Kritikusan alacsony a folyók és a talajvíz szintje a Partiumban a csapadékmentes március miatt

Az eső nélküli március eredménye, hogy a fő folyók, a Berettyó, a Sebes-, a Fekete- és a Fehér-Körös mindegyikén alacsony vagy nagyon alacsony a vízállás. „Pont ma reggel (a riport szerda délután készült – szerk. megj.) tárgyaltam a magyarországi vízügyi igazgatósággal arról, amiről más években nyáron szoktunk: egyezség van ugyanis a két állam között arról, hogy a határszelvényen mekkora vízmennyiség kell átjusson, és ezek a vízhozamok már most, márciusban eléggé problémásak. Az utóbbi években általában július-augusztusban kellett vízhasználati korlátozásokat bevezetnünk, de ahogy most kinéz a dolog, idén legalább egy-másfél hónappal korábban, május végén, júniusban is már olyan vízszegény területek képződhetnek, hogy korlátozni kell elsősorban az ivóvíz felhasználását” – vázolta a kilátásokat az igazgató.

Mindez egy hosszabb folyamat eredménye, az igazgató elmondása szerint a kimutatásaikból, a hidrológiai grafikonokból egyértelműen látszik ez, de tapasztalja az átlagember is, aki közlekedik vagy túrázik a folyók mentén.

„Ezelőtt tíz évvel, ilyenkor, márciusban egyik fő gondunk az volt, hogy az Erdélyi-szigethegységet takaró egy-másfél méteres hó vajon milyen hamar fog elolvadni, és mekkora árvizet okozhat. Már nyolc-tíz éve nincs ilyen problémánk, nincs, mi elolvadjon. Ha megnézem az adatokat visszamenőleg az 1980-as vagy a ’90-es évekig, akkor ebben a periódusban volt 80 centiméter vagy 1,20 méter hó a hegytetőn, jelen pillanatban pedig hat-nyolc centi van” – érzékeltette az éghajlati változásokat.

korábban írtuk

Kiszáradt két erdőháti folyó a nagy szárazság következtében

A hosszan tartó szárazság következtében teljesen kiszáradt a Tőz folyó és a Timercsa-patak Arad megye észak-nyugati részén, az Erdőhát vagy Körösköz nevű tájegységben.

Mint magyarázta, a településeken a vízgazdálkodás abból áll, hogy egy kútból éjszaka kiszivattyúzzák a vizet, amit egy nagyméretű, tíz-húsz köbméteres medencében tárolnak, és napközben abból szolgáltatják az ivóvizet. Csakhogy az utóbbi években, nyár folyamán nem sikerül egy éjszaka alatt megtölteni ezeket a tartályokat, ezért korlátozásokat kell bevezetni a fogyasztásban. Télen egy teli medence elég három-négy napra, de nyáron csak félig tudják feltölteni, és estére nincs már ivóvíz.

„Ugyanakkor az nem működik, hogy egy vízfolyásból egy bizonyos szakaszon kiveszik a vizet, és nem hagynak elegendő mennyiséget az altalajvízre. Ez még inkább érvényes itt, ahol minden vízfolyásunk átfolyik Magyarországra, és szigorú egyezmények rögzítik a határszelvényen átfolyó vízhozamokat. Ezt nekünk biztosítani kell, a leginkább vízszegény időszakban is” – szögezte le.

Vízgazdálkodási határ menti együttműködések

A Körösök Vízügyi Igazgatóság egy tucat, az Európai Unió támogatását élvező projektben érdekelt, ezek összértéke eléri a 100 millió eurót. Pásztor Sándor szerint például az összes határ menti vízügyi együttműködést a nagyváradi székhelyű intézmény bonyolítja le, partnereik a debreceni és a gyulai központú vízügyi igazgatóságok. Ezek közül kettőt emelt ki: az egyik révén a Bihar megyei Szalárd községben és a Berettyó mentén próbálnak olyan körülményeket teremteni, amelyek révén aszály idején is biztosítható víz a területen; ennek magyarországi tükörmunkálatai arra irányulnak, hogy a folyón érkező vizet próbálják kiemelni a főmeder mellé és ott tartani, aminek egyrészt jó környezeti hatásai vannak, másrészt növeli a talajvíz szintjét.