímes szók, hanem az erős valóságok tetszenek. A szép orcának kendőzés nem kell…”. „Azért tartjuk külön ezt az évnyitót, mert a magyar oktatás területén sem hímes szavakat, hanem erős valóságot szeretnénk!” – üzente a 2012 szeptemberében született protokollum aláíróinak és az a felett bábáskodó politikumnak Szilágyi Tibor.
Pesszimista hangnemet ütött meg a diákszövetség elnöke, Tubák Nimród is, aki szerint a tanévkezdés napjának valóban ünnepnapnak kellett volna lennie, azonban „miként ünnepeljünk, amikor újból egy olyan évet kezdünk el, amit nem így képzeltünk el”. Azt, hogy a magyar tagozat még mindig messze áll attól, amit elképzelt magának, Szabó Béla tagozatvezető is elismerte, viszont jelzésértékűnek tartotta, hogy a tanévnyitóra mégiscsak az egyetem legelőkelőbb termében került sor. Megítélésében ez azt bizonyítja, hogy a magyar tanárok és diákok is magukénak érezhetik a MOGYE-t. A tagozatvezető lapunknak úgy értékelte, jelzésértékű az is, hogy egyetlen magyar oktató sem ment el a Kultúrpalotában szervezett hivatalos eseményre. „Nem adtuk a nevünket ahhoz, hogy egy-két oktatónk, diákszövetségi vezetőnk elmenjen a hivatalos ünnepségre, és magyarul felszólalva elmondja, hogy az egyetemen minden nagyon szép, nagyon jó, azaz minden a legnagyobb rendben van” – indokolta a tömeges hiányzást Szabó Béla.
A Krónikának nyilatkozó Szilágyi Tibor úgy vélte, minimális az esélye annak, hogy október elseje után eredményes tárgyalásokat folytassanak az egyetem vezetőségével. „Minél inkább belemegyünk a tanévbe, annál nehezebb. Egy hét múlva, amikor beindult a gyakorlati tevékenység, szinte lehetetlen a csoportok szétválasztása” – fejtette ki. Kérdésünkre, hogy a következő időszakban milyen további tiltakozási formákra lehet számítani, a rektor-helyettes csak az aláírásgyűjtést említette, hozzátéve: az esetleges további akciókról még korai beszélni.
Hiányolták a magyarokat
Leonard Azamfirei rektor a Kultúrpalotában tartott hivatalos tanévnyitón – melyen csupán a román tanárok és diákok voltak jelen – „érdekesnek” nevezte a magyar tagozat távolmaradását, mivel szerinte a legutóbbi szenátusi ülésen abban maradtak, hogy közös lesz az ünnepség.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a rektor úgy vélte, a szenátus legutóbbi döntései az együttműködésre való hajlamot bizonyították, mint mondta, ezért sem érti a magyar tagozat által folytatott „harcot”. „Úgy vélem, abban a helyzetben voltunk, amikor valóban volt okunk együtt lenni, mivel az elmúlt tanévben jelentős lépéseket tettünk a román és magyar tanterv fejlesztése érdekében. Hiszem, hogy a szenátus legutóbbi, a magyar oktatási vonal és állások körvonalazására vonatkozó döntése miden eddiginél világosabb üzenet volt arra vonatkozóan, hogy együtt kívánunk dolgozni” – idézi Azamfireit az Agerpres.
A rektor úgy vélte, amennyiben a magyar tagozat ezek után másként döntött, feltehető a kérdés: mennyire értékeli az egyetem vezetőségének „jóindulatát”. Mint mondta, Szilágyi Tibor rektor-helyettestől tudta meg, hogy a magyar tagozat nem vesz részt a hivatalos tanévnyitón, azonban, ez az eddigi tapasztalata alapján nem lepte meg. A rektor szerint a magyar tagozat vezetőinek el kellene gondolkodniuk azon, becsületesek-e az egyetem vezetőségéhez, az általa képviselt irányvonalhoz, amikor azt állítják: nincs szervezett magyar orvosképzés Marosvásárhelyen.
A magyar tagozatot hiányolta Constantin Copotoiu szenátusi elnök is, a magyar oktatók és diákok különválási igényeit törvénytelennek, az egyetemi autonómiával ellentétesnek tüntetve fel. Úgy vélte, a MOGYE-n az elmúlt éveket a demokrácia, a szólásszabadság jellemezte, és a törvény szerint jártak el. Azonban olyan dolgokat is kértek, amelyek „a törvényen kívül állnak”, mondta a korábbi rektor. „A szenátus jóváhagyása nélkül kérnek bizonyos dolgokat. Egyetemi autonómia van, a szenátus dönt az egyetem struktúrájáról, az oktatási vonalról, mindenről, ami az egyetemen történik” – hangsúlyozta Copotoiu.
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
szóljon hozzá!