Külföldiből gyúrt helyi hústermék?

„Sok terméket kínálnak helyiként, ám legtöbb esetben nem kizárt, hogy az valójában lengyel húsból készült\" – véli Orbán Ferenc székelyföldi szakács, aki ismert séfek mellett, külföldön tanulta szakmáját.

Szerinte a helyinek mondott, vagy a székely megnevezés ellenére nem lehet tudni, honnan és milyen minőségű alapanyagok kerülnek a kereskedelemben megvásárolható hústermékekbe. Úgy véli, az európai uniós előcsatlakozási időszakban a Székelyföldön temérdek vágóhidat, élelmiszer-szállításra alkalmas gépparkot, valamint modern konyhai felszereléseket és tudást kellett volna importálni külföldről, ahhoz, hogy a helyi húsfeldolgozók és hentesek érvényesülni tudjanak a piacon, ám ehelyett az élelmiszer-adalékok piaca nőtt meg. Szerinte ma már Székelyföldön is inkább pácolt és adalékanyagokkal dúsított termékeket állítanak elő a nagyobb húsgyártók, mintsem minőségit, azért, hogy a külföldről származó importkészítményekéhez hasonló árkategóriában tudják felkínálni termékeiket a hazai vásárlóknak.

A szakács szerint az átlagvásárló is azt nézi elsősorban, hogy hány kiló húst kap a pénzéért, ám azt már nem veszi számításba, hogy a vízmegkötő adalékanyagok miatt nyomnak többet a mérlegen az olcsóbb termékek. „Miközben külföldön feltüntetik, hogy egy kiló hústermék másfél kiló nyers húsból készül, addig nálunk ez rendszerint fordítva történik. Másfél kiló terméket csinálunk egyből\" – mondja Orbán Ferenc.

Hús helyett pótlék

Van igény itthon is a hagyományos módszerekkel készített termékekre, ám azt rendszeresen csak egy szűk réteg tudja megvásárolni – véli az egyik udvarhelyszéki húsfeldolgozó vállalat tulajdonosa. Elmondta, ők adalékanyag-mentes termékeket gyártanak, prémium minőségűnek a füstölt, hagyományos módszerekkel készített termékeik számítanak. A húsfeldolgozó vezetője szerint a hazai húsból is lehet minőségi portékát előállítani, ám a székelyföldi húst nehéz beszerezni, ipari mennyiségben pedig egyenesen lehetetlen. Mint elmondta, ő többé-kevésbé tud helyi alapanyagot vásárolni, de csak azért, mert kisvállalkozása van.

Helyi termék külföldi alapanyagból

„Országosan a sertéshús több mint hatvan százalékát más európai uniós országokból importálják, ez Hargita megyére is érvényes, hiszen nincs egyetlen engedélyezett sertésfarm sem a megyében, az előállított hús mind magángazdaságokból származik\" – mutatott rá Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság szóvivője. Hozzáfűzte, Hargita megye ráadásul nem gabonatermesztő vidék, így itt eleve kevesebb a disznótenyésztők száma is. Közfogyasztásra csak akkor kerülhet parasztgazdaságból származó hús, ha az állatot vágóhídon dolgozzák fel, ám a megyében mindössze egy vágóhíd működik – Gyergyóban –, de ott is főként külföldi, illetve más megyékből származó sertéseket vágnak le – tudtuk meg Püsök Lászlótól.

Ellenőrizetlen a minőségi besorolás

A hazai élelmiszergyártásban egyébként a termékek minőségi besorolása sem ellenőrzött, nem szakhatóság tesz különbséget az „átlagos\" és a „prémium\" minőségű termékek között: gyakorlatilag a gyártó határozza meg, hogy termékét milyen minőségűnek nevezi. Ez alól csupán néhány hagyományos termék képez kivételt, amelyeknek az összetételét és az előállítását a mezőgazdasági minisztérium felügyeli. Püsök szerint a helyi hústermelésnek csak akkor van jövője, ha a felnevelt állatokat a vágás után, a tenyésztő dolgozza fel és értékesíti, hiszen így nem a kereskedő zsebébe vándorol a haszon.

Támogatásokból kellene megélniük a gazdáknak

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke úgy látja, EU-s támogatások kellenek ahhoz, hogy nagyobb mennyiségben lehessen húst termelni Székelyföldön. Úgy véli, megfelelő minőségű a székelyföldi hús, probléma az értékesítésével van, ugyanakkor a vásárlókat is tudatos fogyasztásra kellene nevelni.

Sebestyén szerint érthető, hogy olcsóbban tudják eladni a húst azok a külföldi termelők, akiknek a jövedelmét kilencven százalékban a támogatások teszik ki, így a hazai hústermelők esetében is a nagyobb európai uniós támogatások hoznának megoldást: tetemesebb támogatással a gazda is jobb áron értékesíthetné állatait és kevésbé lenne kiszolgáltatott helyzetben. Szerinte ha ez megvalósulna, akkor a piacon megvásárolható hústermékek alapanyaga is minőségi, hazai hús lenne.

A marhahúsnak nincs helyi piaca

A gazdák kiszolgáltatottságát és a hús értékesítésének nehézségeit tekintve összecseng a szakemberek véleménye. „Jelenleg is hiányzik az a rendszer, amely révén egyenesen a polcokra juttathatnák a gazdák a megtermelt húst. Amíg nem lesz valamiféle feldolgozáson alapuló termelés, addig teljesen ki vagyunk szolgáltatva a kupeceknek, akik olyan áron vásárolják fel az állatokat, amilyenen akarják\" – hívta fel a figyelmet a Csíki Hírlapnak adott interjújában Tánczos Barna szenátor.

Megjegyezte, ebből a helyzetből nagyon nehéz kitörni, főleg a szarvasmarhatartóknak, ugyanis a prémium minőségű marhahúsnak nincs hazai piaca, így szerinte csak külföldi értékesítésben gondolkodhatnak a gazdák. A teljes rendszer átszervezésére lenne szükség, és egy olyan rendszer kialakítására, amely révén több száz, illetve ezer állatot lehetne külföldi piacra eladni.